10 dolog, amit megtudtunk a 444 koronavírusos podcastjából

2020 novemberében, a második hullám alatt indult el a 444 első podcastsorozata, a Pozitív, amelyben már 10 adáson keresztül foglalkoztunk azzal, hogyan alakítja majd át világunkat és életünket a koronavírus, hogyan tudunk társadalmi szinten megbirkózni a járvánnyal, és melyek azok a hatások, amelyek még hosszú évekig velünk maradhatnak.

A járványban persze minden nagyon gyorsan változik, az első adás felvételei alatt még a második hullámos lezárások sem indultak el, és éppen hogy bejelentették az első vakcinákkal kapcsolatos biztató kísérleteket. Ez azt is jelenti, hogy még ezalatt a pár hónap alatt sem minden öregedett teljesen jól a podcastjainkban, de sok olyan állítás elhangzott az adásokban, amelyek mind a mai napig érvényesek, és amelyeket érdemes észben tartani, amikor arról gondolkodunk, hogyan is fogunk tudni kimászni ebből az egészből. Ezért ebben a cikkben igyekeztem kiválogatni a sorozatunk 10 adásának 10 legfontosabb állítását. 

Ha a hosszú hétvége alatt belehallgatnál a Pozitív adásaiba, azokat megtalálhatod a Spotifyon, A Google Podcast és az Apple Podcast, és az Amazon Audible nevű szolgáltatásnak podcastoldalán is. 

1. A vírus nem tűnik el, csak megszelídül

A Pozitív első adása 2020. november végén jelent meg, amikor még az oltások is csak kísérleti szakaszban voltak, még sehol nem volt a brit és dél-afrikai mutáns, és összességében sokkal kevesebbet tudtunk a koronavírusról. Azt viszont már akkor is sejteni lehetett, és továbbra is ezt tartják a legvalószínűbbnek a tudósok, hogy a Sars-Cov2 vírus, vagyis a mostani járványt okozó vírus már mindig velünk lesz. Erről beszélt az első adásunk vendége, Müller Viktor, az ELTE biológiai intézetének docense.

„Ketté kell választanunk két dolgot: hogy magától a vírustól megszabadulunk-e, vagy a járványtól, olyan értelemben, hogy a látványos megbetegedéseknek a hullámától. Az eddigi tudásunk alapján arra gondolunk, hogy a vírustól lehet, hogy soha nem fogunk megszabadulni. Ennek a rokonai korábban is ismert náthavírusok voltak. Ezek a náthavírusok sem öröktől fogva voltak az ember kísérői, tehát valamikor a múltban előfordultak már hasonló események, és ezeknek köszönhetjük azokat a kórokozókat is, amelyek most velünk vannak. Ez a vírus már annyi embert megfertőzött, és látszik most már, hogy az immunitás nem lesz életre szóló, hogy nem nagyon valószínű, hogy eltűnjön, tehát a vírus maga meg fog maradni. Ez a rossz hír mondjuk, de ehhez hozzá kell tenni, hogy kizárt dolog, hogy évről évre visszatérően ilyen súlyos megbetegedéseket okozzon. Tehát ilyen értelemben a járványnak vége lesz." 

Müller Viktor azt is elmondta, hogy ha tényleg velünk marad, mint a többi náthavírus, akkor viszont várhatóan idővel a szervezetünk megtanul alkalmazkodni hozzá, így ha el is kapjuk a vírust, már nem lesz olyan súlyos a fertőzés.

Viszont az, hogy a járványnak mikor lesz vége,  leginkább attól függ, hogy a társadalom mikor dönt úgy, hogy vége van. Ahogy azt az adás másik vendége,  Dr. Vargha Dóra, járványok és kezelésük történetét kutató történész, az Exeteri Egyetem oktatója elmondta az adásban, vannak olyan járványok, amelyek még mindig velünk vannak, de a társadalom már nem kezeli őket járványként, és az is előfordult a történelem során, hogy a vírus eltűnt, de a társadalom még éveken át járványüzemmódban maradt. Vargha arról is beszélt a podcastban, hogy a járványnak attól nem lesz gyorsan vége, ha viszonylag hamar sikerült kifejleszteni a vakcinát, mert az oltás egy elég bonyolult társadalmi folyamat, így a megfelelő oltások kifejlesztésétől és gyártásától még hosszú ideig tarthat, mire túl leszünk a járványon. Sajnos egyelőre úgy tűnik, hogy ez is beigazolódni látszik. 

