L. Simon László megnézte az azeri elnökválasztást, és nem talált benne hibát

A szavazatok 86 százalékát szerezte meg az azeri elnökválasztáson szerdán Ilham Aliyev. A voksolásnak voltak magyar ellenőrei is, két fideszes parlamenti képviselő: Bartos Mónika és L. Simon László. 

A helyzet annyiban pikáns, hogy Aliyevről a legkevesebb, ami elmondható, hogy apjához hasonlóan autokratikus eszközökkel irányítja Azerbajdzsánt 2003 óta, emiatt számos nemzetközi bírálat éri, viszont személyesen szoros kapcsolatokat ápol Orbán Viktor és az azeri elnök, nemcsak egymást látogatják, még Brüsszelben is haverkodnak. Ennek a barátságnak erős cementje volt az azeri baltás gyilkos kiadatása, de a politikusok feleségei is jó viszonyt ápolnak egymással. Orbán Viktor ki is tüntette az azeri elnök feleségét. 

Aliyev és Orbán Viktor MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Aliyev 2003-ban vette át apja örökségét, és választották elnöknek a szavazatok 76 százalékának megszerzésével. Nem ment simán a családon belüli hatalomátvétel. Nemzetközi megfigyelők szerint súlyos szabálytalanságok történtek a választáson, a Human Rigths Watch azt kifogásolta, hogy állami pénzekből kampányolt Aliyev. Az eredményhirdetés után tüntetések voltak, több száz ellenzékit letartóztattak, a tiltakozás vezetőit csak két évvel később engedték szabadon, nemzetközi nyomásra. 

Aliyevet öt évvel később újraválasztották, a hivatalos adatok szerint már a szavazatok 87 százalékát szerezte meg, 2013-ban is tartotta ezt a szintet, 85 százalékkal. Az ötéves ciklus ősszel járt volna le, de Aliyev fél évvel előrébb hozta a választást. Az új mandátum pedig már nem öt, hanem hét évre szól. Az ellenzéket és a független sajtót is számos intézkedéssel korlátozó Aliyev az első jelentések szerint a szavazatok 86 százalékát szerezte meg. Volt ugyan hét másik elnökjelölt is, de nem valódi ellenzékiek, ők bojkottálták a szavazást a másként gondolkodók elnyomása és a várható választási csalások miatt. Azerbajdzsánban börtönt kockázat az, aki rosszat ír az elnökről az interneten. 

Megkérdeztük a választásokat a Kereszténydemokrata Internacionálé küldötteként ellenőrző L. Simon Lászlót, hogy mit tapasztalt. (2015-ben az azeri parlamenti választásokat például bojkottálta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), mert állításuk szerint a hatóságok nem biztosították számukra az akadálytalan munkavégzést, és korlátozni akarták tevékenységüket.) A fideszes képviselő egy vidéki választókörben kezdte a napot, két kenyai küldött társaságában. Megkapták angolul a választási szabályokat és a menetrendet, de amikor megkérdeztük, hogy a végeredményt nem csatolták-e előre, majdnem véget is ért az elkezdődött beszélgetésünk, mert L. Simon szerint a feltételezés is provokáció, viccelődés helyett folytassuk komolyan.

Fotó: Azerbaijani Presidency / Handout/Anadolu Agency

Az biztos, hogy különbség a magyar és azeri választás lebonyolítása között, hogy Azerbajdzsánban csak reggel nyolckor nyitják meg a szavazóhelyiségeket. Ott, ahol ők voltak, az azeri himnusz eléneklésével kezdtek a szavazóbizottság tagjai. A nyolc jelölt nyolc különböző párthoz tartozott, minden általuk felkeresett szavazókörben ott voltak a nyolc párt képviselője, akik egyébként a szavazatok megszámolásában nem vettek részt, de az eredményt azonnal jelentették nekik. L. Simonék voltak szavazókörben az urnák felbontása után, amikor a szavazatokat számolták. "Szemmel látható volt a szétválogatáskor, hogy Aliyev kapta a szavazatok nagy többségét". 

Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi megfigyelők maguk választhatták-e meg, hova mennek, L. Simon azt mondta: nem tudja pontosan, hogyan állt össze a program, de ők egész nap járták előbb a vidéket, aztán a fővárost, szerinte olyan sok ellenőr volt, hogy nem lehetett megszervezni kamu szavazásokat. Ők - és ahogy hallotta, a többi ellenőr sem - tapasztaltak szabálysértéseket a lebonyolításban, a szavazás titkos volt, senkit nem akadályoztak a részvételben, ahogyan nem is kényszerítettek semmire. 
Az ő feladatuk a szavazás szabályszerűségének ellenőrzése volt, az azeri demokrácia általános állapotáról egyetlen nap alatt nem lehet véleményt alkotni, nem is ezzel bízták meg őket. (Az EBESZ-missziók ennél alaposabb ellenőrzést végeznek, hetekkel korábban a helyszínre mennek, beszélnek ellenzékiekkel, nemcsak azt nézik, hogy aki elmegy szavazni, annak a háthoz nem szorítanak-e géppisztolyt. Ebben érezték korlátozva a munkájukat 2015-ben.) 

