A német kancellár Bulgária fővárosában arról beszélt, hogy az EU-nak nem szabad letörnie a Nyugat-Balkán országainak az EU-tagsággal kapcsolatos reményeit.

Március vége óta érdemi segítséget nem küldtek a háborúba.

Olaf Scholz szerint így is el lehet érni, hogy befejeződjön a háború.

Az orosz diktátor felajánlotta, hogy megvizsgálja a lehetőségeket a globális élelmiszerválság kezelésében, cserébe a szankciók feloldását követelte a Nyugattól.

Energetikai partnerségről állapodott meg a német kancellár és a katari emír.

Az orosz külügyminiszter szerint az EU-ban valószínűleg csak Macron „próbál még valahogy az Európai Unió stratégiai autonómiájáról beszélni”, de ezt nem fogják megengedni a kontinensnek.

Abban is egyetértettek: Ukrajnát továbbra is érdemben támogatni kell, hogy gyakorolhassa az önvédelemhez való törvényes jogát.

A kancellár még múlt héten is vonakodott az ötlettől.

Ehhez azonban szükséges a német vezetés hozzájárulása. Scholz kancellár fontos döntés előtt áll.

A központi bank szerint fele akkora lenne a visszaesés.

Remélik, hogy az európai vízió, a demokrácia és a szabadság győzni fog.

Fogcsikorgatva mennek bele óvatos szankciókba, és a kancellár blokkolja a fegyverszállításokat. Az oroszbarát politika megbosszulta magát. A dél-európaiak felidézték a 10-es évek kioktatásait az áldozatvállalás szükségességéről.

Németország Ukrajnának nyújtandó védelmi és anyagi segítségnyújtásáról egyeztetett a két vezető.

A német kancellár szerint az orosz elnök olyan „területi követeléseket hajszol, amik korábbi évszázadok gyarmati vízióiban gyökereznek”.

A svédek nem tagjai a NATO-nak, de a német kancellár szerint az EU alapszerződése is rendelkezik a kölcsönös segítségnyújtás szükségességéről.