Megingott a miniszteri szék Seszták Miklós alatt

A 2014-ben felállt harmadik Orbán-kormány egyik meglepetése volt, hogy a kormányfő egy kisvárdai ügyvédet, a nagypolitikában korábban ismeretlen Seszták Miklóst tette a fejlesztési minisztérium élére. 2010 után az NFM az egyik legtöbb erőforrással gazdálkodó tárca volt – itt volt a leginkább látható Simicska Lajos befolyása, előbb Fellegi Tamás, majd Németh Lászlóné minisztersége idején, így Seszták posztja fajsúlyosnak látszott. 

Orbán Viktor első két kormányzásának félidejében tartott egy-egy nagyobb vérfrissítést, de feleslegesen nem cserélget menetközben minisztereket, és Seszták esetében sem fenyegetett a veszély, hogy nem tölti ki mandátumát. Az elmúlt egy évben viszont egyre többen beszéltek arról kormányzati körökben, hogy elfogyott körülötte a bizalom, és egy következő Fidesz-kabinetben már nem jut neki hely.

Sesztákot 2014-ben két dolog tette igazán alkalmassá a feladatra: miközben voltak jól használható kapcsolatai orosz és ukrán energetikai vonalon – nagybátyja a Testvériség gázvezeték kiépítésében kulcsszerepet játszó, 2010-ben elhunyt Seszták Imre volt –, kisvárdai ügyvédként nem kapcsolódott Simicska köreihez. Mindeközben fogható figurának is látszott: ügyvédként korábban több száz gyanús cég alapításában segédkezett, egykori cégénél – az Enternet Invest Zrt.-nél – az unió csalás elleni hivatala is vizsgálódott. Sokat támadták kinevezése után, Seszták elmondása szerint személyesen Orbán Viktor kérte, hogy tartson ki. 

Legfontosabb küldetése a minisztérium újratervezése volt: neki kellett eltakarítania Simicska-rendszert a tárcánál. A jelentősebb NFM-cégek élén ennek megfelelően sort cserélt: az MVM Zrt.-t Csiba Péter (majd később Zsuga János), a Nemzeti Vagyonkezelőt Szivek Norbert vette át, de váltás történt a Nemzeti Infrastruktúrafejlesztő és a Magyar Közút vezetésében is. Ezek a cégek Simicskától fokozatosan Mészáros Lőrinc és környezetének felfutó építőipari vállalataihoz terelték a megbízásokat. 

Sokáig úgy tűnt, hogy a miniszter megtalálja a helyét a rendszerben: elsősorban Rogán Antal irányába orientálódott, de Sziveken keresztül Tiborcz Istvánnal is lett nexusa és gyakran feltűnt a stadionok VIP-páholyában Orbán Viktor és Csányi Sándor OTP-elnök oldalán. 

Orbán Viktor, Seszták Miklós és Csányi Sándor a 2018-as oroszországi labdarúgó-világbajnokság selejtezõjének B csoportjában játszott Lettország–Magyarország mérkõzésen a rigai Skonto Stadionban 2016. október 10-énFotó: Kollányi Péter

„Kifejlesztette azt a képességet, hogy ha utasítják, akkor igent mond, de a végrehajtás hagy kívánni valót maga után” –  mondta róla egy kormányzati körökben bejáratos elemző, és Seszták tényleg felismerte, kivel kell jóban lenni, tekintélyt viszont nem tudott kivívni magának. Állítólag Tiborcz helyenként úgy utasította, mintha saját alkalmazottja lenne, miniszter létére Seszták inkább behódolt az informális hatalommal bíró figuráknak, köztük Habony Árpád köreinek is; Habonyéknál az NFM cégei milliárdokat költöttek. Ő tette meg Szivek Norbert menyasszonyát, Bentzik Rékát is az MVM kommunikációs igazgatójának. 

Seszták mögöt kabinetfőnöke, az egykor Navracsics Tibor által helyzetbe hozott Mihalovics Péter intézte a minisztérium pénzügyeit  – Mihalovics vitte be az MVM-be Szijjártó Péter barátját, Kuna Tibort és cégeit is, és többen úgy beszéltek róla, mint aki legalább annyira befolyásos kormányzati körökben, mint a miniszter. Veszprémben már ő számít a Fidesz erős emberének: az 1. választókerületben bizalmasát, Ovádi Pétert indítja a párt áprilisban a választásokon.   

Érdekérvényesítésben Seszták elég gyengén teljesített, és minisztériuma – főleg a Simicska-érához képest – súlytalanabb lett: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség felszámolásáról már korábban döntöttek, így az uniós források koordinálása kikerült az NFM kezéből, de a paksi bővítés ügye is a Miniszterelnökséghez került át két államtitkársággal együtt. Emiatt Seszták viszonya kezdettől konfliktusos volt Lázár Jánossal.

Később az operatív irányításban sem jeleskedett: kormányzati körökben a vizes világbajnokságról például általában nagy fideszes sikertörténetként beszélnek, de a rendezvény összképe, a féktelen pénzszórással és a kabaréba illő kommunikációval egyáltalán nem ilyen pozitív, még a Fidesz vezetésében sem. A felelős pedig Seszták volt. Kuna Tiborék még napokkal a vébé vége után is ki tudtak sajtolni maguknak plusz 350 milliót, és messze nem ez volt az egytelen teljesen indokolatlannak tűnő pénzkidobás. Bruttó 135 milliárdon zárt az eredetileg 24,5 milliárdosra kalkulált rendezvény. Orbán szóvá tette, hogy a sikeresnek tekintett verseny körüli ügyek – köztük az úszószövetség ügyei – kifelé „kaotikus képet” festenek a vébéről. 