Ami L. Simon szerint nagy eltérés volt a nyugati demokráciáktól, hogy - bár állítólag voltak erre kijelölt helyek - nem lehetett látni politikai plakátokat, csak pár olyat, ami a szavazáson való részvételre buzdít.  A szavazólapon a jelöltek neve mellett egy rövid ismertető is volt a politikusokról. Azerbajdzsánban is használják azt a több országban is bevett gyakorlatot, hogy festékkel megjelölik azoknak a hüvelykujját, akik már szavaztak, ne voksolhassanak máshol ismét. "Kipróbáltam, valamilyen sprével fújták le az ujjamat, UV-lámpával ellenőrzik. Este még rajta volt az ujjamon a festék, pedig legalább tízszer mostam kezet szappannal" - mesélte L. Simon. 

Aliyev elnök hüvelykujját is festékkel fújják le, ne szavazhasson máshol még egyszerFotó: Azerbaijani Presidency / Handout/Anadolu Agency

L. Simon úgy összegzett, hogy a szavazás lebonyolítása "a mi demokratikus elvárásainkhoz igazodott". 

Az alaposabban vizsgálódó EBESZ nem egészen arra jutott, mint a fideszes képviselő. A szervezet csütörtöki közelményében - amit az MTI idéz - azt írják, hogy a szavazás „korlátozó politikai környezetben zajlott, olyan törvények szerint, amelyek csorbítják a valódi demokratikus választások előfeltételét jelentő alapvető jogokat és szabadságokat”. Ilyen alapon, a pluralizmus hiányában - ami a médiára is jellemző - a választások nem voltak szabadok az EBESZ szerint.

Viorel Riceard Badea, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése küldöttségének elnöke közleményében úgy foglalt állást, hogy olyan politikai környezetben, ahol lejáratták a demokratikus eszméket, és fittyet hánynak a jogállamiságra, lehetetlen igazságos és szabad választást tartani. A megfigyelők a kötelező eljárások széles körű be nem tartását, az átláthatóság hiányát és számos komoly szabálytalanságot tapasztaltak, a szavazatszámlálások több mint felére kedvezőtlen értékelést adtak, jórészt a szándékos hamisítások és a szükséges eljárások nyilvánvaló semmibevétele miatt. 

Az EBESZ egyébként a magyar választásról sem volt jó véleménnyel. Gyorsjelentésükben azt írták, „a választásokat az állam és kormánypártok anyagi forrásainak jelentős átfedése határozta meg, aláásva a jelöltek lehetőségét arra, hogy egyenlő feltételek mellett versengjenek.” A jelentés - amire Orbánnál is rákérdeztek a nemzetközi sajtótájékoztatóján, de csak annyit reagált, hogy köszöni az észrevételeket - azt is megállapítja, hogy

„a választópolgároknak sokféle politikai választási lehetősége volt, ennek ellenére a megfélemlítő és idegenellenes retorika, a média elfogultsága és a nem átlátható kampányfinanszírozás szűkítette a valódi politikai vita terét, korlátozva a választókat abban, hogy teljes tájékozottság birtokában dönthessenek.”

Az alapvető jogok és szabadságjogok általában érvényesültek, de kedvezőtlen környezetben - írják. Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője válaszul azt mondta: az EBESZ túllépett a hatáskörén. 

Egy nagy ugrással visszatérve az azeri elnökválasztásra: Mazahir Panahov, az azerbajdzsáni választási bizottság elnöke azt mondta: előzetesen megvizsgálták a beérkezett panaszokat, de egyik sem bizonyult jogosnak. A választások átláthatóan, törvényes kereteken belül zajlottak, a nemzetközi megfigyelők tapasztalatai pozitívak voltak - tette hozzá.

Az azeri állami média szerint Orbán Viktor már februárban kifejezte a bizalmát, hogy az április 8-i magyarországi választások és a három nappal későbbi azerbajdzsáni elnökválasztás sikeres lesz, és hogy a két ország közötti bilaterális kapcsolatok a választás után tovább erősödnek. Orbánt meg is hívták Azerbajdzsánba.

Aliyev körül tavaly komoly nemzetközi botrány robbant ki. Brit lapok írtak meg, a lényege pedig az volt, hogy az azeri diktatúra politikai elitje egy brit céghálón keresztül tartott fenn egy 2,9 milliárd dolláros titkos pénzügyi alapot, amin keresztül fizettek ki befolyásos európai szereplőket, mostak pénzt, és vettek luxuscikkeket. Az is kiderült, hogy akkor érkeztek azeri dollármilliók egy budapesti számlára, amikor az ország kiadta a baltás gyilkost. Amikor erre rákérdezett az LMP-s Demeter Márta, a minisztériumok egyeztetve ugyanazt válaszolták: egy reménytelen helyzetben lévő párt politikai akciójával nem foglalkoznak. Az ügyészség nem nyomozott az ügyben, Szijjártó Péter magyar külügyminiszter a botrány kirobbanása után azt mondta, hogy

„sumák, aki az azeri pénzt összeköti a baltás gyilkossal”

Aliyevék maguk pedig olyan választ adtak a súlyos korrupciós vádakra, amire itthon is csak elismerően bólogathattak Orbánék, szerintük Soros György akarta lejáratni őket.