„Az Alaptörvény értékrendje szerint a nincstelenségre, a hajléktalanságra senkinek nincs joga, ez az állapot nem az emberi méltósághoz való jog része” – közölte az AB.
Egyszer már kimondták ezt, de akkor az Alkotmánybíróság megsemmisítette a döntésüket.
Ez mondjuk pont olyankor probléma, amikor az Alkotmánybíróság egyszerűen hosszú időre ráül egy ügyre.
Egy oltásellenes szülő fordult panasszal az AB-hez, hogy mire föl akarja az állam elvenni tőle a gyerekét, miután egy védőoltást sem adatott be neki, és a védőnőt is visszautasította.
Ellenzéki képviselők kérték, hogy semmisítsék meg a módosítást.
A 2015 óta érvényben lévő ún. iszlámtörvény tiltja, hogy külföldről finanszírozzák az Ausztriában tevékenykedő vallási vezetőket.
Az Alkotmánybíróság ítélete szerint a kiszabott díjnak arányban kell állnia a gazdasági szolgáltatás értékével.
A testület szerint mulasztásos alkotmánysértés történt a közigazgatási szervezetrendszer átalakításakor.
Az Alkotmánybíróság szerint önmagában nem lesz büntethető sem a bevándorláspárti vélemény, sem a menekültek humanitárius segítése.
Nem biztos, hogy külső szemlélőknek egyértelmű volt, hogy mi történik.
A közigazgatási bíróságokról szóló, a parlament botrányos ülésén, talán szabályellenesen elfogadott törvény normakontrollját kérik.
Szerintük nem ütközik a véleménynyilvánítás szabadságába. Ez volt az eset, amikor a Fidesz kétharmad híján egyszerűen becsomagolta a szabályt egy másik, kétharmadot nem igénylő törvény módosításába.
Az ombudsman viszont vizsgálatot indít
Sokan csak azért kaptak kevesebb pénzt, mert a kormány máshogy kezdte mérni az állapotukat.
Az Alkotmánybíróság előtti tüntetésen felszólalt az a hajléktalan nő is, aki először került bíróság elé az új szabályozás miatt.