2. Úgy néz ki, időnként újra be kell majd oltatnunk magunkat a koronavírus ellen

A podcast nyolcadik adásában igyekeztünk összeszedni azokat a kérdéseket, amelyek a koronavírus elleni vakcinákkal kapcsolatban február elejéig felmerültek, és feltenni azokat egy szakértőnek, Nagy Eszter orvoskutatónak, a bécsi Cebina biotechnológiai cég alapítójának és vezetőjének, aki húsz éve foglalkozik gyógyszer-, azon belül vakcinafejlesztéssel.

Nagy Eszter elmondta, hogy úgy néz ki, évente be kell majd adni valamilyen oltást a koronavírus ellen, ahogy az influenza ellen is, erre viszont nem minden, most kifejlesztett vakcina alkalmas. Az ún. adenovírusos vakcinákból, mint a Szputnyik V vagy az AstraZeneca, aki megkapta az első két oltást, már nem kaphatja meg ugyanazt később, mert a szervezetében már nem alakulna ki védettség. Más oltástechnológiák, az mRNS vakcinák viszont alkalmasak lehetnek az újraoltásra. 

Nagy többek között azt is elmondta, hogy bár egyes vakcinatípusoknak vannak előnyei és hátrányai, minden oltás jó, ami legalább 80 százalékban hatásos a betegség megelőzésében. 

3. A kormányok és a jegybankok már nem félnek nyomtatni a pénzt

Ahogy a járvány első hulláma alatt világszerte szinte egyszerre bezártak a boltok, az éttermek, leálltak a gyárak, kiürültek a repülőterek,  a világ gazdasága a második világháború óta nem látott recesszióba került. A Pozitív második adásában gazdasági elemző vendégeinkkel azt igyekeztünk fölfejteni, hogy ez a válság hogyan és mennyire változtatja majd át a kapitalizmus eddig működő modelljét. Beszélgetőpartnereink,  Zsiday Viktor, a Hold Alapkezelő Citadella befektetési alapjának kezelője és Kovács Krisztián, a Concorde Értékpapír Zrt. üzletfejlesztésért és stratégiai tervezésért felelős igazgatója nem mindenben értett egyet, például abban, hogy a járvány hatására mennyire alakulnak majd át a globális termelési láncok, amelyek összeomlottak, amikor Kínában leálltak a gyárak tavaly késő télen, kora tavasszal. Abban viszont teljes volt az egyetértés, hogy 

nagyon jelentős változás történt a járvány alatt abban, hogy a kormányok hogyan kezelték a gazdasági válságot, ami a járvány után is hosszú ideig meghatározhatja majd a gazdaságpolitikát.Ahogy Zsiday Viktor az adásban fogalmazott: „Amiben változást látok, és ez tényleg áttörésszerű lehet, hogy felismerték a gazdaságpolitikai döntéshozók, hogy a költségvetési költekezésnek jegybanki segítséggel tág tere van. Ez nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy azok az országok, amelyeknek saját devizájuk van, saját jegybankjuk van, és a saját devizájukban vannak leginkább eladósodva, azok gyakorlatilag bármennyi pénzt el tudnak költeni, hiszen a jegybank kinyomtatja számukra ezt a pénzt. Illetve most már olyan modern világban élünk, hogy nyomtatni sem kell, csak elektronikus jeleket létrehozni. Ez jól látható azokban a költségvetési hiányokban, amik idén történtek. Az USA-ban a második világháború óta nem látott költségvetési hiány van, és Európában is hatalmas hiányok lesznek. Egyelőre úgy tűnik, hogy rövidebb távon ez nem okoz nagy problémát. Ez pedig ahhoz fog vezetni, hogy ha bármikor máskor bajok lesznek a gazdaságban, akkor ezt a fegyvert máskor is be tudják vetni. Ez azért jó, mert ezzel sokkal könnyebben simíthatók a gazdasági ciklusok. Viszont van egy nagy hátránya, hogy egy idő után ez az irgalmatlan sok pénz, amit a gazdaságra öntenek, ez valószínűleg inflációt fog okozni.”

