Váratlanul nagyot zuhant augusztusban az infláció mértéke Magyarországon azok után, hogy egy hónappal ezelőtt még arról írtunk, hogy idén még nem látott magasságba került a fogyasztóiár-index. A KSH közlése szerint 3,4 százalékkal nőttek átlagosan az árak éves bázison, júliusban még 4,1 százalékos drágulás jellemezte az árakat. Havi szinten egyébként nem változtak az árak.
A most közölt adat meglepetésként szolgál, hiszen az elemzői konszenzus nem számított ilyen mértékű csökkenésre. A 3,4 százalékos infláció nemcsak az idei év legalacsonyabb értéke, hanem három és fél éves mélypontot is jelent, utoljára ennél alacsonyabb 2021 februárjában, még a hazánkat érő inflációs sokk előtt volt az infláció, 3,1 százalék.
A mélyponthoz szinte minden főbb termékkategória hozzá tudott járulni, ez alól egyedüli kivételt a szolgáltatások jelentenek, melyek ára tavaly augusztushoz képest 9,5 százalékkal emelkedett tovább a júliusi 9,1 százalékról. Kiemelhetők még itt az üzemanyagok, amelyek ára 2,9 százalékkal mérséklődött egy év alatt.
A jelentés részleteiből kiderül, hogy az élelmiszerek ára 2,4 százalékkal nőtt, ez idén a legalacsonyabb mérték. Ezen belül a liszté 27,7, a csokoládé és kakaóé 10,6, az éttermi étkezésé 8,0, a gyümölcs- és zöldségléé 6,7, az étolajé 5,5, a tejé 4,8, az alkoholmentes üdítőitaloké 4,4, a sertéshúsé 3,4 százalékkal. A termékcsoporton belül a száraztészta ára 8,1, a tojásé 7,9, a tejtermékeké 5,7, a cukoré 4,6, a kenyéré 1,7 százalékkal csökkent.
A szolgáltatások 9,5 százalékkal drágultak, ezen belül a lakbér és a testápolási szolgáltatások 10,6–10,6, az autópályadíj, gépjárműkölcsönzés, parkolás 10,5, a járműjavítás és -karbantartás 9,6, a sport- és múzeumi belépők 8,8, a lakásjavítás és -karbantartás 8,5, az üdülési szolgáltatás 6,2 százalékkal.
A háztartási energia 4,3, ezen belül a vezetékes gáz 9,4, az elektromos energia 1,7 százalékkal olcsóbb lett. A tartós fogyasztási cikkekért 0,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, ezen belül a használt személygépkocsik ára 6,7 százalékkal csökkent, az ékszereké 9,2, az új személygépkocsiké 6,6, a szobabútoroké 2,3, a konyha- és egyéb bútoroké 1,7 százalékkal nőtt. A gyógyszer, gyógyáruk 5,9 százalékkal drágultak, a járműüzemanyagok 2,9 százalékkal olcsóbbak lettek.
Annak ellenére, hogy havi szinten nem változtak augusztusban az árak, a szolgáltatások ára a többi termékkategóriával szemben ezúttal is emelkedett, 0,4 százalékkal. Az élelmiszereké stagnált, a háztartási energia 0,1, az üzemanyagok pedig 0,8 százalékkal lettek olcsóbbak.
Virovácz Péter az ING vezető elemzője szerint az infláció ismételt mérséklődése részben az átlagos árszint havi szintű stagnálásából és a tavalyi évi magas bázisból adódott. A júliusi meredek havi átárazás volt a kivétel, hiszen visszatért az az előtti hónapokban látott stagnálás a havi inflációs mutatóban.
A részletek alapján úgy véli az elemző, hogy míg az elmúlt hónapokban elsősorban a maginflációs kosáron kívüli tételek kedvező alakulása fékezte az inflációt, addig augusztusban a fontosabb maginflációs tételek is kedvezőbb inflációs fordulatot vettek. „Hogy ez mennyire marad tartós, az még kérdéses, de mindenképpen javuló inflációs képről beszélhetünk” – írja kommentárjában Virovácz. A maginflációs mutató – a várakozásokkal szemben – nem emelkedett, hanem némiképp csökkent júliushoz képest. Csupán pont annyit, hogy az egy tizedesjegyre történő kerekítés segítette a mutató csökkenését. Az év/év maginfláció így 4,7 százalékon áll.
Előre tekintve a következő hónapban nagyjából a ma látotthoz hasonló inflációs mutatóra számítanak Virovácz szerint, talán egy minimális fékeződéssel. Ezt követően azonban jelentősebben megugorhat az év/év mutató az alacsony bázis miatt. Októbertől ismételten 4 százalék felett lehet az adat. A jelenlegi inflációs alapfolyamatok alapján 2024 decemberére ismét 4,8 százalékra kúszhat az áremelkedés rátája.
„A ma látott szolgáltatás infláció és az augusztusi költségvetési adat fényében úgy látjuk, hogy az eddig vártnál is gyengébb lehet a magyar gazdaság teljesítménye az idei év második felében” – véli a szakember.
Jövő évre vonatkozóan ugyanakkor sokasodnak az inflációs kockázatok: a várhatóan beinduló fogyasztás, a dinamikus bérnövekedés fennmaradása (főleg a jelentős minimálbér-emelés nyomán) és a legutóbbi kormányzati adóintézkedések is vélhetően utat találnak majd a fogyasztókhoz áremelések formájában 2025 folyamán. Idén átlagosan 3,8 százalékos, jövőre pedig 4,2 százalékos áremelkedési rátával számolnak az ING szakemberei.