„Kik azok, akik az emberek identitását nemcsak ellenőrizni vagy befolyásolni, hanem most már egyenesen megszüntetni akarják? Kik azok, akik az emberek nemi, családi, nemzeti és vallási önazonosságának szétzilálása mellett ideológiát gyártanak az úgynevezett fluid identitás, azaz az identitásnélküliség hasznos voltáról?”
(Kövér László)

• Az Országgyűlés elnöke – annak ellenére, hogy 8 éve van hatalmon – az ország egyik legborúlátóbb embere. A NER egyik fő ideológusának számtalan sérelme közül is kiemelkedik identitásféltése: évek óta folyamatosan az identitás fontosságáról, védelméről, veszélyeztetettségéről beszél. (Talán érthető, hogy ennyit feszeget elvont filozófiai témákat, hiszen a házelnöki feladatai a Parlament működésével kapcsolatosak.)
  
• Tavaly azt mondta, hogy a Fidesznek még szüksége van egy-két ciklusra, hogy teljesen rendbe tegye az országot. Remélhetőleg addig meg tudjuk őrizni az identitását, amit annyira el akarnak tőle venni.
  
• Összegyűjtöttük, mit mondott eddig az identitásról, hátha a következő 4-8 évben már nem kell folyton ezt hallgatni.

2012. május 29.: Európa elvesztette az identitását, mert gyűlölettel tekint a keresztény gyökereire.

2012. június 26.: Európának jelenleg leginkább lelki megújulásra van szüksége, mert a gazdasági és a morális válság a keresztény alapelvek és az identitás feladásából fakad.

2014. november 22.: A globalizáció, a kozmopolita sematizmus, a nacionalista ármánykodás vagy éppen az egyszerű materialista tudatlanság nagy ellensége hazánknak, nemzeti identitásunknak.

2015. április 24.: A kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd hozzájárul az identitás megőrzéséhez, míg a szilárd önazonosság-tudat gyümölcsözővé teszi a párbeszédet. Egy politikai közösség identitása lényegileg határozza meg a cselekvés irányát, és ezért sajnálatos, hogy Európa számára saját önazonosságának tartalma alapvetően vált kérdésessé.

2015. október 19.: Azok, akik napjainkban a globális együttműködés szükségszerűségével és a szabad piacgazdaság elveivel súlyosan visszaélve el akarják törölni Európa nemzeti hagyományait és kétezer éves civilizációs normáit, valamint az európai nemzetek identitásának elfojtására, a nemzeti kultúrák szétporlasztására és az európai nemzeti államok elsorvasztására törekednek, azok valójában megalázzák az európai embereket, és súlyosan aláássák a demokráciába vetett hitüket.

2015. november 20.: Az európai mivoltunkhoz méltó élet megteremtéséhez nem kell mesterséges identitásokat fabrikálni, csak esélyegyenlőséget kell biztosítani azoknak, akik családi, vallási és nemzeti közösségekben akarnak élni

