"Pénzügyminiszternek az tapsol, aki nem tudja, mit jelent pénzügyminiszternek lenni" –mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a közgazdasági társaság kétnapos konferenciájának második napján, amelyen Vihar után, vihar közben címmel tart előadást.

Amit a múlt tekintetében el lehetett mondani, azt a tavalyi közgazdász vándorgyűlésen mindenki elmondhatta. A véleménykülönbségek nagyok, egymás meggyőzésének képessége csekély, ezért ezen már nincs értelme rágódni. Így inkább arról beszél, hogy mik a közeljövő legfontosabb gazdaságpolitikai kérdései, mondta a bevezetőjében.

Majd azzal kezdte, hogy az elmúlt négy évben milyen gazdaságpolitikai kihívásokkal szembesült az ország a Covid-világjárványtól az orosz-ukrán háborúig és annak következményeiig. "Hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ez a háború még tart", márpedig tart, így átmeneti időszakban vagyunk.

A kilátások jók

Varga szerint sokkal fontosabb annál, hogy a magyar gazdaság aktuálisan hogyan teljesít, az, hogy milyenek a magyar gazdaság potenciális kilátásai. "A magyar gazdaság kilátásai jók", és szerinte ez a legfontosabb. A pénzügyminiszter szerint a jövő év végére, 2026 elejére bezárul a potenciális GDP és a valódi gazdasági teljesítmény, az úgynevezett reál GDP közötti olló.

"Idén stabil növekedés, 2025-ben akár európai uniós szinten dobogós növekedés következhet be" - jósolta a miniszter.

Számosítva ez azt jelenti, hogy idén 2 százalék körül nőhet a GDP, amit 2025-ben egy 3,5 százalékos gazdasági növekedés követhet. "Ezt nem mi mondjuk, nemzetközi intézmények, hitelminősítők jeleznek előre élénkülő növekedést".

Ez persze sok tényezőtől függ, és sorolta is őket: sok múlik a német gazdaságon, a háborún, a szankciókon, az energiaellátáson. A környező országok potenciális gazdasági növekedésénél mindenesetre szerinte jobban állunk (a reál-GDP, tehát a megvalósult gazdasági növekedési mutatók szerint a régióban utolsó előttiek, az EU-ban is az utolsók egyike vagyunk).

Halvány körvonalak

A 2025-ös költségvetésnek "halvány körvonalai" látszódnak. Említette a pedagógusok béremelését, az uniós támogatásokkal összefüggő hazai kiadások, "és nyilván a politikai pontok, a gyermekek utáni adókedvezmény növekedése" be fognak épülni a költségvetésbe. A pénzügyminiszter szerint idén az úgynevezett elsődleges egyenleg pozitív lesz, tehát a kamatkiadások nélküli egyenleg többlettel zárt.

A pénzügyminiszter fontosnak nevezte, hogy a magyar állampapírok egyre nagyobb része van belföldi, lakossági befektetők kezében, valamint azt, hogy idén, ahogy ismét nőnek a reálbérek, nőtt a lakosság megtakarítási hajlandósága, így a megtakarítási ráta is. Másrészt a lakossági állampapírok hozama kiugróan magas - ezért is van az, hogy az adósság finanszírozásának költségei kiugróan nagyok, második éve a legmagasabbak az EU-ban -, de Varga szerint ez is csökkenni fog.

A kormány célja, hogy az adósság felét intézményi befektetők finanszírozzák, negyedét a lakosság, a maradék negyede pedig devizaalapú adósság legyen.

"Magyarországon 2021-2025 között a GDP 3-6 százalékára rúgó költségvetési kiigazítás történt, nemzetközi összevetésben is jelentős hiánycsökkentést hajtottunk végre" - mondta a pénzügyminiszter.

A kormány korábban elzárkózott attól, hogy elismerje a költségvetési kiigazítások, megszorítások tényét, amiről most Varga büszkén beszélt. A "jelentős hiánycsökkentés" kijelentést ugyanakkor nem elhanyagolható módon árnyalja, hogy tavaly a GDP-arányos államháztartási deficit 6,7 százalékos volt, magasabb az előző évinél, és idén a második negyedév végén az államadósság GDP-arányos mutatója meghaladta az előző év végit.

