Felkerült a parlament honlapjára Polt Péter legfőbb ügyész szokásos évi beszámolója az ügyészség előző évéről, benne a bűnözési helyzet alakulásáról szóló fejezettel. "A regisztrált bűncselekmények számának 2014 óta tartó szinte folyamatos csökkenése 2022-ben megállt, és 8,9 százalékos, majd a 2023. évben további 6,2 százalékos növekedés következett be” - áll a beszámolóban. Tavaly így 178 172 volt összesen a regisztrált bűncselekmények száma. (Arról nincs adat, hogy ténylegesen hány bűncselekményt követtek el az adott évben. Ez a szám nem ezt mutatja meg, hanem itt a befejezett büntetőeljárások kapcsán rögzített adatokról van szó.)

• Az egyik leglátványosabb megugrás a csalások számánál figyelhető meg. Míg 2021-ben 12 755, 2022-ben 16 747, 2023-ban már 19 704 csalást regisztráltak. Ez az előző évhez képest 17,7 százalékos emelkedés.
• A lopások száma is nőtt 4,9 százalékkal. 2023-ban 49 127 lopást regisztráltak.
• Jelentősen, 137,1 százalékkal nőtt a természetkárosítások száma (230).
• A pénzhamisításnál is rosszabbodott a helyzet. A 2023-ban regisztrált pénzhamisítások száma (316) közel a másfélszerese a két évvel ezelőtti értéknek.

Hasít a kiberbűnözés

A kiberbűncselekményekkel a korábbinál sokkal több dolga akadt a hatóságoknak. Polt beszámolója szerint: “az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának számában kiugróan magas, több mint harmincszoros növekedés mutatkozott. A szám 14-ről 481-re nőtt.” Ez a bűncselekménytípus fedi le az adathalászat körébe tartozó elkövetési módokat. “ A legfőbb ügyész erről azt jegyzi meg, hogy az informatikai ismeretek folyamatos bővítése lenne szükséges.

Meredeken emelkedő pályán van a pénzmosás is. Két év alatt több mint a duplájára nőtt a regisztrált pénzmosások száma (2023-ban 768). A jelenségre a legfőbb ügyész magyarázatot is adott. Eszerint ez a növekedési tendencia csak részben vezethető vissza a hatékonyabb felderítésre, a vagyonvisszaszerzési intézkedések széleskörű alkalmazására vagy arra, hogy ami korábban orgazdaságnak számított, azt most pénzmosásként értékelik. “A bűncselekmény elszaporodása mögött legalább részben az online térben elkövetett bűncselekmények egyre nagyobb térnyerése áll, ugyanis az internetes közegben elkövetett csalásokból realizált vagyon megszerzéséhez és legalizálásához rendszerint olyan banki műveletek kapcsolódnak, amelyek pénzmosást valósítanak meg” - írja.

A beszámoló szerint a pénzmosás legelterjedtebb formája továbbra is a pénzfutárok vagy bankszámla-strómanok alkalmazása, ők a tevékenységükért jellemzően 5–10 százalékos díjazásban részesülnek.

Polt a korrupcióról

A beszámoló a korrupciós helyzettel is hosszasan foglalkozik, hasonló megközelítésben, mint amikor a télen kérdezték a parlamentben a legfőbb ügyészt. Polt azzal kezdi, hogy a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe (Corruption Perception Index – CPI) szerint 2023-ban sem következett be változás azon a téren, hogy a közvélekedés Magyarország korrupciós helyzetét súlyosnak tartja, ami ráadásul folyamatosan romlik.

“Abban sem történt azonban változás, hogy a CPI egyetlen számadatban összegzett, közvetett források felhasználásával generált percepciós mutató, amely nem alkalmas a korrupció valódi helyzetének és időbeli alakulásának jellemzésére” - folytatja Polt, majd megnyugtatásnak szánva kijelenti:

“A nyilvánosan elérhető, a CPI-nél jóval kifinomultabb percepciós adatok alapján nem lehet a korrupciós helyzet folyamatos romlására következtetni, az objektív statisztikai adatok pedig nem a korrupciós helyzet romlására, hanem a gazdasági korrupció területén a javuló felderítési arányra utalnak”.

Kevesebb volt a gyilkosság

A rablások száma 536 volt, lényegében stagnált. A szándékos, befejezett emberölések száma csökkent, tavaly összesen 70-et regisztráltak az előző évi 89-hez képest, ami 21,3 százalékos esést jelent. Az emberölési kísérleteknél is javuló tendenciát lehet látni.

Csökkent a közlekedési bűncselekmények száma is, mégpedig 7,1 százalékkal, valamint a kábítószerrel visszaélések száma is, ez utóbbi 11,2 százalékkal.

Folytatódott a büntetések szigorodása

2023-ban kevesebb ügyben és kevesebb terhelttel szemben folytattak le bírósági eljárást, mint korábban. 2022-höz képest 2,7 százalékkal csökkent a bíróság által jogerősen elbírált ügyek száma, és 4,6 százalékkal esett azoknak a vádlottaknak a száma (56 198), akiknek az ügyében jogerős, ügydöntő határozat született. Ez a jelenség a beszámoló szerint azzal függ össze, hogy hiába nő két éve a regisztrált bűncselekmények száma, az még mindig elmarad a 2014 és 2018 közti évek adataitól.

Egyre terjed, hogy az ügyeket már az előkészítő ülésen lezárják. Az előző évhez képest 9 százalékkal nőtt azoknak a vádlottak száma, akikkel szemben a bíróság - a bűnösséget beismerő nyilatkozatukat elfogadva - előkészítő ülésen hozott ítéletet.

2023-ban összesen 13 embert ítéltek életfogytiglanra, közülük 3-an tényleges életfogytiglant kaptak, azaz feltételes szabadságra nem bocsáthatók sohasem.

A leggyakrabban alkalmazott büntetés 2023-ban is a pénzbüntetés volt, ezzel sújtották a jogerősen büntetésre ítélt terheltek 47,5 százalékát. 39,5 százalék szabadságvesztést kapott. Végrehajtandó szabadságvesztésre összesen 7975 vádlottat ítéltek, többet, mint a megelőző években.

A foglalkozástól eltiltást egyre gyakrabban alkalmazzák a magyar bíróságok. Az erre ítélt vádlottak száma 2022-hez képest is újra nőtt 2,4 százalékkal. Ez a pedofilellenesnek nevezett törvénymódosításoknak köszönhető. Ahogy Polt írja: “ez továbbra is azzal indokolható elsősorban, hogy a bíróságok büntetéskiszabási gyakorlatában következetesen alkalmazásra kerül a nemi erkölcs és a nemi élet szabadsága elleni bűncselekmények elkövetőivel szemben kötelező jelleggel előírt foglalkozástól eltiltás”.

“A joghátrány-kiszabási gyakorlatnak a korábbi évben tapasztalható szigorodása összességében változatlan maradt” - állapítja meg a legfőbb ügyész.

Ugyanakkor előfordult néhány eset, amikor épp az ügyészség lépett a vádlottnak kedvezően. 2023-ban 8 esetben a vádlott felmentéséért, 31 esetben a vádlottal szemben kiszabott büntetés enyhítéséért jelentettek be fellebbezést.

99,2 százalékkal csúcson a váderedményesség

A váderedményesség mindenesetre 2023-ban újra csúcsot döntött: 99,2 százalék volt, ami az elmúlt tíz év legmagasabb mutatója. Emellett 49 708 terhelt esetében, a vádlottak 88,5 százalékánál a bíróság a váddal minden tekintetben egyezően állapította meg a büntetőjogi felelősséget.