2016. március 5.: Az identitás kérdése napjainkban Európában tudományos kérdésből elsőrendű reálpolitikai kérdéssé vált, ugyanis azonosságtudat nélkül nincs értéktudat, értéktudat nélkül pedig nincs érdekfelismerési, érdekvédelmi, érdekérvényesítési képesség. A mai, modernnek mondott világunkban, akinek az érdekeit csorbítani akarják, annak először mindig az identitását veszik célba. Európában ma szellemi ostrom célkeresztjében van az európai embereknek nemcsak nemzeti, hanem vallási, családi és nemi identitása is, nemkülönben ostrom alatt állnak a keresztény egyházak, valamint a nemzetállamok. A 30 éves háború után, 1648-ban a vesztfáliai béke megteremtette az állami függetlenség alapelvét Európában; megteremtette azokat a közel négy évszázada fennálló kereteket, amelyekben a szuverén nemzetállamok kölcsönös nemzetközi megállapodásokra épülő modern Európája fokozatosan kibontakozott, és példájával meghódította a világot. Évszázadok óta az európai identitás nem más, mint a kereszténységben gyökerező nemzeti identitások sokszínű összessége. Vannak, akik azt mondják, hogy a XXI. században már nincs szükség sem nemzeti identitásokra, sem önálló nemzetállamokra, mert azok már nem erőforrást, hanem tehertételt jelentenek Európa számára. Ilyenkor a két XX. századi világháborúra szoktak hivatkozni, amelyeknek bűnbakjaiként állítják be a rivalizáló nemzeti identitásokat és nemzetállamokat; valamint hivatkozni szoktak a XXI. századi globális problémákra, melyek megoldása állítólag meghaladja a nemzetállami kompetenciákat. Akik hisznek abban, hogy lehetséges a nemzeti identitásoktól megfosztott európai identitás, azok nem árulják el, hogy mi lesz annak a valódi tartalma, kötőereje. Vannak, akik a jólétet, s – vele összefüggésben – a kényelem és a felelősségvállas kényszerével nem terhelt szabadságot vélik európai identitásképző erőnek, de nem tudnak válaszolni arra, hogy mi történik, ha megszűnik a jólét? A jólét ugyanis nem oka, hanem csak okozata az európai közösségek teljesítményének. Vannak, akik úgynevezett fluid identitást, azaz valójában identitásnélküliséget szánnak az európai embereknek, mondván, hogy a műszaki-technológiai fejlődés olyan gyors a világban, hogy azzal csak egy képlékeny emberi identitás tud lépést tartani. Ha megvalósulna a nemzeti öntudatot mellőző mesterséges európai identitás, az pont olyan életképtelen lenne, mint volt a szovjet vagy éppen a jugoszláv mesterséges identitás: az erőszak, a viszonylagos jólét vagy a külső – geopolitikai – érdek tartja össze, és azonnal összeomlik, amikor az erőszak kifullad, a jólét megszűnik vagy a külső érdek megváltozik. Az udvariasság és az időtakarékosság okán a kontinens nyugati felének hasonló, feszítő problémáiról most ne ejtsünk szót.

2016. április 15.: Nem lehet identitás nélkül egy közösséget fenntartani, az állam pedig egy nemzetnek a közössége. A keresztény identitás képes volt a lengyeleket és a magyarokat is több mint ezer éven keresztül fenntartani.

2016. május 22.: Szisztematikus lélektani-politikai háború folyik a világot eddig összetartó identitásokkal szemben, a tömeges migráció egyes felfogások szerint háború Európával, az európai országokkal szemben, és egy kultúráját vesztett, homogenizált európai populáció létrehozását szolgálja.

2016. július 11.: Az a kísérlet, amelyet a balliberális, kozmopolita oldal végez az emberek nemi, vallási, nemzeti identitásának módszeres aláásásával, társadalmi értelemben egy atomkatasztrófával fenyeget.

2016. szeptember 23.: Olyan mértékben erősödnek ezek az identitáselemek, amilyen mértékben a jövő felől - egyre érzékelhetőbben - közelednek az ezeket érő kihívások és külső támadások, s amilyen mértékben ezek a fenyegetések előhívják a közösségi tudatból az azokra az időkre vonatkozó emlékeket, amikor sem a keresztény kultúra összekötő erejéről, sem a közép-európai kis népek érdekegyeztetéséről, sem pedig az állami, nemzeti önállóságról nem volt tanácsos értekezni.

2016. október 25.: Egy olyan globális versenyben, amelyben az identitás egyre inkább politikai és gazdasági versenyképességi tényezővé válik, Európa nem állhat helyt a közös keresztény civilizációs alapokra épülő, sokszínű nemzeti kultúrák alkotta európai identitás nélkül.

2017. február 18.: Az európai embereknek ugyanis napjainkban kell szembesülniük azzal a veszéllyel, amellyel a csángó magyarok több mint egy évszázada kénytelenek farkasszemet nézni: az identitásuk mesterséges és erőszakos megváltoztatásának veszélyével, hogy minél biztosabban alávethetők, uralhatók és kifoszthatók legyenek. A XXI. századi „szép új világunkban” egy idegen uralom és idegen érdek alá hajtandó közösségnek nem a területét vagy országát, hanem a tudatát szállják meg először. Ezen tudatfoglalásnak az alapművelete, hogy a közösséget megpróbálják kiforgatni kulturális és nyelvi, nemzeti, vallási, családi identitásából. A XXI. században államok feletti erős érdekcsoportok akarnak az európai emberekre identitás nélküliséget erőltetni a meglévő természetes identitások helyett. A hatalmi küzdelemben a célhoz vezető egyik eszköz, hogy az európai embereknek ne szilárd, hanem úgynevezett „fluid”, azaz képlékeny identitásuk legyen, vagyis a valóságban identitás nélkülivé váljanak.

