Enyhén romlik a munkaerőpiaci helyzetkép: tavalyhoz képest csökkent a foglalkoztatottság és nőtt a munkanélküliség.

A munkanélküliek több mint harmada már legalább egy éve keres magának munkát.

Összejött, amit a kormány akart: már százezres nagyságrendben jönnek munkát vállalni a külföldiek Magyarországra. 2021 óta két és félszeresére emelkedett az itt dolgozók száma.

A magyar munkaerőpiaccal nincsenek túl nagy problémák.

Az április-június időszakot nézve nemcsak a foglalkoztatottság, de a munkanélküliség is nagyobb lett tavalyhoz képest.

Szakemberhiány miatt. Eközben a világ fejlettebb része inkább a munkaidő csökkentése, akár a négynapos munkahét felé halad.

A munkanélküliek bő harmada már egy éve keres állást magának.

A miniszterelnök az évértékelőjén arról beszélt, becsléseik szerint még legalább 300 ezer ember bevonható a munka világába. De jelentős foglalkoztatási programok nélkül nem valószínű, hogy ez összejöhetne.

A világjárvány alatt a techszektor fejlesztésekbe kezdett, melyekből a járvány végén vissza kellett venni.

Ferencz Orsolya és Szalai Piroska családpolitikai beszélgetésén kiderült, hogy míg más a „no border, no nation", a magyar kormány a „nincs gyerek, nincs jövő" elvben hisz

Ekkora számot kutatott ki a Goldman Sachs.

Czirfusz Márton kutatóval arról beszélgettünk, milyen hatása lesz a magyar gazdaságra és munkaerőpiacra a betelepülő akkugyáraknak, miért hasonlítanak a jövő autógyárai egyre inkább a hírhedt kínai mobiltelefon-gyártó üzemekre, és hogy tudnak majd megélni a fizetésükből azok, akik elmennek az akkugyárakba dolgozni.

Az is kiderült a kutatásból, hogy a válaszadók 40 százaléka még a fizetése egy részéről is lemondana, ha többet dolgozhatna otthonról.

Az NFSZ adatai szerint szeptemberhez képest 1,1 százalékos mérséklődés tapasztalható.

A fő okai az alapanyag- és energiaárak emelkedésében, illetve a fizetőképes kereslet várható visszaesésében kereshetők.