És bár Zsiday Viktor szerint ez az infláció inkább hosszabb távon, 5-10 éves távlatban jelentkezik majd, már most látszik, hogy sokan, különösen azok, akiknek nagyobb megtakarításaik vagy tőkejövedelmeik vannak - vagyis a társadalmak gazdagabb rétegei -, elkezdtek aggódni emiatt az infláció miatt. Részben ez vezethetett például ahhoz, hogy 2021 elején csúcsot döntött a bitcoin árfolyama

4. A járvány után is sokan maradhatnak home office-ban

A járvány sok embernek teljesen átalakította a munkavégzését, például én is a lakásomban írom ezt a cikket mackónadrágban, ahelyett, hogy bejárnék a szerkesztőségbe. Nehéz megmondani pontosan, hogy a dolgozók mekkora része tudta home office-ban folytatni a munkát, de amerikai kutatók szerint nagyjából a dolgozók 40 százaléka, jellemzően inkább a fehér galléros, irodai munkát végző dolgozók tudtak átállni. Kotsis Máté, a Boston Consulting Group tanácsadója is hasonló arányokról beszélt podcastunk harmadik adásában. Szerinte ráadásul az átállás sokkal könnyebben ment, mint azt akár a munkáltatók, akár a dolgozók gondolták. És bár még meg kell tanulnunk otthon dolgozni, elválasztani a munkát és a magánéletet ugyanabban a térben, várhatóan nem is siettetik majd a cégek az alkalmazottakat, hogy amint lehet, járjanak be minden nap az irodába. 

„Szerintem nem lesz vége az irodának, de alakulni fog az, hogy mire használjuk az irodát. Sokkal kevésbé lesz az jellemző, hogy napi két órát ingázok egy nagyvárosban, és elmegyek egy távoli épületbe azért, hogy elvégezzek egy olyan munkát, amit tulajdonképpen ingázás nélkül is el tudnék végezni. Egy csomó tevékenységért nem fogunk bemenni a vállalat által nyújtott központi helyre, ugyanakkor nem gondolom, hogy az meg fog szűnni, mert más dolgokért, együttműködésért, workshopokért, találkozókért, csoportmunkáért meg el fogunk menni. Ez hat majd arra is, hogy hogyan kell belülről kinéznie [az irodának], milyen termek kellenek bele, mi a funkciója.”

Kotsis szerint a vállalatok nagy része várhatóan egyfajta hibrid rendszerre áll majd át, ami a távmunka és az irodai munka valamilyen egyvelege lesz. A munkavégzés és az iroda átalakulása pedig a tágabb környezetünkre is hatással lesz, ha ugyanis nem kell majd mindenkinek bejárni a belvárosba, ilyen-olyan üzleti negyedekbe, akkor a városok maguk is át fognak alakulni, sokan költöznek majd a külvárosokba és elővárosokba, a cégek is kijjebb költöztethetik a központjaikat a belvárosokból, amelyek így átalakulhatnak majd. 

5. A klímaváltozásnak meg sem kottyant, hogy leállt a gazdaság

A járvány elején pár hónapra szinte teljesen leállt a globális gazdaság, és utána is csak részben nyitott újra. Ennek voltak olyan pozitív mellékhatásai is, hogy például több kínai városban olyan tiszta volt a levegő, mint generációk óta soha, és Budapesten is mérhetően csökkent a légszennyezés. Ez alapján sokan reménykedtek abban, hogy ha már a járvány és a válság miatt mindenki szenved, legalább a klímaváltozás elleni harcban kisegíti a világot a leállás. De ahogy Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse a Pozitív ötödik adásában elmagyarázta, ez sajnos nem teljesen igaz. 

