Tízmilliárdokért hergel bevándorlók ellen a kormány, miközben azon aggódik, milyen sokba kerülnének

A Fidesz minden korábbinál jobban lebutított kampánnyal készül az idei választásra, és az egész országot kizárólag a bevándorlás veszélyeivel akarja meggyőzni arról, hogy rá kell szavazni. 

Függetlenül attól, hogy egyetlen ellenzéki párt sem propagálja a migrációt, és senki nem akarja lebontani a határzárat, el kell ismerni: Orbán és csapata változatos érvekkel indokolja, miért dől össze a nemzet, ha idegenek jönnek az országba:

Bevándorlók vagy magyarok? Mindenkinek nem jut   

Az elmúlt két évben elsősorban biztonsági és kulturális kockázatokról beszélt a kormány, ehhez képest relatíve új elem, hogy egy ellenzéki győzelem anyagi értelemben is nemzethalállal fenyeget. Míg decemberben Orbán Viktor még azt hangsúlyozta, ha beengedünk idegeneket, elveszik a karácsonyt és a húsvétot is, 

ma már azzal járja az országot, hogy senkinek és semmire nem jut pénz, ha ezek ide bejönnek. 

Március elején a Kossuth Rádióban a kormányfő arról beszélt, hogy ha nem a Fidesz nyeri a választást, a migránsok elveszik a nők 40 év munkaviszony után járó nyugdíját. Alig egy héttel később Gödöllőn leegyszerűsítette ugyanezt a kérdést: 

„Vagy nyugdíjat emelünk, vagy a migránsokra költjük a pénzt, vagy családtámogatás van, vagy bevándorlópolitika van.” 

Az Ongropack Kft. szirmabesenyői telephelyének avatóünnepségén Orbán azzal folytatta: ha nyugat-európai irányba kanyarodik a bevándorláspolitika, akkor a magyar gazdaság fejlődése megáll, mert az összes meglévő gazdasági erőforrás a bevándorlóország felépítésére megy majd, és 

„akkor nem lesznek milliárdok, sőt százmilliók sem, sőt tízmilliók sem, amit magyar vállalkozások rendelkezésére tudnánk bocsátani, hogy abból magyarok ezreinek és tízezreinek munkahelyeket tudjanak teremteni.”

Az államigazgatás meghallotta a központi üzenetet és követte a központi üzenetet:  hamar kiderült, hogy a bevándorlás súlyos veszélybe sodorhatná a magyarok pénzügyeit is.

2018. március 27.: Orbán Viktor az Ongropack Kft. szirmabesenyõi gyárának avatásán figyelmeztet: vagy a vállalkozások vagy a bevándorlókFotó: Czeglédi Zsolt/MTI/MTVA

Veszélybe kerülnének például az Orbán Ráhel számára oly kedves turisztikai fejlesztések. 

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnöke beszélt arról néhány napja, hogy a rekordmagasságokbaigyekvő magyarországi turizmust egyedül a bevándorlás veszélyezteti, mert az 

„a közbiztonság gyors leépülésével járna, ami a lakosságot sodorná mindennapos veszélybe, a turistákat pedig távol tartaná az országtól”,

Nem járnak jobban a magyar családok sem. Őket Novák Katalin illetékes államtitkár óvja attól, hogy az ellenzék nyerjen, mert akkor minden támogatásukat át kell engedniük az  idegeneknek. A megduplázott családtámogatás és a gyerekek ingyen tankönyve is veszélyben van, hiszen

„az április 8-ai országgyűlési választás tétje, hogy a magyar családokat vagy a bevándorlókat támogatja-e az ország a jövőben”  

Aki azt gondolná, hogy pont az egészségügy úszná meg forráskivonás nélkül, nagyot téved. Rétvári Bence államtitkár a napokban világossá tette, hogy a rohamosan fejlődő egészségügyet csupán a bevándorlás akaszthatja meg, és 

„az ide érkezők ellátása annyira megterhelné az egészségügyet, hogy két év alatt elvinné a tavaly év végi kórházkonszolidáció teljes összegét.”

Hamis számítások alapján riogat a kormány

Rétvári, Novák és korábban Orbán is évi 90-100 milliárdos költségekről beszélt, szerintük évente ennyibe kerülne Magyarországnak a fogadásuk. 

A számot két elemből fabrikálta össze a kormány: az első az a 9 millió forintos - 15 ezer eurós - összeg, amit Soros György egy 2015-ös cikke nyomán a kampányban is gyakran emleget a Fidesz, és ami fontos része volt a Nemzeti Konzultációnak. Egészen világos hazugságról van szó, hiszen

ez a javaslat épp arról szól, hogy az uniónak kéne támogatnia a befogadó tagállamokat fejenként 15 ezer euróval, annak érdekében, hogy tehermentesítse és könnyebben rábírja őket az együttműködésre.

Az elképzelés szerint a tagállamok kapnának 9 millió forintnyi eurót arra, hogy gondoskodjanak az emberek elszállásolásáról, egészségbiztosításáról és oktatásáról. Soros mindenható befolyását mutatja, hogy három évvel ezelőtt papírra vetett ötletét még csak napirendre sem vette az Európai Tanács.

