Nyugat-Európában az emberek félnek, veszélyben van a kultúra, a jólét, az iskola, a méltósággal öregedés és a biztonság, ugyanis van egy olyan, párthatárokat is átlépő európai érdekközösség, ami több 100 ezer idegent akar behozni Európába, és ennek a gondolatnak az „atyamestere”, részben finanszírozója, szervezője Soros György. A Kommunista kiáltvány alapján létrejött Brüsszelben ma azon mesterkednek, hogy minél gyorsabban ideszállítsák és betelepítsék közénk az idegeneket, és már több mint 900 olyan no-go zóna van Európában, ahol a bevándorlók átvették az uralmat. Az Európai Parlament egy Magyarországról szóló Soros-jelentéssel folytat vendettát az ország ellen, mert nem akarunk bevándorlókat beengedni.

A nyitott társadalmak szolgálatába állított civilek és embercsempészek együtt szervezkednek azon, hogy migránsok millióit szállíttassák Európába, meggyengítve ezzel a nemzeti kormányokat. Folyamatos veszélyben élünk, a délszláv háború óta nem látott kihívással állunk szemben, nem tudjuk meddig lesz ilyen békés Nyugat-Európa, mi lesz a Balkánon, Törökországban. Egy magát humanitárius ügynek kiadó, de valójában térfoglaló ostrom alatt állunk, feleségeink, lányaink biztonsága forog kockán, és csak magunkra számíthatunk, Brüsszelre meg az EU-ra nem, ők csak megnehezítik a munkánkat az emberi jogi, szépelgő handabandával.

Mindezt tilos kimondani, ám mi kimondjuk, és a bevándorlás helyett a családtámogatással oldanánk meg a demográfiai problémát, a magyar nép ugyanis könnyen el tud fogyni, pedig az a közösség, amely biológiailag nem képes fenntartani magát, nem méltó arra, hogy létezzen. Azért a liberalizmus elől menekülő nyugatiakat készek vagyunk befogadni, bár az ellenségeink már nem is igazi liberálisok, hanem – ahogy azt Csurka István jól látta – nihilisták, ők foglalták el az európai elitet.

Európában béke csak akkor lesz, ha a brüsszeli bürokratákat, a nemzetközi pénztőkét és a liberális világsajtót sikerül legyőzni. Napjainkban célzatosan támadják az európai emberek nemzeti önazonosságát, próbálják gyengíteni a vallási kapaszkodóikat és szétzilálni a családi kötődéseiket, feszegetik már a nemi identitásuk határait is, mert a XXI. századi nagy geopolitikai küzdelmekben Európa célponttá vált. A rejtőzködő és arctalan világerők megszüntetnek mindent, ami sajátos, különálló, ősi és nemzeti. A cél, hogy a homogenizált európai populációnak a világ nagyvállalatai egy brüsszeli központból tudják diktálni a törvényeket. (Amerika – ami két éve az MNB-t szerette volna felhasználni arra, hogy bankpánikot keltsen Magyarországon – már most is szélsőségesen liberális, és elvesztette az identitását, viszont a kínaiak derűsebb emberek.)

Pedig e nagyhatalmi háború közepette is elmondható, hogy 120 éve nem volt ilyen jó a helyzetünk, amit Kínának köszönhetünk, ugyanis nélküle Magyarország aligha tudott volna kimászni abból a válságból, amiben 2010-ben még benne volt. Ma a magyar gazdaság nő a legjobban az EU-ban, annyira, hogy irigyel minket a Nyugat, mert most ők sikertelenek, az ő számaik rosszak, a mieink meg jók, ennek ellenére nem akarják beismerni, hogy ahogy mi csináljuk, az észszerűbb. A magyarság egyik legnagyobb baja is az, hogy évtizedeken keresztül politikai megrendelésre a magyar nemzet értékeit megpróbálták relativizálni, megpróbálták belénk sulykolni, hogy bűnös nemzet vagyunk a történelmünket tekintve, és hogy a magyar termékek nem olyan jók, mint a külföldiek. Magyarország ma erős és büszke európai ország.

Sőt itt az a furcsa helyzet áll fent, hogy az ellenzék van tele korrupciós ügyekkel, nem pedig a nemzeti kormány. Az az ellenzék, amelyik, ha hatalomra jutna, mindent visszacsinálna, és az eddigi eredmények elvitatásával nem is a kormányt, hanem a keményen dolgozó magyar embereket sérti meg. A baloldalt Soros György fizeti, Simicska Lajos csicskapártja, a Jobbik pedig elveszítette szalonképességét, amióta nem annyira szélsőjobboldali, hanem igyekszik néppártosodni.

Itt egy óriási küzdelem zajlik azóta, hogy Soros György betette ide a lábát, és gyakorlatilag joystickon mozgat provokátorokat, azt csinálják, amit ő mond. (Macedóniában ennek meg is lett az eredménye: instabilitás, fejetlenség, erőszak.) Tüntetéseket tartanak – amiken még a Himnuszt is kifütyülik –, és a résztvevők jó részét külföldről rángatják ide a szervezők, akik a függetlennek mondott újságíróhoz hasonlóan ügynökök. Hiába nem akarja a kormány bezárni a CEU-t, csak a felsőoktatásban lévő jogi zűrzavart igyekszik átvilágítani, ám az idegen erők még a Nobel-díjasokat is megtévesztették az ügyben, így sokan az Izauráért tüntetőkhöz hasonlóan mentek feleslegesen utcára.

A Soros-birodalom és a nagyhatalmak álcivil szervezeteit, amik az ellenzéknél is erősebbek, minden eszközzel vissza kell szorítani és el kell innen takarítani, mert ezeket azért tartják fent, hogy a globális nagytőkét és a politikai korrektség világát átnyomják a nemzeti kormányok fölött. (A Magyar Telekom Aczél György, Barack Obama Gyurcsány Ferenc kottájából játszik.) Csakhogy a világ egy tekintélyes részének elege lett a régi globalizációs formából, mert az tanárokra és diákokra osztotta a világot, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország folyton kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik felét.

Ahogy Kövér László fogalmazott:

„Az ember néha azt érzi, hogy nincs is remény, mert benne ülünk egy olyan csónakban, ahol körülöttünk mindenki idióta, vagy legalábbis annak tetteti magát.”