Orbánt diktátorozó példamondatokat kapott Varga Judit, amikor Brüsszelben franciát tanult
Így készülj a vakcinára
Először áll ki arccal és névvel egy pap áldozata

guy verhofstadt

2019. május 23.
2019. április 7.
2018. december 19.
2018. december 17.
2018. december 13.
2018. december 5.
2018. november 29.
2018. november 28.
2018. november 14.
2018. november 6.
2018. október 18.
2018. október 15.
2018. október 13.
2018. május 9.
2018. május 3.
2017. december 21.
2017. december 3.
2017. április 27.
2017. január 17.
2014. május 27.
2014. április 29.
2014. április 24.

Ha a belgákon múlna

tumblr_lmlqz5RePE1qe6b6g

Guy Verhofstadt lenne José Manuel Barroso utóda az Európai Bizottság élén. Ezt derítette ki a La Libre Belgique és a francia nyelvű belga közrádió felmérése. Ha a bizottság elnökét közvetlenül választanák, 33 százalék szavazna a liberálisok jelöltjére, aki korábban már volt belga kormányfő is. Mondjuk nem tudom, miért múlna a belgákon. Mikor múlt valaha bármi is a belgákon? (via MTI)

2013. március 12.

"Nem engedhetjük, hogy Orbán Viktor rajtunk nevessen!"

Az Európai Parlamentben is téma volt a magyar kormány által keresztülerőltetett negyedik alkotmánymódosítás. Szájer József felszólalását bekiabálások kísérték, többen fekete felkiáltójeleket ábrázoló képeket emeltek a magasba. Guy Verhofstadt, a liberálisok vezetője felvetette, hogy az EP rendkívüli napirendi pontként tárgyalja a magyarországi helyzetet az eheti plenáris ülésen, és azt az állam- és kormányfők is vitassák meg a csütörtökön kezdődő csúcstalálkozójukon. Verhofstadt hozzátette, hogy az EU alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást bármelyik uniós intézmény kezdeményezheti. A 7. Cikk egy meglehetősen hosszas eljárás legvégső állomásaként az adott tagállam szavazati jogának felfüggesztéséhez, illetve bizonyos korlátozásokkal az országnak folyósított uniós támogatások befagyasztásához vezethet.

A Zöld Frakció társelnöke, Daniel Cohn-Bendit felhívta az Európai Bizottságot, hogy lépjen fel az európai alapértékek védelmében. Úgy fogalmazott, hogy a hétfői alkotmánymódosítás volt az utolsó csepp a pohárban, és a jobbközép pártokat is cselekvésre hívta fel.

A hangulatot jól jellemzi Verhofstadt kijelentése: „Nem történhet meg az, hogy vita nélkül zárjuk le az eheti plenáris ülést. Nem engedhetjük, hogy Orbán Viktor rajtunk nevessen.” 

A kemény szavak ellenére mégis úgy tűnik, hogy a parlament csak az áprilisi plenáris ülésen foglalkozik ismét a magyar üggyel. Az viszont bátran kijelenthető, hogy az EU fennállása óta még soha nem fordult elő, hogy egy ország ilyen tartósan a figyelem középpontjában maradjon a kormány renitens magatartása miatt. Az Orbánék kapcsán gyakran emlegetett a Schüssel-Haider koalíció kapcsán megfogalmazott kritikák is csak két évig tartottak, 2002-ben ugyanis kirakták Haideréket a kormányból. Úgy látszik, nálunk kicsit bonyolultabb a helyzet.

2013. február 11.

Uniós költségvetés - a java még hátravan?

Swoboda, a szocialisták, Daul, a néppártiak, Verhofstadt a liberálisok frakcióvezetője

Először röviden arról, amit már tudunk: múlt pénteken az állam- és kormányfők 25 órás iszapbírkózás után megállapodtak az unió 2014-2020-as keretköltségvetéséről, amelynek főösszege 7 évre 960 milliárd euró, tehát az EU fennállása óta először csökkent a korábbi időszakhoz képest. Magyarország kevesebb felzárkóztatási forráshoz jut, mint a jelenlegi időszakban, de egy főre számítva így is a második legtöbb uniós támogatást kapjuk. Hat vagonnyi húszezrest, csak győzzük majd felhasználni… “Deal done” - ahogy Herman Van Rompuy twittelte pénteken. Tényleg? Az EUrologus szerint korántsem. Aki kiváncsi arra, hogy miért, az olvasson tovább.

