Nők, akik eredményesen harcolnak a koronavírussal
Önöknek feltűnt már, hogy egy csomó országban, ahol eddig kordában tudták tartani a járványt, nők a vezetők? A Forbes szerzőjének, Avivah Wittenberg-Coxnak feltűnt: Németország, Tajvan, Új-Zéland, Izland, Finnország, Norvégia, Dánia – női vezetők, kiemelkedő járványkezelési eredmények.
Jó, mondhatjuk hogy ezek mind fejlett, nagyon gazdag országok, kitűnő egészségügyi rendszerrel, ami persze igaz, de ott van ellenpéldának rögtön Svédország, amely semmivel sem szegényebb, mint a többi skandináv állam, de egyelőre úgy tűnik, hogy különutas, lazább járványkezelési startégiája nem működik: az országban sok a fertőzött, a halott, az egészségügy közelít a teljesítőképessége végéhez. Svédország az egyetlen Skandináviában, ahol férfi a miniszterelnök.
A korábban említett hét ország vezetői valamit mégis jól csinálnak, és történetesen nők.
Gyorsan, szigorúan reagáltak
Németország esetében – bár kiugrónak tűnik a táblázat alapján –, ne felejtsük el, hogy nagyon sűrűn lakott, kontinentális ország, a világ egyik gazdasági centruma, nem izolálhatja magát úgy, ahogy a szigetországok. Angela Merkel kancellár nagyon korán felismerte, hogy a koronavírus hatalmas veszély, és akár a német lakosság 70 százalékát is érintheti. Már januárban kidolgozták a tesztelési módszereiket, februárban pedig tömegesen kezdtek tesztelni. Az első esetek kontaktkutatását is nagyon komolyan vették, egy fertőzött tanár miatt például 235 embert ellenőriztek. Emellett a már regisztrált fertőzötteket is rendszeresen ellenőrizték, és a betegeket már azelőtt kórházba szállították, mielőtt súlyosbodott volna az állapotuk. A New York Times elemzése szerint ez a gyors és határozott fellépés lehetett az oka annak, hogy az ország nagyságához képest alacsonyan tudták tartani a halálesetek számát.
Németországban kimaradt az a szakasz, amikor az állam vezetői tagadták vagy épp eltitkolták a vírus létezését, mint például az Egyesült Államokban vagy Oroszországban, vagy úgy elbagatelliztálták, mint Olaszországban, Spanyolországban, ahol későn kezdtek el tesztelni és későn léptek a kormányok. Egyébként Magyarország is inkább az olasz-spanyol mintába illeszthető, a politikai vezetés még március elején is vonakodott „központi témává” tenni a vírust a jól bevált migráció helyett, Orbán Viktort politikustársai félelme ébresztette rá arra, hogy ideje komolyan venni a járványt. De a tesztelés a mai napig nem indult be igazán.
Tajvan miniszterelnöke Caj Jing-ven viszont lehető leggyorsabban és leghatározottabban reagált. Tajvan speciális helyzetben van: Kínával nagyon szoros kapcsolata, egyszersmind nagyon feszült is. Sok információ érkezik a szigetre a kommunista szuperhatalomból, és a tajvaniak azt is megtanulták, mit kell nagyon óvatosan, gyanakodva kezelni. Januárban, amikor a kínai hatóságok még próbálták bagatellizálni a vírus veszélyességét, még azt sem ismerték el, hogy emberről emberre terjedhet, Tajvan már készenlétbe helyezte magát, és intézkedéseket vezetett be. A járvány elleni harcban olyan eszközöket is használnak, amelyek Európában nehezen elképzelhetők ma még: például egy megfigyelő rendszert, amely a karanténban lévők telefonjainak pozícióját folyamatosan közli a rendőrséggel. Ha valaki elhagyja az otthonát, azonnal intézkednek.
A szigetország természetsen azonnal lezárta kikötőit és reptereit, így sikerült megúszniuk a legrosszabbat. Hiába szomszédos ország Kína, hiába a rendkívül szoros gazdasági és kulturális kapcsolat, Tajvanban a mai napig mindössze 6 halálos áldozata és 393 fertőzöttje van a járványnak. Most küldenek 10 millió maszkot az USA-nak és Európának, és sok szakértő értékeli úgy, hogy a világon eddig ők kezelték legeredményesebben a koronavírus-járványt. A tajvani helyzetről és életről mi is videóchateltünk egy kinn élő magyarral.
