Sikerült kimondatni a Kúriával, hogy az államtól akkor sem lehet kikényszeríteni a segítséget, ha törvényben meghatározott feladatát mulasztja el.

Több szabálytalanságot is találtak az erről szóló önkormányzati rendeletben.

A szuperaktuális szakmai rendezvényt annyira megpróbálták eltitkolni, hogy még a bírók szervezeteinek sem szóltak, aki meg mégis értesült róla így-úgy, annak valahogy nem maradt hely. A sajtót viszont egyszerűen csak nem engedik be.

Szerintük sérti az alkotmányos működést, ha megkérdőjelezik a bírák pártatlanságát.

Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.

Ezzel nem semmisítették meg a rendeletet.

A kormánynak elvileg erősítenie kellene az Országos Bírói Tanácsot, hogy hozzáférjen az uniós pénzekhez. A törvénytervezetből mégsem ez látszik.

Látszólag egész jól teljesítenek, de az apró betűs részeken elhasalnak. Az OBT továbbra se tudná ellátni a feladatát, még tíz év múlva is újabb alkotmánybírók ejtőernyőznének a felhígított Kúriára, Varga Zs. András élete végéig a Kúria elnöke maradhatna.

Körvonalazódik a következő hónapok egyik legnagyobb konfliktusa. Brüsszel komoly bírósági reformokhoz is köti a befagyasztott pénzek felolvasztását, a változás az Országos Bírói Tanács hatásköreinek jelentős bővítését eredményezheti, véget vetve például Varga Zs. András Kúria-elnök túlhatalmának. Vagy akár a pozíciójának. Az OBT sajtóreggelijére Varga nem ment el, és a vele összhangban az OBT-tagokat betámadó kormánymédia is távol maradt.

Egy új kormányrendelet szerint a Kúria elnökét is beemelték a védett személyek listájára.

A Kúria helyben hagyta a másodfokú ítéletet arra hivatkozva, hogy a Magyar Nemzet újságírója csak a véleményét nyilvánította ki a Labriszról, és Magyarországon véleménynyilvánítási szabadság van.

Korábban azt is kijelentette, hogy politikai szereplőnek tartja a nagykövetet.

Az 1944 novemberében kinevezett, később Németországba menekült Szemák Jenő fotója nemrég visszakerült a falra.

A miniszter szerint az Országos Bírói Tanács továbbra sem vétózhatná meg a Kúria elnökének kinevezését.

Sajátos ívet lát a kormánymédia támadásaiban.