Nyár végéig meghosszabbítaná Ukrajnában a hadiállapotot és az általános mozgósítást Volodimir Zelenszkij elnök. A javaslat szerint május 25-től 90 nappal, augusztus végéig hosszabbítanák meg a hadiállapotot, ami az eddigi két 30 napos hosszabbításhoz viszonyítva már jól mutatja, hogy az ukrán vezetés is egy hosszasan elhúzódó háborúval számol. (Ukrayinska Pravda)
India hazai cégektől és kelet-európai országoktól vásárolna katonai felszerelést és lőszert, hogy legyenek alternatívái Oroszország mellett. Nagyjából háromszáz millió dollár értékben gyártana belföldön fegyvert, mivel - az indiai légierő egyik légimarsallja szerint - „a jelenlegi világrend és geopolitikai forgatókönyv, amely nagyon-nagyon viharos, megtanította. (...) ha bizonyosságot és stabilitást akarunk, az egyetlen lehetőség az, hogy egy teljesen önálló, önfenntartó ellátási láncot hozzunk létre az országban.”
India több szálon is függ Oroszországtól - fegyvereinek közel felét tőlük szerzi be -, ezért általában a háborút konkrétan nem szokás emlegetni, de az, hogy India másfele kacsintgat, mutatja hogy mennyire kényelmetlen tud lenni ez a függés.
Az elmúlt hónapokban Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is jelezték, hogy készen állnak növelni az Indiába irányuló fegyverexport mértékét. (Reuters)
Orosz megszállók lerombolták az utolsó működő alállomást, így Luhanszk áram nélkül maradt, írja Telegramon Luhanszk Megye Katonai Igazgatása. "Körülbelül egy órája elaludt a fény a régió minden otthonában. Jelenleg is harcok zajlanak Liszicsanszk közelében, megsérült egy 220KV-os távvezeték" - írják. A poszt szerint egy orosz lövedék okozta a súlyos következményekkel járó károsodást. Amíg a harcok folynak, lehetetlen lesz a javítás. (Ukrayinska Pravda)
Egy magas rangú diplomata szerint Törökország blokkolta a finn és svéd NATO-csatlakozás tárgyalásait, ezzel jelentősen lassítva a két ország katonai blokkba való belépését. Ankara felsorolta a NATO-nagyköveteknek azoknak a feltételeknek a listáját, amik ha nem teljesülne, megvétózzák a két ország csatlakozását.
A Nemzetközi Kosárlabda Szövetség (FIBA) fenntartja az orosz és a fehérorosz csapatok kizárását, így egyik válogatott sem vehet részt az idei női és a jövő évi férfi világbajnokságon.
A FIBA határozata szerint az Ausztráliában szeptember 22-én induló női vb-n az orosz válogatott helyett a Puerto Ricó-i együttes vehet részt, de a 2023-as férfi vb európai selejtezőiben nem veszi át más az orosz és a fehérorosz csapat helyét.
Az Ukrajna ellen indított háború miatt szankcionált két ország közül Oroszország az idei 3×3-as vb-n is érdekelt lett volna, a FIBA a nőknél Izraelt, a férfiaknál Szlovéniát hívta meg a helyére a ranglista alapján. (MTI)
"Igen. Teljesen igen" - válaszolta Vagyim Siszimarinra arra a kérdésre, hogy elismeri-e a bűnösségét a bíróság előtt szerdán. A Kantemirovszkaja tankhadosztály 21 éves harckocsiparancsnokát egy 62 éves fegyvertelen ukrán polgár meggyilkolásával gyanúsítják. Feltehetőleg életfogytig tartó börtön vár rá.
A per széles körű média- és közérdeklődést váltott ki, mivel ahogy Andrij Szinjuk ukrán államügyész korábban mondta, ez az első ilyen eset, de hamarosan sok ilyen eset lesz. A Kreml szerdán elutasította az eljárást, a vádakat hamisnak tartja. "A diplomáciai képviseletünk hiánya miatt a segítségnyújtás lehetősége is korlátozott" - mondta Dmitrij Sz. Peszkov, a Kreml szóvivője. (NYT)
Mariupol lakosságának körülbelül a felét evakuálták a háború kezdete óta Vadim Bojcsenko, a város polgármestere szerint. Nagy részük Ukrajnába került, Bojcsenkojék azonban úgy becsülték, hogy húsz-harminc ezer körül lehet azoknak a száma, akiket erőszakkal Oroszországba vagy orosz fennhatóság alatt álló ukrán városokba deportáltak.
Bojcsenko szerint az oroszok mindent megtettek annak érdekében, hogy egyetlen busz se legyen elérhető a városban. Az evakuálások nagyon nehezen mentek, tűzszünet - az ígéretekkel ellentétben - soha nem is volt. Az oroszok által elszállított ukránok félnek, teljes bizonytalanságban várnak, van akinél telefon és alapvető dokumentumok sincsenek. Bojcsenko az interjúban azt is elmondta, hogy nem nagyon érti, mi a célja az oroszoknak. (UkranszkajaPravda)
Az ukránoknak biztosított eddigi "jelentős mértékű rövid távú segélyt egy új, 9 milliárdos makroszintű pénzügyi támogatással" toldaná meg az Európai Bizottság (EB), mondta Ursula von der Leyen, az EB elnöke. A gazdaságpolitikai feltételekhez kötött kölcsönön túl az EB szorgalmazza egy újjáépítési platform létrehozatalát a háború utánra.
