Egy igazi orosz hős

január 18., hétfő 6:00

Jó reggelt! Talán 2021 leghidegebb napja lesz a mai, viszont a hét végére kifejezetten meleg lesz. Most Budapest belvárosában -5, az agglomerációban -10, az ország leghidegebb vidékein pedig -15 fok van. De éjjel a Bakonyban volt -20 is.

4 legfontosabb cikkünk most

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek. Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik.

OROSZ HŐS

A hétvége hőse Alekszej Navalnij volt. Függetlenül attól, hogy az ember mit gondol az orosz ellenzéki aktivistáról, az, hogy a nyugis disszidens élet helyett vasárnap hazarepült Moszkvába, csak lenyűgözően bátor cselekedetként értelmezhető.

Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV/AFP

Navalnij tudta, hogy valószínűleg még a repülőtéren le fogják tartóztatni, és így az az orosz állam fogságába kerül, amely már legalább egyszer megpróbálta meggyilkolni. Ennek ellenére sem maradt Berlinben, ahova tavalyi megmérgezése után menekítették ki, hanem vállalta a kockázatot.

A Putyin-rezsim nem engedhette meg magának, hogy gyengeséget mutasson, ezért Navalnijt már az útlevélellenőrzésnél letartóztatták. A képsorokat, ahogy egy csókkal elbúcsúzott a feleségétől, még sokszor fogjuk látni. Az orosz diktatúra azonban hiába keménykedett, így is magából csinált bohócot. Egyrészt mert az egész világ végigkövethette, ahogy Navalnij halált megvető bátorsággal – és ez most kivételesen nem túlzás – mosolyogva hazarepült, másrészt mert a rendszer olyan gyáva volt, hogy az őt szállító gépet inkább átirányította arra a moszkvai repülőtérre, ahol nem vártak rá ellenzéki tüntetők.

Hiába próbált a letartóztatás után a Kreml szóvivője úgy csinálni, mintha egy olyan jelentéktelen ügyről lenne szó, hogy ő azt sem tudja, mi történt, most már bármi történik Navalnijjal, azzal az egész világ foglalkozni fog. Vasárnap este egymás után érkeztek az európai vezetők szolidaritási üzenetei – érdekes lesz majd figyelni, hogy a magyar kormány ugyanúgy hallgat-e, ahogy a belarusz ellenzék kapcsán teszi.

COVID-21

Fotó: PATRICIA DE MELO MOREIRA/AFP

Orbán Viktor előbb arról beszélt, hogy mindenkit be tudnának oltani egy hétvége alatt, később ezt arra módosította, hogy naponta félmillió embert simán. Ehhez képest a múlt hét számai azt mutatják, hogy egyetlen nap sem sikerült 10 ezernél több embert beoltani, és egy hét alatt sem jutottunk 50 000 fölé.

Lehet, hogy ha sokkal több vakcina lenne az országban, akkor a magyar egészségügyi rendszer is felnőne a feladathoz, de ez a tempó nem valami biztató. A Pfizer most bejelentette, hogy egy kicsit később szállítják a megrendelt vakcinákat Európába, de még Müller Cecília is elismerte, hogy ettől nem változik az oltási rend, így minden bizonnyal nem ezen fog múlni.

Több vakcinára és több oltásra már csak azért is szükség lenne, mert most már tudjuk, hogy nem csak megjelent Magyarországon a koronavírus brit variánsa, hanem terjed is. 100 hazai fertőzés közül 5 már az új mutánsnak köszönhető, és ez a járvány terjedésének gyorsulását vetíti elő.

A kormány közben továbbra is szeretne kínai vakcinát szerezni, ki is utazott Pekingbe az oltások engedélyezésért felelős magyar hatóság küldöttsége. Szerintük minden stimmel, de azért fontos tudni, hogy nem gyógyszerkísérleteket végeztek, hanem csak megtekintettek egy gyárat.

Máshol:

AMERIKA ÉS MÁS

Fotó: Jason Whitman/NurPhoto via AFP

Ha minden jól megy, Joe Bident szerdán amerikai elnökké avatják. Talán most már tényleg minden jól fog menni, Washington belvárosa jelenleg úgy néz ki, mint Baghdadé, bedeszkázott boltokkal, minden sarkon ellenőrzőpontokkal, fegyveres egyenruhások tömegével.

De nem csak az a kérdés, hogy a fővárosban mi fog történni a következő napokban, az FBI minden amerikai államban fegyveres megmozdulásokra számít Biden beiktatásának napján. A vasárnapra tervezett megmozdulások szerencsére elég gyengére sikerültek.

Van azért jó hír is: amióta Trumpot a nagy techcégek gyakorlatilag eltüntették az internetről, bizonyíthatóan lényegesen kevesebb hamis információ kering.