1. Az uniós költségvetési keret még nincs elfogadva, azt az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, majd meg kell kötni a költségvetési keret végrehajtását szabályozó Intézményközi megállapodást. Az EP nincs elragadtatva az európai tanácsi változattól, az intézmény három legnagyobb frakciójának vezetője ezt egy közös nyilatkozatban már pénteken közzétette. Kérdés, hogy Joseph Daul, Hannes Swoboda és Guy Verhofstadt, az EP három legnagyobb frakciójának vezetője, valamint az EP elnöke, Martin Schulz hogyan igyekeznek majd feljebb tornászni az összeget. Az EP elvileg nem módosíthatja a költségvetést, de a vétóval fenyegetve további emelést csikarhat ki a tagállamoktól.

image

Az Hollande-Merkel-Schulz háromszög

2. Schulz mozgástere ráadásul a parlamenten is túlnyúlhat. A költségvetési főösszeg növelésében, illetve bizonyos tételek további emelésében partnere lehet például a szocialista pártcsaládhoz tartozó Francois Hollande, francia elnök. Hollande a megszorítások helyett a növekedésösztönzésre helyezné a hangsúlyt, amihez jól jöhet még néhány milliárd euró a közös büdzsében, különösen úgy, hogy a nagyját a többi nettó befizető dobná össze. A német baloldali Martin Schulz ugyanakkor a belpolitikai arénában szorongathatná Angela Merkelt, hiszen az utóbbi a német közvélemény, és elsősorban saját szavazótábora szemében presztízskérdést csinált az unión való takarékoskodásból. Ennek sikere jelentősen befolyásolhatja az ő és pártja megítélését a szeptemberi német választásokon. Hogy az esetleges Hollande-Schulz összjátéktól Merkel mennyire nincs elragadtatva, azt a fenti kép illusztrálja. 

image

…90 fokkal elforgatva

3. Kicsit a konteó kategóriába esik, de Schulz akár a másik oldalra is játszhat. Lehet, úgy gondolkodik, hogy ideje jó pontokat szerezni, arra az esetre, ha Merkel kancellár marad, és a Bizottság elnöki posztjáért folytatott versengésben Schulznak szüksége lenne a támogatására.

image

…minden lében két kanál

4. José Manuel Barroso, bizottsági és Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök legszívesebben már túl lennének az egészen. Egyikük sem szeretné azzal beárnyékolni hamarosan záruló európai politikai karrierjét, hogy egy el nem fogadott költségvetéssel kuplerájt hagy maga után Brüsszelben. Ráadásul a hátralevő kevesebb mint másfél évben mindketten az EU gazdasági kormányzását kiteljesítő jogszabályok elfogadására kívánnak koncentrálni. Elvégre ez lenne politikai karrierjük közös koronaékszere.

image

…mindenki másképp csinálná

5. Ne feledjük, hogy az Európai Parlamentet ezer és ezer érdek szövi át. A tagállamok EP képviselőiken keresztül igyekeznek majd hozzátenni pár tíz-, vagy százmillió eurót az egyes költségvetési tételekhez, vagy éppen elvenni azokból. Az európai profilt építő politikusok számára a költségvetési vita nagy lehetőség arra, hogy nyilvánossághoz jussanak, saját politikai agendájukat nyomják. Az (elsősorban brit) euroszkeptikusok újabb drámai kirohanásokat intézhetnek a nemzeti szuverenitást elszipolyozó brüsszeli behemót ellen. A föderalisták századszor is elmondhatják, hogy kevesebb pénzből nem lehet több Európát építeni. A költségvetési vita nagy show, és mint tudjuk, “the show must go on”, legalább még egy kicsit.

image

… a végső szó jogán

6. Ahhoz, hogy az éves költségvetési eljárást tartani lehessen, és a 2014-es költségvetést időben el tudják fogadni, az EP-nek tavasszal jóvá kellene hagynia a hétéves keretköltségvetést. A parlament ezt legutóbb, 2006-ban megtette, de már akkor is sokan követelték az Európai Tanács által megvágott  keretszámok elutasítását. Azóta hatályba lépett a Lisszaboni szerződés, amely új költségvetési jogosítványokat adott a parlamentnek. Sok képviselő érzi úgy, hogy az állam- és kormányfők továbbra sem veszik elég komolyan az EP-t. Ezért aztán azt a lehetőséget sem lehet kizárni, hogy az EP elutasítja a költségvetési alku eredményét, új megállapodásra kényszerítve ezzel a tagállamokat. Ez persze másfél évvel az EP választások előtt, a gazdasági recesszió mezsgyéjén tántorogva hazárdjáték lenne, ezért nem is túl valószínű. De ki tudja? Az Európai Parlament okozott már néhány kellemetlen meglepetést a közelmúltban. Ráadásul az intézmény azzal érvel, hogy az uniós feladatokból fakadó pénzügyi kötelezettségvállalások, és a ténylegesen vállalt kifizetések között tátongó sokmilliárdos lyuk az Európai Unió teljes működését veszélyezteti.