Már a legliberálisabb európai politikusok is úgy látják, hogy szabályozni kell. Ha a milliárdok életét meghatározó techcégek továbbra is csak a profitra optimalizálnak, abból még a mostaninál is nagyobb baj lehet.
A bíróság elutasította érveit, hogy csak a szólásszabadságával élt.
Szigorú jogszabályt fogadott el az online gyűlöletbeszéd szabályzásáról a francia alsóház.
Letiltották az elnököt arról, hogy vele egyet nem értő usereket tiltson le.
A 39 éves férfi egy állami acélgyár ellen tiltakozott, ami állítása szerint több 100 tonna halat pusztított el a tevékenységével az ország partvidékén.
A fehér felsőbbrendűség éltetését és a holokauszt tagadását is el akarják tüntetni a videóik közül. Nem lesz könnyű.
Ez alapján az álhírterjesztésért elítélt cégek akár 1 millió szingapúri dollárra is büntethetők, magánszemélyek pedig akár 10 év börtönt is kaphatnak.
A kormányzati elképzelés szerint a jövőben csak a kamara tagjai kaphatnának meghívót kormányzati sajtóeseményekre, és csak ők léphetnének be a Parlamentbe is.
A jogerős ítélet szerint az „öncélú gyalázkodás és megalázás” nem élvezi a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő alkotmányos védelmet.
A szókimondó énekest tavaly fél év börtönre ítélték, mert azt mondta, hogy a Nílus szennyezett.
Orbán szerint amíg Európa véleménydiktatúrában él, addig nálunk szabadon ki lehet mondani a dolgokat. Pedig ha valaki nem megfelelően politikailag inkorrekt, arra sajnos hiénaként ugrik rá a PC-diktatúra médiája.
A szocialista országban január 1-től szigorúbb törvények szabályozzák az információ szabadságát.
Jogtörténeti jelentőségű ügy született az EJEB-n, ahol először vizsgálta a bíróság a linkelés és a szólásszabadság kapcsolatát. A Jobbik feljelentése után 2013-ban elindult ügyben a TASZ képviselte szerkesztőségünket.
Furcsa döntés született az Emberi Jogok Európai Bíróságán.
Mi több, a dolgok aktuális állása szerint kivételesen nem is tartóztatták le újra egyből.