A miniszter a reálgazdasági folyamatokról azt mondta: látszik, hogy mind az ipar, mind a mezőgazdaság lejtmenetben van, az ipar nehézségei a következő időszakban komoly problémákat is okozhatnak. A miniszter szerint a trendvonalak azt vetítik előre, hogy a következő időszakban tovább nőhet a szolgáltatások súlya a magyar gazdaságban.

Azok a fránya németek

Az ipar és a magyar export is komolyan kitett a német gazdaságnak, és nem látjuk, hogy annak a válsága mikor érhet véget. A német konjunktúramutatók további lejtmenetet jeleznek, a német gazdaságban strukturális problémák vannak, mondta a miniszter. A német gazdaság külső lehetőségei az elmúlt hónapokban szűkültek, nehezebbé vált az amerikai piacra belépés, és várhatóan ez lesz a kínai piaccal is. Közben politikai válság is van, a német kormányzó erők a franciák után "példátlan kisebbségbe" szorultak, ami tovább szűkíti a mozgásterüket.

Az autóipar technológiai átállása sokkal lassabb lesz, mint azt korábban bárki gondolta - mondta a miniszter, ami apró belső kritikaként értelmezhető a saját kormánya gazdaságpolitikájának, amely kollégája, Nagy Márton víziói alapján az iparpolitika, sőt, az egész gazdaságpolitika zászlóshajójának az akkugyártást szemelte ki.

A hazai gazdaság helyzetről és kilátásairól is beszélt a miniszter. A kormány szerint az, ha folytatódik a reálbérek 9-10 százalékos növekedése, az előbb-utóbb felülírja az úgynevezett óvatossági motívumot, azaz a magyarok a megtakarítások visszatöltése után ismét elkezdenek fogyasztani.

Aggasztó a hazai kkv-k helyzete, komoly növekedési korlátok láthatók "a tőke és humánellátottság egyre szűkülő lehetőségei miatt". Varga szerint a vállalkozóknak nem pénz kell, a vállalati szektor likviditási helyzete jobb, mint a környező országokban, de kellenek ösztönzők, ilyen intézkedéseket ősszel be is jelent majd a kormány.

"Ha feszes a monetáris és feszes a fiskális politika, az segíteni fogja a kilábalást, ezen a téren optimisták vagyunk a közgazdász vándorgyűlésen eddig elhangzott előadások ellenére is". A miniszter szerint uniós szinten a magyar kiskereskedelmi forgalom európai összevetésben inkább a jobbak, mint a rosszabbak közé tartozik, példaként említve a belga és osztrák mutatókat (arra nem tért ki, hogy a nem olyan rossz magyar adatokban szerepe volt a bázishatásnak is, annak, hogy a magyar kiskereskedelem tavaly európai rekordszinten esett vissza).

A miniszter az új autók eladásával és az ingatlantranzakciók számának, trendvonalának alakulásával is alátámasztottnak véli optimizmusát. Arról nem is beszélve, hogy szerinte a magyar magánszektor eladósodottsága alacsony, így ha lejjebb mennek a kamatok, akkor a GDP-arányos hitelállomány, ami az EU-ban a legalacsonyabbak között van, feljebb mehet, ami újabb ösztönző lehet a gazdaságnak.

Beszéde végén azt mondta: a következő másfél év derűre adhat okot, de az óvatosság nemcsak a lakosság, hanem a gazdaságpolitika számára is indokolt.

Előzmények

Varga Mihály először szólal meg azután, hogy az első napon Matolcsy György jegybankelnök súlyos szavakat mondott a magyar gazdaságpolitikáról, ami szerinte 2021 óta teljes tévúton jár, de kritikus véleményt fogalmazott meg Bod Péter Ákos akadémikus, volt MNB-elnök és több más előadó, köztük a Költségvetési Tanács elnöke is. Valamint azután, hogy a Bloomberg csütörtök este arról írt: a 2026-os választás előtt, ez év végétől másfél éves őrült pénzszórásba kezd a kormány (a PM a cikk megjelenése előtt nem reagált a hírügynökség megkeresésére, majd a megjelenés után álhírnek nevezte azt).

A miniszter érdemben nem reagált a kritikus véleményekre, és a Bloomberg értesülésére sem, utóbbi kapcsán mindössze annyit említett a 2025-ös költségvetésről, hogy annak még csak "halvány körvonalai" vannak.