Rossz hírt kapott csütörtökön a magyar kormány, vesztésre áll ugyanis az Európai Bíróságnál kezdeményezett per, amellyel a magyar és lengyel kormányok meg akarják semmisíteni a mechanizmust, amellyel az Európai Bizottság megvonhatná tőlük az uniós forrásokat. A bíróság főtanácsosa ugyanis csütörtökön kiadta 72 oldalas indítványát, amelyben véleményt alkot a magyar és a lengyel kormány jogi panaszáról, amelyben azt kérik a bíróságtól, semmisítse meg a jogállamisági mechanizmusként ismert, mára inkább az uniós költségvetés védelméről szóló rendeletet. A főtanácsos pedig, miután részletesen megvizsgálta a rendelet szövegét és a két kormány érveit, úgy döntött, hogy a magyar-lengyel panaszok nem állják meg a helyüket, a bíróságnak ezért el kellene utasítania a keresetüket.

Ebben a cikkben szakértők segítségével végigvesszük, mi is volt a magyar kormány panasza a rendelettel, mit reagált erre a bíróság főtanácsosa, és hogy mit jelent ez a magyar és lengyel kormányok és a bizottság konfliktusaira nézve.

A vitás pontok

Ahogy azt Vincze Orsolya, a K-Monitor szakértője a 444-nek elmagyarázta, a főtanácsosi indítvány azért is érdekes dokumentum, mert bár eddig nem lehetett tudni, hogy a magyar kormány keresetében mi szerepelt, milyen pontokat tartott aggályosnak az unió rendeletében, az indítványból lehet ezekre következtetni. A főtanácsos ugyanis részletesen megvizsgálja a magyar kormány érvelését és reagál ezekre. Nagyjából arra a következtetésre jut amúgy, hogy bár egyes kérdésekben nem teljesen alaptalanok a magyar kormány érvei és aggályai, mégsincs egyik kritikus ponton sem igaza, így a magyar keresetet teljes egészében el kellene utasítania a bíróságnak.

A magyar kormány fő érve nagyjából úgy foglalható össze, hogy a rendelet alapján a Bizottság a jogállamiságot kérné számon a tagállamokon, ennek hiányában büntetné meg őket, a jogállamiság viszont túl homályos, jogilag nem eléggé megalapozott fogalom ahhoz, hogy emiatt büntetni lehessen. Ezt a kormány több pontban cifrázza, de lényegében ezt kéri számon, és erre fel kérte, hogy a bíróság vagy semmisítse meg a rendeletet úgy, ahogy van, vagy húzzon ki belőle pár fontos részt, amelyek hiányában lényegében értelmetlenné válna az egész mechanizmus.

A magyar álláspont szerint a jogállamiság vizsgálatára és számonkérésére nem lett volna szabad egy újabb mechanizmust létrehozni, mert ezt az EU alapszerződései és a hetes cikkely szerinti eljárások rendezik ezt a kérdést. A kormány nézőpontjából az új mechanizmus csak megduplázza a hetes cikkely szerinti eljárást, amellyel már fenyegették korábban Magyarországot, és amelynek végkifejlete az is lehet, hogy egy tagállam elveszti a szavazati jogát. A magyar kormány szerint emellett a rendeletben nincs eléggé kifejtve, hogy mit kérnek pontosan számon a jogállamiság kritériumaként, a főtanácsos szerint viszont elég pontosan ki lehet olvasni a szövegből, hogy mit kérhet számon a költségvetés védelmében a bizottság.