Jacinda Ardern, Új-Zéland miniszterelnöke elrettentő példaként emlegette a nagy testvért, Ausztráliát, ahol gyorsan növekedett a fertőzöttek száma, ezért már akkor sziget teljes lezárását rendelte el, amikor
még csak hat koronavírus-beteg volt az egész országban. A Live Science elemzése szerint a szigorú intézkedések mentették meg a szigetországot. Új-Zéland, bár rettentően függ a turizmustól, az első intézkedések között vágta vissza az ágazatot, minden külföldinek 14 napos karantént rendelt el, az iskolákat bezáratta, a munkavállalókat pedig állami támogatással ösztönözte otthonmaradásra. Emellett a kormányzat demonstrálta, hogy a kijárási tilalom alól nincs kivétel, Ardern elmarasztalta az egészségügyi minisztert, David Clarkot, amiért megszegve a karantént biciklizni ment. Később Clark le is mondott. Új-Zélandon a mai napig mindössze 13 (más források szerint 9) halálos áldozatot tartanak nyilván.
Katrín Jakobsdóttir, Izland miniszterelnöke az összes lakos számára ingyenes tesztet biztosít. Éppen ezért lakosságarányosan messze Izlandon teszteltek a legtöbbet, naponta 1400-1500-at. Mivel az országban ilyen jól tudják ellenőrizni a lakosság fertőzöttségét, ezért arra sem volt eddig szükség, hogy bezárják az iskolákat vagy kijárási tilalmat vezessenek be azoknak, akik nem betegek. A 360 ezres Izlandnak így is csak 1739 fertőzöttje van, a halálozási arány pedig mindössze 0,46 százalékos (8 áldozat).
Sanna Marin csak most decemberben lett miniszterelnök Finnországban egy politikai alku keretében, miután az előző kormányfő távozott. A mindössze harmincöt éves miniszterelnök a millenniumi generáció kommunikációs technikáit használja: influencereket bízott meg azzal, hogy terjesszék az információt a koronavírusról. Finnország különleges helyzetben van: elemzők szerint akár a III. világháborúra is fel van készülve. Az Oroszország szomszédságában magukat állandó fenyegetettségben érző finnek a mai napig fenntartották háborús vésztartalékaikat, és a második világháború befejezése óta fejlesztgetik, karbantartják ezeket a készleteket. A többi skandináv ország már rég föladta illetve fölélte, eladogatta a háborús vésztartalékait. A felhalmozott készletekben üzemanyagon, élelmiszereken kívül orvosi eszközök és így maszkok is vannak, a finneknek emiatt sem kell aggódniuk vagy Kínába rohangálniuk. (UPDATE: A maszkokkal Finnországban is volt probléma, ugyanis a meglévő készleteiknek már lejárt a szavatosságuk, így ők is Kínából rendeltek maszkokat.)
Bár lehet, hogy közvetlenül nem járult hozzá a koronavírus terjedésének megállításához, Erna Solberg, Norvégia miniszterelnöke mégis a női vezetők előnyét mutatta meg azzal, amikor gyerekeknek tartott sajtótájékoztatót a koronavírusról. (Ezt a gesztust aztán Novák Katalin, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára is leutánozta.) Solberg Finnországhoz hasonlóan szigorú intézkedéseket hozott, lezárta a határokat, bezárta az iskolákat, óvodákat, templomokat, rengeteg tesztet végeztek. Nemrég pedig bejelentették, hogy az intézkedéseknek köszönhetően úrrá lettek a járványon, az aktív esetek száma alig emelkedik.
Mette Frederiksen, Dánia szocdem miniszterelnöke viszonylag korán reagált szigorú intézkedésekkel a járványra, március 14-én már lezárta a határokat. Aztán jöttek az iskolák, az óvodák, az éttermek, a kávézók és a szabadidőközpontok is, és megtiltotta, hogy tíznél többen gyülekezzenek a köztereken. Frederiksen már máricus végén be is jelentette, hogy sikerült lassítani a járvány terjedését, ezért húsvét után elkezdik lazítani a korlátozásokat, szerdától újra lesz óvoda és az iskolák alsó osztályaiban megkezdődik a tanítás. (via Forbes)