Az orvosok többsége elutasítja az új törvényt, de az Emmi nem tart attól, hogy elhagynák a pályát.
40 százalékuk akár a közegészségügyet is elhagyná, ha a kormány nem változtatna az új jogviszony jelenlegi feltételein.
A MOK szerint, ha ez nem történik meg, hamarosan akár több százra ugorhat a koronavírussal összefüggésbe hozható halálozások száma naponta.
Szerintük a törvényjavaslat a jelenlegi formájában életszerűtlen és félelmet generál.
Ha minden így marad, akár 40 százalékuk megtagadhatja az új munkaszerződések aláírását, mondta Lénárd Rita.
Az orvosi kamara gyorsfelmérésére több mint 3000 budapesti orvos jelezte, hogy nem írná alá az új egészségügyi jogviszonyról szóló szerződést.
Az Orvosi Kamara elnöke szerint a miniszter megértette, mi az orvosok baja az átvezénylésekkel és a másodállások teljes tiltásával.
Szombaton még úgy tűnt, komoly győzelmet aratott a szervezet az orvosok jelentős béremelésének kiharcolásával, aztán törvényt hozott a parlament.
Orvosszervezetek attól tartanak, a másodállás vállalásának „drasztikus megállítása”, és az átvezénylés kötelező tűrése épp az ellenkező irányba hathat, mint amit a kormány a most elfogadott törvénnyel szeretne. Egyes ellátási formákban még súlyosabb orvoshiányhoz vezethet.
A közegészségügyben dolgozó orvosoknak egyúttal vállalniuk kell, hogy nem lesz másodállásuk, és két évre bármikor átvezényelhetik őket másik intézménybe.
Eszerint a megállapított bértáblától eltérni csak felfelé lehet, legfeljebb 20 százalékkal.
Egy kezdő rezidens 2021-ben 481 ezret keres, ami 3 év múlva 687 ezer forintra nő, míg egy 41 évnél régebben praktizáló orvos bére jövőre 1,6 millió, 2023-tól pedig 2,38 millió lesz.
Reagált a miniszterelnök bejelentésére az orvosok béremelését és a hálapénz szankcionálását kezdeményező szervezet.
A kormány elfogadta a Magyar Orvosi Kamara által előterjesztett bértáblát. A hálapénz intézményét is megszüntetnék.
A kamara elnöke levélben kéri Kásler Miklóst, hogy ezzel a lépéssel segítsen kezelni a járvány miatt egyre nagyobb nyomást.