2017. augusztus 14.: A térség államainak azt kell felismerniük, hogy úgy érvényesíthetők a nemzeti önérdekek, hogy ezzel nem veszélyeztetik, hanem erősítik a szomszédaik érdekérvényesítési lehetőségeit is. Ha nem, akkor a térség népei együtt fogják elveszíteni államaikat, többség és kisebbség együtt fog identitás nélküli, fogyasztónak nevezett kifosztható biológiai erőforrássá válni. 2010 óta a magyar politikának az a célja, hogy nemzeti államunkat újjáépítsük, az identitásunkat és a nemzeti összetartozásunkat megerősítsük, szomszédainkkal együtt erősítsük a nemzetállamok együttműködésén alapuló Európai Uniót.

2017. szeptember 8.: Az európai demográfiai helyzetet illetően az egyik alapkérdés az, hogy minek tekintjük az embert. Férfinak és nőnek, akik arra teremtettek, hogy családot alapítva továbbadják az ajándékba kapott életet és felelősséget vállaljanak közösségeikért, vagy az anyag legmagasabb rendű szerveződési formájának, aki minden kötöttségtől, felelősségtől mentes individuumként pusztán önmaga megvalósításáért létezik, és akinek még az is szabadságában áll, hogy kénye-kedve szerint saját maga döntsön a nemi identitásról? Az Európa alávetéséért folyó politikai küzdelem ideológiai fegyvere minden olyan törekvés, amellyel gyengíteni akarják az európai emberek nemi, családi, vallási és nemzeti identitását. Napjaink Európájában ideológiai és politikai támadás célpontjai mindazon intézmények (a nemzeti államok, a keresztény egyházak és a családok), amelyek az európaiak identitásának legtermészetesebb alkotóelemeit hivatottak oltalmazni, erősíteni.

2017. szeptember 26.: A kiegyezés modernizációs kísérlete fontos eredményeket hozott a gazdasági fejlődés vagy az analfabetizmus felszámolása terén, de nagy kérdés, hogy ez a modernizáció kinek erősítette és kinek gyengítette az identitását. Az uniót arra kell ösztönözni, hogy segítse a nemzeti identitásokat, hiszen ezek nélkül nincsen valódi teljesítmény.

2017. október 7.: Talán éppen a történelmi lemaradásunkból meg az ötvenévnyi kommunizmus elzártságából fakadóan váratlanul lett egy olyan előnyünk, amit a nyugatiak talán már elveszítettek. Lehetőségünk van megőrizni az identitásunkat.

2017. november 24.: Vannak – nem kevesen és nem lebecsülendő erővel bírnak -, akik ki akarnak forgatni mindannyiunkat nemi, családi, vallási és nemzeti identitásunkból, el akarják törölni nemzeti államainkat annak érdekében, hogy korlátlanul alávethetőek és kifoszthatóak legyünk.

2017. december 15.: Az identitás nélküli ember az az új eszménykép, amelyeket az új idők, új hatalmasai kívánnak eszközként használni embertársaik alávetésében és kifosztásában. Ez a magyarázata annak, hogy napjainkban világszerte mentális és politikai támadás alatt áll minden olyan hagyományos intézmény, amely az emberek identitásának oltalmazására hivatott, vagyis a család, az egyház és a nemzeti állam. A jövőben az emberek saját identitásukhoz való joga kerül a legnagyobb veszélybe, aminek elhárításában a demokratikus nemzetállamok természetes szövetségesei a keresztény egyházaknak. Az emberi azonosságtudatnak nem pusztán csak egyes elemeit, hanem teljes egészét el akarják törölni azok, akik a tőke soha nem látott koncentrációjának és vele a tömegmanipuláció soha nem látott hatékonyságú technológiájával elég erősnek érzik magukat erre. Ők magukat transzhumanistáknak nevezik és azt hirdetik, hogy a technológia fejlődés elhozta azt az időt, amikor az ember önmaga képes a mesterséges evolúcióra. Emellett azt is állítják, hogy az ember genetikai, nemi, családi, vallási és nemzeti identitása csak kolonc az emberiség nyakán, és mielőbb meg kell szabadulni azoktól.

