Éveken át tartó per ér véget a német legfelsőbb bíróság döntésével.

A brit adatvédelmi hatóság a lehető legsúlyosabb bírságot szabta ki a cégre, de az a félmillió font nevetségesen kevés a cég több milliárd dollárnyi éves árbevételéhez képest.

Nem állítja senki, hogy bármi rosszat tettek volna az adatokkal, csak hát pont a Kremltől kapott dollármillióit a Facebookba fektető Jurij Milner Mail.ru-ja férhetett hozzá kicsit tovább ezekhez az amerikai előválasztási kampány korai szakaszában.

Napi 14 forintnyi ugandai shillinget kell fizetnie annak, aki használná a közösségi médiát.

Egy hónapja történt, de csak most sikerül visszaállítani a tiltásokat.

Pár szerencsés felhasználó már most ki tud szűrni bizonyos kifejezéseket a feedjéből.

Négy éven át ígérték, hogy napelemes drónjaikkal elviszik az internetet oda, ahol nincs. Aztán szerdán hirtelen lefújták az egészet.

Azon háborodtak fel, hogy Trump igazságügyi miniszterének új utasítása alapján elveszik a gyerekeket a határon illegálisan átlépőktől.

Annyira aggasztják a felhasználókat az adatvédelmi problémák, hogy inkább elkezdtek visszavonulni a Facebookról, Twitterről és a többi platformról.

Őszintén sajnálják.

A befektetők megpróbálják visszaszerezni a pénzt Alexander Nixtől.

Az újságoknak politikai szereplőként kellene regisztrálniuk magukat a Facebookon, és ugyanolyan szabályok vonatkoznának rájuk, mint a pártokra. Az Egyesült Államokban már bevezették, és áll a bál.

A techóriások harcának most a felhasználók lehetnek a nyertesei.

Köztük volt az Apple, az Amazon, a Microsoft, a BlackBerry és a Samsung is. A szerződések egy része még mindig érvényben van. Nem ezt ígérték.

A közösségi oldalak szabályozására készül a brit kormány.