Jürgen Klopp januárban visszatér, de nem klubedző lesz, hanem egy sok szurkoló által megvetett pozíciót foglal el

A Red Bull-futballbirodalom szakmai vezetőjeként tér vissza Jürgen Klopp 2025. január elsejétől, derült ki szerdán. A Liverpool tavaly lemondott menedzsere így a BL-szereplő német Leipzig, a szintén a BL-ben játszó osztrák Salzburg, az amerikai New York Red Bulls, a brazil Red Bull Bragantino és az osztrák másodosztályú FC Liefering munkáját fogja össze és irányítja majd.

Klopp így a kortárs futball egyik legellentmondásosabb szervezetének lesz a vezetője. Az osztrák energiaitalgyár focibirodalmát ugyanis a legtöbb stadionba járó szurkoló gyűlöli, de legalábbis gyanakodva figyeli, a legtöbb tévédrukker és focielemző viszont az egyik legjobb dolognak tartja, ami az elmúlt évtizedekben a világfutballban történt. A dolog futballromantikus oldalát nézve Klopp új állása tehát a szöges ellentéte lesz a liverpooli edzősködésének.

A Red Bull-alapító, két évvel ezelőtt elhunyt Dietrich Mateschitz osztrák üzletember alapötlete az volt, hogy olyan, több klubra épített, üzletileg önfenntartó hálózatot hoz létre, amin belül egységes a játékstílus és a filozófia, amit központi irányítás mellett lehetőleg fiatal, hasonló felfogású edzők ültetnek át a gyakorlatba. A játékstílus a letámadásra és a labdavesztés utáni visszatámadásra, illetve gyors átmenetekre épít, a szituációtól függően sokpasszos előrejátékkal vagy villámgyors kontrákkal.

A Red Bull-koncepciónak azonban a játékstílushoz hasonlóan fontos eleme, hogy az ehhez szükséges játékosokat nem készen vásárolják össze, hanem ők maguk nevelik ki. Vagy egészen a kezdetektől, vagy még kamaszkorban leigazolva az alkalmasnak érzett tehetségeket. Mateschitz azért nevelőklubokban gondolkodott, mert ötletének lényegi eleme volt az üzleti értelemben vett fenntarthatóság: nem a legdrágább sztárok leigazolására épülő hagyományos szuperklub-modellt akarta követni, hanem folyamatosan topligás szintű játékosokat nevelni, akik az ő klubjaikban válnak ismertté és érik el az első sikereiket, hogy utána az ő értékesítésükből finanszírozhassák a focibirodalmat. Az alapító terve az volt, hogy a folyamatos játékoseladások ellenére Bajnokok Ligája-szintű és szórakoztató focit játszó klubjai legyenek. A sokklubos modellre azért volt szükség, hogy a különböző helyekről érkező tehetségeket fel tudják építeni, már egész fiatalon sok játéklehetőséget adva nekik a gyengébb bajnokságokban játszó RB-klubokban, majd egyre erősebb csapatokban játszatva őket és növelve a piaci értéküket.

A modell alapműködésére tökéletes illusztráció Szoboszlai Dominik karrierje. A magyar válogatott csapatkapitányát 16 éves korában igazolta le a Salzburg Magyarországról. A kamaszfiút először a klub osztrák másodosztályban játszó fiókcsapatánál, a szintén RB-tulajdonú FC Lieferingnél játszatták, nagyjából másfél éven át. Második idényének második felében más rendszeresen bekerült a Salzburg elsőosztályú csapatába, bajnokikon és nemzetközi kupákban is, a harmadik évtől pedig a Salzburg alapjátékosa lett. 21 éves korában érezték azt, hogy kinőtte az osztrák Bundesligát, ekkor vitték át a német Bundesligában addigra topcsapattá váló RB Leipzigbe, ahol két évig játszott, hogy ezután topkategóriás összegért adják el a Liverpoolnak. Az RB Leipzig mint klub karrierje pont Szoboszlaiéval párhuzamosan robbant be. 2015-ben, a a magyar támadó középpályás utolsó magyarországi évében a Lipcse még a Bundesliga másodosztályában szerepelt. Az első osztályba akkor jutottak fel, amikor hősünk Ausztriába igazolt. Mire öt évvel később leigazolták Szoboszlait, a Lipcse a világ harmadik-negyedik legerősebb bajnokságában az egyik topcsapatnak számított, amely nem egyszerűen stabil BL-résztvevő volt, de az elődöntőig is eljutott a Bajnokok Ligájában.

A Red Bull-modell a gyakorlatban azóta is jól működik. A két első osztályú európai csapat lényegében állandó BL-résztvevő, a Lipcse pedig folyamatosan ad el még fiatal, de náluk már bizonyított játékosokat a topligák legpénzesebb csapatainak, évről évre újabb tehetségeket kinevelve. Mostani keretükből Benjamin Sesko és Lois Openda vannak ott a leggazdagabb Premier League-csapatok radarján.

Ennyi pozitívum mellett miért utálja mégis annyi gyakorló meccsrejáró az RB-focit? Az ok annyi, hogy Mateschitz sikeres és akaratos milliárdos üzletemberként magasról tett a stadionbeli hagyományokra, az ultrák ízlésére és az érintett klubok érzékenységére. Az elsőként megvásárolt Salzburgnak gondolkodás nélkül változtatta meg a hagyományos színeit és törölte el korábbi történelmét, annyira felháborítva a törzsszurkolókat, hogy azok saját ellenklubot is alapítottak. Németországban pedig ügyesen játszotta ki a szurkolók többségi tulajdonában álló klubmodellt és a céges tulajdonosok korlátozását, valamint a szponzorált klubnevek tilalmát is.

De ami a pályán történő dolgokat és a focifilozófiát illeti, a Red Bull-os állás első látásra ideális lehet Kloppnak. Ő edzőként eleve ahhoz az újhullámos német-osztrák fociiskolához tartozott, aminek az RB-birodalom is képviselője. A 2010-es évek végén például ezek az edzők követték egymás a Lipcse kispadján: Ralf Hasenhüttl, Ralf Ragnick és Julian Nagelsmann. Klopp hozzájuk hasonlóan szívesen épített akár költőien fiatal játékosokra is, ha megbízott bennük.

És hogy mit fog csinálni a Red Bullnál? Első nyilatkozatában arról beszélt, hogy a hálózathoz tartozó tehetségek fejlesztése és támogatása lesz a feladata nagy vonalakban. De ezek a tehetségek nem a játékosok, hanem az edzők és sportvezetők lesznek. Kicsit konkrétabban ugyanis annyit mondott, hogy saját szerepét a cég tulajdonában lévő klubok edzőinek és menedzsmentjének mentorálásában látja.