2018. január 13.: A XXI. században immár nem az alávetendők területét, hanem az alávetendők tudatát szállják meg először. Meg akarják fosztani az embert a nemi, a családi, a vallási és a nemzeti identitásától, mert ezáltal már nem képes érdekeinek felismerésére, kinyilvánítására és szükség esetén azok megvédelmezésére sem. Remélem, hogy akkor, amikor a 21. században az identitásunk megőrzését zászlónkra tűzve kérünk jogot arra, hogy szabadon dönthessünk közösségünk jövőjéről, mégsem fogunk lógni, ahogy azt a minap ígérték.

2018. március 15.: Elképzelni is rossz, hogy például Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor vagy Szél Bernadett ül a miniszter székben. Ezt úgy lehet megakadályozni, hogy higgadtan, alaposan mérlegelve a Fidesz-KDNP-re szavaznak az emberek. Borzasztó lenne a káoszkoalíció. Egyértelmű, hogy ha hatalomra kerülnének, bábkormányt hoznának létre, és a mostani ellenzék behódolna annak az akaratnak, hogy nyissák meg a határokat, és fogadjuk be a migránsokat. Ezzel az országunk elveszítené a szuverenitását, a nemzeti identitását.

2018. március 17.: Európa nyugati felében élők súlyos válságban vannak, elvesztették identitásukat, istenüket, sőt, magukat képzelik Istennek. Megváltozott a családról alkotott kép, sok emberben megszűnt a nemzeti érzés, egyfajta világpolgárérzés lett úrrá rajtuk, és veszélybe került a nemi identitás, hiszen vannak olyan törekvések, hogy a fiatalok eldönthessék, fiúk, vagy lányok akarnak lenni. Erre a lelkileg romokban heverő Európára zúdul rá vallás, család és közösség tekintetében szilárd identitású több milliónyi idegen.

2018. március 19.: Az új uralmi technika és ideológia lényege az identitásnélküliség előidézése, a potenciális gyarmatosítók az alávetendő embereknek és közösségeknek a tudatát szállják meg először. Meg akarják fosztani az embert a vallási, nemzeti, családi és már nemi identitásától is, mert ezáltal természetes önazonosságának alapelemeitől elválasztva az ember már nem képes érdekeinek felismerésére, kinyilvánítására és azok megvédelmezésére sem. Az identitásukat a magyarsággal szemben megfogalmazó és az utódállamokban immár többségbe került nemzetek nem hittek abban, hogy a magyarság önakaratából fel fogja adni az identitását, ezért az elmúlt száz évben különféle eszközökkel és módszerekkel mindannyian arra törekedtek, hogy saját identitásukat a kisebbségi magyarok identitásának elnyomásával erősítsék.

2018. május 16.: Az identitásnélküliség ideológiája üzenetének lényege, hogy a felgyorsuló technológiai fejlődés, a digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia korában az azonosságtudat alapelemei csak a fejlődés akadályai. A demokráciában és növekvő jólétben élő nyugat-európai társadalmak korábban nem szálltak szembe politikai elitjeik identitásnélküliségre vonatkozó elképzelésével, ám ebben változást hozhat a tömeges migráció megjelenése. A közép-európai országok kapcsolatában alapkérdés, hogy a nemzeti identitások viszonyában a múlt században elterjedt nemzeti kizárólagosságot sikerül-e felváltani nemzeti kiengesztelődéssel és méltányossággal.

2018. július 7.: A közép-európai identitás kialakítására is szükség lenne.

2018. augusztus 19.: Globálissá váló világunkban, a digitalizáció és robotizáció korában a legerősebb versenyképességi tényező változatlanul az emberi teljesítmény lesz, amely a jövőben is az öntudatból, az identitásból fakad.