Máshol:

AZ ENSZ ELLENVÉLEMÉNYE

Fotó: Artur Widak/NurPhoto via AFP

Ritkán érik el a magyar nyilvánosság ingerküszöbét az ENSZ és a magyar kormány között zajló diplomáciai csörték. Pedig az ENSZ rendszeresen szót emel, amikor egyes magyar döntések a szervezet alapokmányaiban deklarált, Magyarországra nézve is érvényes emberi jogi alapelvekbe ütköznek.

Most például az verte ki a biztosítékot az ENSZ diplomatáinál, ahogyan a budapesti kormány védte a szexuális kisebbségeket kirekesztő törvénymódosításait. A legújabb alkotmánymódosításunk kapcsán leszögezték:

„Aggasztónak találjuk, hogy a magyar jogrendszer heteroszexuális párokra szűkíti le a család, illetve a házasság intézményét, hiszen tovább súlyosbítja az ettől eltérő családok megbélyegzettségét, és teret ad az azonos nemű párok diszkriminációjának (...) és ugyancsak növeli a kijelölt iránytól eltérő emberek megbélyegzettségét, velük szemben az erőszak, a meghurcolás és a bántalmazás kockázatát.”

MAGYAR TRIATLON

Még a magyar belpolitika bugyutaságához képest is letaglózó volt az a vasárnapi szópárbaj, amit a Momentum és a Fidesz politikusai folytattak egymással.

  1. menet: Fekete-Győr András elmondta a véleményét arról, hogy a honvédség pont Orbán Gáspárt küldte ki tanulni egy angol elitakadémiára.
  2. menet: Budai Gyula és Németh Szilárd erre nagyjából azt reagálták, hogy Fekete-Győr is elmehetne katonának, csak kevés hozzá.
  3. menet: Fekete-Győr András futóversenyre hívta ki Németh Szilárdot.
  4. menet: Németh Szilárd burkolt hazaárulózással és leplezetlen románozással felelt a kihívásra.
  5. menet: Budai Gyula pedig közölte, ő inkább fogathajtásban mutatná meg, mekkora Férfi.

A DEZINFORMÁCIÓ ÉVSZÁZADA

Moszkvában űzik a legmagasabb fokon, de ők maguk sem tudják, hogy valójában mire mennek vele. Kiváló könyv foglalta össze az aktív intézkedések, az ellenség cseles befolyásolásának meglepően hosszú történetét. A kulcsidézet:

„De van egyenes vonal a [szovjet hazugságot terjesztő] korai melegmozgalmárok, a KGB és Kanye West 20 évvel későbbi gondolatai közt? A válasz bizonytalan, és örökre az is marad.”

4! CIKKÜNK, AMIRŐL A HÉTVÉGÉN TALÁN LEMARADTÁL

Fotó: Netflix

Fran Lebowitz csak azt szeretné, hogy takarodj a járda közepéről – Martin Scorsese a 70 éves New York-i legendáról forgatott szupervicces dokumentumfilm-sorozatot, ami az egyszerre imádott és gyűlölt város előtt is tiszteleg.

Nem azért vagyunk fogyasztók, mert nem lehettünk volna mások, hanem azért, mert azzá tettek bennünket – Kerryn Higgs könyve a növekedés korlátaira figyelmeztet, de a legnagyobb erénye, hogy bemutatja, hogyan tették a fogyasztást az emberek egyik legfontosabb feladatává a 20. század elején.

A válaszok a ruháinkban rejlenek – A Women in Clothes az a könyv, amit mindenkinek el kellene olvasnia, akit kicsit is érdekel a divat, de annak is, aki meg van győződve róla, hogy ez a téma őt egyáltalán nem érinti.

Száz éve mutatták be a világ leghíresebb bűvésztrükkjét, a kettéfűrészelt nőt – P. T. Selbit brit bűvész 1921. január 17-én fűrészelte ketté asszisztensét, Betty Barkert. A mutatvány hihetetlen sikert aratott, különböző változataiban máig népszerű, Selbit pedig megcsinálta vele a szerencséjét.

ÉS EGY CIKK, AMIT NEM MI ÍRTUNK

Among the Insurrectionists – Luke Mogelson a New Yorker haditudósítója, aki eddig olyan helyekről írt, mint például az ostromlott Moszul. Most viszont egy ideje már Amerika fanatikus trumpistáival foglalkozik, és ott volt január 6-án a Capitolium ostrománál is. Az ebből született cikk valószínűleg a legjobb, amit az eseményekről írtak, és magyar szempontból külön érdekes, hogy a fotókat hozzá Gárdi Balázs készítette. Érdemes megnézni a Mogelson által készített videókat is.