Az újjáépítési platformot Ukrajna és az EB közösen vezetné, résztvevői az EU-s tagállamokon túl akár nemzetközi donorok, pénzügyi intézmények és "más hasonló gondolkodású partnerek" lehetnének. (Reuters)
Az emberi jogi szervezet egy hónapon keresztül vizsgálódott a környékbeli falvakban.
A nagynak indult, de kicsivé alakult keleti offenzíva továbbra sem halad jól Oroszország szempontjából. Az oroszpárti nyilvánosság ezért most kénytelen azt ünnepelni, hogy a hírek szerint Sziverodonecknél megjelentek a BMPT "Terminator" lövészpáncélosok, amiket az orosz bloggerek „csodafegyverként” ünnepelnek. Ez a legmodernebb harcjárműnek számít azok közül, amiket a harcokban eddig bevetettek, 2011-től áll szolgálatban. További részletek a hadi helyzetről.
Ivan Kulijakot azért büntették, mert az orosz agresszió támogatását fejezte ki a dohai világkupán, miközben ukrán versenytársa mellett állt a dobogón.
Ezt elsősorban azzal támasztják alá, hogy több ezer csecsen harcost vetettek be Mariupol és Luhanszk térségében, köztük önkénteseket és a nemzeti gárda tagjait is, akik alapesetben Kadirov csecsen vezér hatalmának védelméért felelnek. A jelentés szerint Kadirov maga irányítja az akciót, a mariupoli parancsnokságot pedig unokatestvérére bízta.
Vagyim Siszimarinra, a Kantemirovszkaja tankhadosztály 21 éves harckocsiparancsnokára feltehetően életfogytig tartó börtön vár. A katonát egy 62 éves fegyvertelen ukrán polgár meggyilkolásával gyanúsítják. Siszimarin február 28-án a Szumi megyei Csupahivka faluban lőtt agyon a biciklijén telefonáló férfit, mert parancsot kapott rá, hogy megölje, nehogy a férfi jelentse az orosz alakulatok hadállásainak helyét. Áldozatával annak otthonának közelében végzett Ak-74-es gépkarabélyával.
Az ukrán hatóságok szerint Siszimarin együttműködik, és elismerte bűnösségét. Ügyvédje azt mondta, pontosan érti, mivel vádolják. A tárgyalás magyar idő szerint délután egykor kezdődik. (Guardian)
Az orosz legfelsőbb bíróság május 26-án tárgyalja az Azov alakulat terrorszervezetté nyilvánítását és tevékenységének betiltását orosz területen - közölte kedden az orosz igazságügyi minisztérium. A bírósági iratok szerint a keresetet az orosz főügyészség nyújtotta be. Ha a legfelsőbb bíróság terrorszervezetnek ismeri el az Azovot, és a tagjai ellen Oroszországban büntetőeljárás indult, akkor az alakulat minden tagjára 10-20 évi, a szervezőkre pedig 15-20 év börtönbüntetést szabhatnak ki.
Az Azov 2014 novembere óta tartozik az ukrán Nemzeti Gárdához, addig egy volt a Donbaszban az oroszpárti szeparatisták ellen harcoló önkéntes alakulatok közül. Az Azovi-tenger partján, Doneck közelében lévő Mariupolban alakult, a nevét pedig azután ismerte meg a világ, hogy 2014 júniusában a Dnyipro-1 milíciával közösen visszafoglalta a szeparatistáktól a félmilliós kikötővárost. A mostani háborúban az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol védelme volt a feladata az egységnek. Ők egészen mostanáig tartották magukat az Azovstal acélgyár bunkereiben. A sebesült tagjaikat hétfőn vitték az oroszok által ellenőrzött területekre, kedden pedig további buszok indultak.
Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a kedd délelőtti hadijelentésben azt mondta, hogy a körülzárt Azovsztalban egy nap alatt az Azov fegyveresei és az ukrán katonák közül 265-en tették le a fegyvert, és adták meg magukat. Közülük 51-en súlyos sebesültek. Az orvosi ellátásra szorulókat a donyecki szakadár köztársaság novoazovszki kórházába küldték ellátásra és ápolásra. Ez volt az első eset, hogy Azov fegyveresei tömegesen adták meg magukat. Korábban tengerészgyalogosok tették le a fegyvert a mariupoli acélműveknél, mintegy másfél ezren. Orosz sajtóforrások szerint kedden újabb Azov-fegyveresek adták meg magukat, de számukról estig hivatalos tájékoztatást nem adtak ki.
A fogságba esett katonákat az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) nyomozói fogják kihallgatni. Megállapítják a foglyok személyazonosságát, és ellenőrizni fogják, hogy részt vettek-e a polgári lakosok elleni bűncselekményekben, és a vallomásokat összevetik az eddigi nyomozati anyagokkal. Az orosz Állami Duma (parlamenti alsóház) pedig törvényt hozna azért, hogy ne kerülhessen sor fogolycserére az azovosok esetében. Még a halálbüntetés visszaállítására is született javaslat. (MTI)