„Gyakran összekeveredik a klímaváltozás és a légszennyezés. A légszennyezés nagy mértékben csökkent, lehetett friss levegőt venni, kiderült, hogy a városainkban akár még élni is lehet, ha elmulasztjuk a szennyezését. A klímaváltozással kapcsolatban már értékelés kérdése, hogy azt a csökkentést, ami bekövetkezett, hogyan értékeljük. Összességében hogy mennyivel csökkent a kibocsátás, azt még nem tudjuk, [2020] első felére láttam kimutatást, ami szerint nagyságrendileg 9 százalékkal csökkentek a kibocsátások. Nyáron azért beindultak a gyárak, a turizmus, az emberek elkezdtek bejárni a munkahelyükre, stb., valószínűleg az év végéig ez a különbség csökkenni fog, nem fogja elérni a 9 százalékot. Ezzel nem vagyunk kint a bajból, hiszen ez azt jelenti, hogy ha akár 10 százalékkal is csökkentek a kibocsátások az évben, az még mindig 90 százalékkal több, mint ami ahhoz kellene, hogy a klímaváltozást meg tudjuk fékezni. Arról van szó, hogy a levegőben felhalmozódó szén-dioxid mennyisége növekedett, csak a felhalmozódás üteme kicsit csökkent. Ebből a szempontból a klímaváltozásra nagy hatással a 2020-as kibocsátáscsökkenés nem volt”.

Perger arról is beszélt az adásban, hogy a világ kormányai a válságkezelő-gazdaságélénkítő programok kidolgozásánál nem veszik eléggé figyelembe a klímapolitikai szempontokat, és sok országban nagyon szennyező iparágakat is feltétel nélkül támogatnak. 

6. Nem minden vendéglátóst érintett ugyanúgy a válság

A járvány okozta válság talán legnagyobb gazdasági vesztese a turizmus és a vendéglátó szektor, amelyek működését szinte teljesen ellehetetlenítették a kijárási korlátozások. Ahogy pedig egyre messzebbre és messzebbre kerül a remélt újranyitás, a vendéglátásból élő vállalkozások helyzete egyre rosszabb lesz. Viszont ahogy a podcastunk negyedik adásában Mautner Zsófia elmondta, a járvány első és második hulláma alapján úgy tűnik, a vendéglátáson belül is vannak, akik jobban megszenvedik azt, hogy legfeljebb kiszállításra főzhetnek, mint mások. 

„Egyértelmű, hogy aki elsősorban a turizmusra épített, annak a legnagyobb a dráma, mert ugye az egy az egyben megszűnt. Már [tavaly] tavasszal is látszódott, most még inkább, hogy azok a kvázi lakossági éttermek, amelyek olyan lokációban vannak, ahol sok lojális törzsvendége van, meg sok magyar vendége, ők eleve jobb esélyekkel is indultak a saját törzsvendégeikkel való állandó kommunikáció és bizalmi kapcsolat miatt. Sőt, azt is gondolom, hogy ezeknek az éttermeknek hosszú távon még akár megerősödést is jelenthet ez a mostani helyzet. Akik csak a turizmusra építettek, belvárosi éttermek, ott teljesen egyértelmű a dráma, mondhatni, teljes forgalomkiesés van. Illetve a pénznyelő fine dining éttermek, mert azért a Michelin-csillagos meg fine dining éttermek köztudottan a pénzt elsősorban viszik, legalábbis sok éven keresztül. Ott iszonyatosan nagyok a kiadások. Ugyanez a nagy házak, nagy helyek, nekik kinyitni az éttermet többe kerül, mint az a kicsi bevétel, amit a házhoz szállításból tudnak produkálni.”

Ilyen Michelin-csillagos, fine-dining éttermet üzemeltet Gerendai Károly, aki az adásban elmondta, hogy étterme, a Costes 2020-ban az egy évvel korábbi forgalmának mindössze 9 százalékát tudta összehozni. Gerendai arról is beszélt az adásban, milyen nehézségeket okozott a házhoz szállításra való átállás egy olyan étteremnek, ahol korábban ez föl sem merült. 