Seszták Miklós, Lévai Anikó, Orbán Viktor és Gyárfás Tamás a budapesti vizes világbajnokság megnyitója előtt a Lánchíd pesti hídfõjénél 2017. július 14-én.Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI/MTVA

Seszták a gazdasági bizottság előtt azt mondta, hogy csak két milliárddal került többe a buli mint tervezték, mivel a Duna Arénát nem illik beleszámolni, a fejlesztések zöme pedig a vébé nélkül is megvalósult volna. Sosem számított a kormány beszélő fejei közé, de az elmúlt hónapokban

kifejezetten kérték tőle a Rogán-minisztériumból, hogy csak akkor szerepeljen, ha épp nagyon muszáj.„Mivel ezt látta Felcsúton, Mezőkövesden és a többi fellegvárban, egy ponton tényleg elhitte, hogy ha a saját városodnak teszel el pénzeket, az önérték” – mondta róla egy kormánypárt forrás, aki szerint mintakövetésben Seszták gyorsan felvette a tempót, kicsit túlzottan is, és csak a szűk környezete gazdagodására koncentrált. Úgy duzzasztotta Kisvárdát, mintha kisebb világváros lenne. 

Ide kapcsolódik, hogy Sesztáknak Kocsis Mátéval is alaposan megromlott viszonya, mert a kézilabda szövetség elnöke kifogásolta, hogy a városi klubba ömlő pénzt Sesztákék az akadémiai fiatalok favorizálása helyett méregdrága külföldi sztárjátékosok igazolásaira költik. A konfliktus a 24.hu szerint egészen Orbán dolgozószobájáig jutott. 

Orbán Viktor személyi kérdésekről legszűkebb körben sem szívesen beszél, így minden jövés-menésről szóló hírt érdemes fenntartásokkal kezelni. A holdudvarban jártasak most mégis egyöntetűen Seszták elküldésére számítanak. Orbánnak korábban sem tetszett, hogy Seszták olyan projektekre utalt ki nagy összegeket, amiket előzetes nem egyeztetett vele, az elmúlt hónapokban pedig két esetben is ingerülten reagált Seszták mulasztásaira. 

Vészkijárat.Fotó: 444

Az első a kínai hitelből, kínai vállalkozók által építendő Budapest–Belgrád vasútvonal ügye volt. Az építkezéssel egyébként is alapos elmaradásban van Magyarország – Szerbiában november óta már építik a magyar határig tartó szakaszt –, még augusztusban sem lehetett tudni, hogy mikor indul a munka, pedig a  Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. már egy éve megkezdte működését. Orbán alapos és teljesen kidolgozott tervekkel kívánta fogadni Li Ko-csiang kínai kormányfőt novemberben. Seszták hiába vállalta jó előre a megszervezést, végül épp csak sikerült időben kiírni a tendert, aminek a kidolgozottságával is voltak fenntartásai a Miniszterelnökségnek. A projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt végül 10 évre titkosították.  

A második válóok az MVM-hez kötődik: piaci hírek szerint Seszták év elején a villamos művek nevében megállapodott a geotermikus energiahasznosításban utazó PannErgy Nyrt. egy jelentős részvénycsomagjának felvásárlásáról. Az üzletre Orbán is rábólintott, de a miniszter az utolsó napokban módosított a vásárlási felvételeken, amit az eladó nehezményezett. A hír kerülőúton visszajutott a miniszterelnökhöz, aki nagyon felbőszült, amiért Seszták a háta mögött egyezkedik üzleti ügyekben. 

Seszták a 3. számú szabolcsi választókerületben indul jelöltként, de egy következő Fidesz-kormánynak aligha lesz már tagja. 

A bizalmi szempontok mellett felmerülnek stratégiai-politikai megfontolások is: Orbán már nem ragaszkodik a fejlesztési tárcához, és könnyen lehet, hogy az energetikai kérdések egy következő ciklusban mind a Miniszterelnökségen összpontosulnak. Ebbe az irányba mutathat, hogy Aradszki András energiaügyekért felelős államtitkár nem vállalna még egy ciklust. 

Az NFM alá tartozó közlekedéspolitika viszont akár önálló minisztériumot, de legalábbis jelentősebb politikai funkciót kaphat. Megerősödni látszik a kormányon belül Homolya Róbert közlekedéspolitikáért felelős államtitkár pozíciója, rá még várhatnak feladatok egy következő Fidesz-kormányban. Homolya korábban kormánybiztosként felügyelte a területet, de Tasó László távozása, 2016 decembere óta már államtitkári rangban dolgozik. A korrupcióval fertőzött uniós egészségügyi beszerzésekkel kapcsolatban is írtunk róla: Homolya felesége a milliárdos nagyságrendű megrendelések egyik haszonélvezője, a VMD Kórháztechnológiai Zrt. nevű cég társtulajdonosa. 

(Frissítés, 2018.02.04.: Seszták Miklós valószínű távozásáról elsőként a Népszava adott hírt február 2-án.)