A másik szám: 10 ezer. A kormány a dublini rendelet reformjára hivatkozva emlegeti ezt a számot, amit az ügyeletes  elnök bolgár kormány alkotott meg a 2016-os kvótákról szóló tervek alapján. Ennyi ember befogádását határozná meg az egyes tagállamok számára a Tanács - legalábbis a kormánylapok információi szerint, mert a jelentést csak júniusban tárgyalják majd. 

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterFotó: Komka Péter/MTI/MTVA

Varga Mihály a Magyar Időknek adott április, friss interjújában ehhez képest már tényként beszélt arról, hogy százmilliárdokba kerülne Magyarországnak bevándorlók fogadása, erre nincs pénzünk. 

Varga megtévesztő módon a németekkel példálózott, hogy ott mennyi pénzt emésztenek fel ezek a kiadások. Németország 2016-ban 22 milliárd, úgy 6500 milliárd forintnak megfelelő eurót költött az országba érkezett 1-1,5 millió bevándorló integrációjára, ami átszámolva 4-6 millió forintot jelent bevándorlóként egy évente. Más kérdés, hogy a német pénzügyminisztérium a kiadások jelentős részét gazdaságélénkítő intézkedésnek tekinti, és az infrastrukturális fejlesztések, vagy akár élelmezési programok is élénkítik a belföldi pénzmozgást és munkaerőpiacot. 

Egy nyitott(abb) bevándorláspolitikának bizonyára jelentős költségvetési vonzatai lennének Magyarország számára, de komplett ágazatok aligha roppannának azonnal össze, mint ahogy 

nem roppant össze az ország a tavaly és idén befogadott 2000, eltitkolni kívánt menekült befogadásától sem. 

Ha a kormány nem tenne úgy, mintha három éve háborús körülmények közt kellene navigálnia országot Európa szívében, még arról is lehetne értelmes vitát folytatni, hogy egyes területeken akkora a munkaerőhiány Magyarországon, ami indokolhatna egy nyitottabb bevándorláspolitikát is akár. 

Néhány beruházást nem fenyegetne a bevándorlók országba érkezése

A hisztérikus hangnem azért sem indokolt, mert idáig is százmilliárdokat költött a kormány „bevándorláspolitikára”.

2015 szeptembere óta összesen 270 milliárd forintot ment el határvédelemre: 83 millárdot emésztett fel a büntetés-végrehajtás, 100-at a rendőrség, 10-et a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal extra költségvetése, a többi a határvadász egységrekre és a határzárra ment el. (Orbán - utólag -  a pénz felének megtérítését kérte az uniótól, hiába.)

Járõrözõ rendõrségi gépjármûvek az ideiglenes biztonsági határzár két kerítése között futó manõverúton a magyar-szerb határon, Bácsalmás térségébenFotó: Kelemen Zoltán Gergely

Varga Mihály szerint ez olyannyira nem roppantotta meg az országot, hogy tavaly júniusban a Magyar Időkben arról beszélt, 

bármennyit hajlandó elkölteni a kormány megvédeni a határokat. Megszorítások nem merültek fel. 

Mindeközben szinte számolatlanul szórta a pénzt migrációellenes propagandára a kormány. A kvótareferendumra „felkészítő” kampányára összesen 17 milliárdot, a 2017-es évben további „felvilágosító” és sorosozó bevándorlás-tematikájú kampányokra még 29 milliárd forintot fizettek ki, és akkor ebben még nincs benne a 77 milliárdból működő közmédia hírcsatornájának non-stop migránsozása.  

A Rogán-féle kommunikációs minisztérium felállítása óta közel 100 milliárd forintot költött el a kormány saját maga és politikája népszerűsítésére, ennek kétharmada migrációs kérdésekhez kapcsolódott. 

És miközben komplett ágazatok csődje fenyeget, a kiemelt beruházásokat a magyar kormány nem félti attól, hogy ne valósulnának meg ellenzéki győzelem esetén, pedig azok tényleg százmilliárdokba kerülnek. 

Az Orbán Viktor vezette bizottság mindent elkövet például, hogy ne derüljenek ki a 2019-re elkészülő új Puskás-stadion építkezésének részleteiről, ami bruttó 190 milliárd forintba kerül, és a kormánysajtó is hallgat erről a projektről. 

Szintén nem hallani mostanában a minimum 230 milliárdot felemésztő Liget-projektről, pedig a Városligetben is folyamatosan zajlanak a munkálatok, és a Felszabadulási teret már jóideje elbarikádozták. 

Nem esett szó mostanában Orbán Viktor és hivatala, valamint a Magyar Nemzeti Bank Várba költözéséről, amire 120 milliárdot már elköltött, és további 200 milliárdot még tervez elkölteni a kormány. Ezek nem számítanak a kormány legnépszerűbb projektjei közé, ezért most inkább nem esik róluk szó, így a fideszeseknek attól sem kell tartani, hogy ne jutna rájuk pénz a választások után.