7. A fesztiválszervezők számára csak az állam tudná oldani a bizonytalanságot

A vendéglátás és a turizmus mellett a járvány másik nagy vesztese az élőzenei és fesztiválszervezői szektor volt, hiszen amíg az éttermek legalább kiszállításra főzhetnek, a zenészeknek, klubtulajdonosoknak, menedzsereknek és fesztiválszervező cégeknek még ilyen opciója sem volt. A járvány miatt a 2020-as fesztiválok elmaradtak, a szervezők pedig februárban, amikor az adásunkat fölvettük, még mindig nem tudták, hogy az idei szezon is megy-e a levesbe. A Pozitív hetedik adásának vendége volt Kádár Tamás, a Sziget főszervezője, aki akkor azt mondta, ha márciusig a kormány nem állít valamit arról, hogy idén nyáron lehet-e majd tömegrendezvényeket tartani, akkor már késő elkezdeni az idei fesztiválokat. 

A szakma persze nem azt kérte a kormánytól, hogy nézzen bele a kristálygömbbe, és mondja meg a jövőt, számos javaslat született arra, hogyan lehetne segíteni a rendezvényszervezőket. Kádár Tamás például azt javasolta, hogy a kormány vezessen be egy legalább 90 napos moratórium rendszert, vagyis 90 napra előre mondja meg, hogy akkor lehet-e koncerteket, fesztiválokat szervezni. 

„Azt gondolom, hogy 90 napra előre tudjuk, hogy lehet vagy nem lehet tömegrendezvényeket tartani, az kvázi minimum elvárás. Azt nem várhatja el egy MTÜ vagy bárki, hogy azt mondja, hogy jövő héttől vagy két hét múlva lehet fesztiválokat szervezni, akkor azok meg is szerveződnek. Itt látni kell előre a pályán, nem lehet egy-két hetes távlatban gondolkodni. Emlékezzünk vissza, hogy micsoda károkat okozott, hogy buzdították a fesztiválszervezőket, hogy tavaly nyár végére szervezzenek magyar közönségnek, magyar zenekarokkal fesztiválokat, sokan ezt meg is tették, majd augusztus nem tudom hanyadikán bejelentették, hogy továbbra sem lehet”.

Weyer Balázs, a zeneipar érdekszervezetének számító Music Hungary elnöke az adásban elmondta, hogy a zeneipar szeretné elérni, hogy a kormány más államok mintájára vezessen be egyfajta állami covid-biztosítást a fesztivál- és rendezvényszervezőknek, így azok akkor sem buknák el a befektetett pénzt, ha végül idén nyáron sem lehetne fesztiválokat szervezni. 

8. A kormány a járvány politizálásában nagyon sikeres, a kezelésében már nem annyira

Valószínűleg a járvány után politológusok, történészek és újságírók még évekig fogják elemezni, hogy az Orbán-kormány mit, hogyan és miért csinált a járvány alatt, és hogy hogyan lehet értékelni a kormány járványkezelését. A folyamat viszont már most elkezdődött, a Pozitív kilencedik adásában pedig három politológussal, Bartha Attilával, Illés Gáborral és Szűcs Zoltán Gáborral próbáltunk választ adni ezekre a kérdésekre. 

Illés Gábor szerint az biztos, hogy politikai szempontból, legalábbis a saját szempontjai szerint sikeres volt a kormány, mert bár a járvány megzavarta a 2022-es választás előtti terveit, sikeresen beillesztette a már kialakított konfliktusokat a járvány keretrendszerébe. 

A kormány politikusai elkezdték a járvány elemeit a politikai harc elemeként értelmezni, hogy a járvány mellett politikai ellenfelekkel is meg lehessen küzdeni. „Ugyanaz a narratív kerete az orbáni kormányzásnak, ezt a korábbi könyvünkben a populista mítosznak neveztük. Ez nagyjából arról szól, hogy van egy kettős hős, a vezér és a nép, és ők küzdenek egy kettős gonosszal, a nemzetközi elitekkel és az ő hazai kiszolgálóikkal. Ez egy nagyon rugalmas történetmesélési séma, amit tenni kell, az az, hogy behelyettesítjük a szereplők neveit a megfelelő helyekre.” 

