Bement, de kijönni már senki sem látta.

Lubna al-Olaja június előtt még autót sem vezethetett volna az országban.

Dzsamal Kasogi kedd délután lépett be az épületbe valami rutin papirmunkát elvégezni. A szaúdi állami sajtó szerint a konzulátus már dolgozik "a körülmények felderítésén".

Kétszáz gigawattot ígértek, ami sokszorosa a ma működő legnagyobb telepeknek. Átgondolják, hogy mire gondoltak pontosan.

A Forradalmi Gárda szerint a szaúdiak állnak egy múlt heti merénylet mögött.

Nem tartotta tiszteletben a helyi értékeket.

Sőt, még arra is ígéretet tettek, hogy felelősségre vonják az indokolatlan támadás felelőseit.

Az Aramco a világ legértékesebb vállalata lehet, és pár éve felmerült, hogy öt százalékát eladná a szaúdi királyi család.

Akit még a hatóságok se vádolnak erőszakos cselekedetekkel. Ő lenne az első aktivistanő, akit kivégeznek.

Ez már a CNN-nek is sok lehetett: riportjukban elkezdték kiírni, melyik bombázáshoz melyik amerikai gyártó szolgáltatta a bombát.

Nyilvános uniós kiállásból zárt ajtók mögötti ejnyebejnye lett.

Negyven gyerek halt meg, órákkal korábban még vidáman nevettek egy iskolai kiránduláson. Az amerikaiak és a szaúdiak vizsgálatot ígérnek.

Legalább 29 gyerek meghalt, helyszíni beszámolók szerint pedig éppen állt a busz, amikor lebombázták.

A nagykövetet is hazaküldték.

Mert a kanadai külügyminisztérium bebörtönzött emberi jogi aktivisták, így a címlapképünkön Michelle Obama és Hillary Clinton társaságában látható Samar Badawi szabadon bocsátását követelte.