Szijjártó Péter kicsit máshogy beszélt az ukrán szuverenitásról Ungváron, mint ahogy Orbán szokott a közrádióban. A külügyminiszter először járt Ukrajnában a háború kezdete óta, ott voltunk a rendkívüli biztonsági intézkedések mellett megtartott sajtótájékoztatón.

Gyorstalpaló az ukrán-magyar külügyminiszteri találkozó előtt: ki, kivel, miről (és miről nem) beszélt az elmúlt években?

Az F-16-osokért cserébe Törökország végül jóváhagyta a svéd csatlakozást, de egy elnyújtott aláírással Erdogan még tehet egy szívességet Orbánnak, hogy ne mi legyünk az utolsó akadályai a NATO-bővítésnek.

Ezt a nyilvánvaló képtelenséget Gulyás Gergely állította a legutóbbi kormányinfón. A szépen terjedő nézet ellen már maga Navracsics Tibor is fellépett évekkel ezelőtt, de elég felidézni a Szovjetunió történetét, hogy rájöjjünk: a Szovjetunió semmilyen módon nem hasonlítható az EU-hoz.

Örményországot csak „Nyugat-Azerbajdzsánnak" nevezi az azeri elnök, aki nyíltan kérkedett a karabahi örmény lakosság elüldözésével. Szijjártó Péter viszont békeszerető emberekről beszélt.

Ukrajna támogatása a mélyponton van. Hogy mennyire tud a Nyugat elmozdulni innen annak érdekében, hogy Kijev ne veszítse el a háborút, az attól is függ, hogy a közvélemény miként látja az esélyeket. A 2023-as év fontos tanulsága, hogy ez az eseményeket elemző szakértők, újságírók, kommentátorok felelőssége is.

Ukrajna komolyabb támogatás nélkül 2024-ben vereséget szenvedhet. A Nyugat ezt megállíthatná, mégis lehet, hogy magára hagyják Kijevet. Ez világpolitikai szinten is beláthatatlan következményekkel járna: egyre többen kezdik beárazni az orosz győzelmet.

Hónapok óta bent lehettek a rendszerben, a személyes adatokhoz is hozzáfértek.

Nemcsak akkumulátorok és autók, hanem harcjárművek, fegyverek, lőszerek összeszerelő országává is válhat Magyarország. Bármerre nézünk, felbukkan a német Rheinmetall neve, viszont ahhoz, hogy a fejlesztéseknek értelme legyen, exportpiacokat is kell találni.

2014 óta erőteljes fegyverkezésbe kezdett Magyarország. Hogy növeli ez a gazdasági kitettségünket a németek felé, miért nem lett a térség legerősebb hadserege a honvédség, mit lehet tudni a titkosított programról?

Kárpátalja mindig is az ország legszegényebb területei közé tartozott, ám a háború kitörése óta 180 százalékos munkahely-növekedés következett be. Emellett nem csupán a csempészet futott fel, hanem többek közt az IT-szektor is, sokan már Ukrajna Szilícium-völgyeként emlegetik a megyét.

Mit fogadtak el a héten az ukrán parlamentben, és hogyan befolyásolja ez a magyar nyelvű oktatást Kárpátalján? Útikalauz az ukrajnai nyelvi jogokhoz.

Október elején jelentette be Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, hogy Magyarország humanitárius és katonai missziót indít Csádban. Ez lenne a Magyar Honvédség első önálló, bilaterális missziója, de már az is kétséges, hogy lesz-e művelet.

Nagy utat járt be a magyar miniszterelnök másfél év alatt. Mintha a kárpátaljai magyar kisebbség ügye sem lenne már annyira fontos, mint a Brüsszellel és a Kijevvel szembeni keménykedés. Mindez komoly válságot okozhat az EU-ban, a Tanács története egyik legnehezebb ülése elé néz december 14-én.

Elillant a háború gyors befejezésének esélye, hiszen Oroszországra nem sikerült nagy vereséget mérni, viszont Ukrajna sem fog kapitulálni. Miben kell fejlődnie az ukrán hadseregnek, és miben van hiánya?