Abban vita volt a vendégeink között, hogy az Orbán-kormány populizmusa vajon segíti vagy akadályozza magát a járványkezelést. Bartha Attila kutatása szerint az olyan populista kormányok, mint Magyarországé, rendelkeznek bizonyos eszközökkel, amelyekkel a járvány elején hatékonyabban tudták megakadályozni a vírus terjedését, mint pár klasszikusabb nyugati demokrácia. Szűcs Zoltán Gábor viszont úgy látja, hogy a járvány a folyton a politikai szempontokat figyelembe vevő, politikai logika alapján kormányzott rendszer gyengeségeire is rámutatott, amelyek akár meg is gyengíthetik a kormányt. Erre pedig nem kizárt, hogy az autoriter tendenciák erősítése lehet a válasz.

9. Itthon olyan adatokat is a sajtónak kell kiszámolnia, amiket máshol közöl az állam

A járvány a sajtó életét is fenekestül felforgatta, már több mint egy éve a koronavírus-járvány határozza meg azt, hogy mivel foglalkozunk. A járványról viszont több szempontból sem könnyű beszámolni. Valami olyanról kell megbízható információkat szerezni, amivel mindenki most találkozik először, a korlátozások miatt nehezebb találkozni forrásokkal, elmenni helyekre, ráadásul a válság a médiavállalatok reklámbevételeit is eléggé megtépázta. És ha mindez nem lenne elég, a magyar kormány nagyon átláthatatlanul közöl információkat a járványról és a válságkezelésről. 

Ahogy kollégám, Haszán Zoltán, a 444 szerkesztője elmondta a podcast tizedik adásában, az újságíróknak, ha követni akarják, hogy hogyan alakul a járvány, napi szinten kell vezetniük táblázatokat és kiszámolniuk olyan alapvető adatokat, amelyeket mindenhol máshol az állam kiszámol és közöl. Amikor pedig mindezt számon kéri a sajtó, a kormány ezt politikailag motivált támadásként kezeli. 

„Nehéz elmagyarázni az embereknek, hogy miért van egy éve folyamatos szigor, miért nem tudod élni az életedet, ha nem látod azokat a következményeket, amik most például a kórházakban vannak. Én nem a kormánnyal viaskodom, hanem megpróbálok egy pontos képet adni arról, hogy egészen drámai lehet a helyzet, ha elengedjük ezt a járványt. Ez hiányzik a kormány kommunikációjából. Én nem érzem, hogy ilyenkor a kormánnyal vívnék, hanem a valóságot próbálom bemutatni”

10. Lelkileg mindenkit megvisel a bezártság és a járvány okozta stressz, de vannak módszerek, hogy megküzdjünk ezzel

Végül, de nem utolsósorban foglalkozzunk egy kicsit magunkkal mint egyénekkel. A koronavírus-járvány miatt most már több mint egy éve tartanak az ilyen-olyan kijárási korlátozások, azóta sokkal ritkábban és korlátozottabban tudunk érintkezni a szeretteinkkel, nem tudunk a hobbijainknak hódolni, meg kellett tanulnunk otthon dolgozni, miközben a leghétköznapibb tevékenységek, mint a tömegközlekedés vagy a bevásárlás is veszélyekkel lett teli. Mindezzel nehéz lelkileg megbirkózni, nem is véletlen, hogy az elmúlt egy évben sokkal többen fordultak pszichológusokhoz, pszichiáterekhez, terapeutákhoz. 

A Pozitív hatodik adásában, 2020 karácsonya előtt Mogyorósy-Révész Zsuzsanna szakpszichológussal beszélgettünk arról, milyen hatással van az emberek lelki épségére a járvány, és mit lehet tenni, hogy valahogy kezeljük a feszültségeket.

Nagyon fontos, hogy vegyük észre, hogy tehetetlennek érezzük magunkat. Ennek a felismerése már önmagában egy olyan pont, ahonnan el lehet indulni a jó irányú megküzdések felé, az olyan tevékenységek felé, amelyek valóban segíteni fogják a megküzdést”. 

A szakember az adásban számos olyan, konkrét megoldást javasol, amelyekkel kezelhető a szorongás, amit az a helyzet okoz, amiben még sajnos egy ideig mindannyiunknak élnünk kell.