Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, szokás szerint az elmúlt hét legérdekesebb-fontosabb és szórakoztatóbb nagyobb anyagait összenyalábolva. Vágjunk is bele! Emlékeztetőül: erre és a többi hírlevelünkre itt lehet feliratkozni.

Kamara no more

A hét legnagyobb jelentőségű belpolitikai eseménye egyértelműen a kormány támadása volt a Magyar Orvosi Kamara ellen, amit pár nap alatt, villámgyorsan vertek át a parlamenten. A kötelező kamarai tagság megszüntetése után adott interjút a 444-nek Svéd Tamás, a MOK titkára. Megemlékeztünk arról is, amikor a Gyurcsány-kormány idején még éppen a Fidesz volt a MOK legnagyobb védelmezője.

Kivételezettek

Írtunk a héten arról, hogy etikai eljárás indult a Budapesti Corvinus Egyetem két munkatársa ellen, mert feltűnően kivételeztek egy diákkal a vizsgáján. Az eljárást kezdeményező oktató arról is írt posztjában, hogy a hallgató családja "a sajtóban elérhető, nyilvános információk szerint érdemi Mol-részesedéssel rendelkezik", a szülők pedig személyesen és email-ben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget.

És ha már kitüntetett személyek: kíváncsiak voltunk arra is, hogy ugyan mi keresnivalója van a közpénzosztó Filmintézet vezetőjének, illetve általa támogatott producereknek a Fidesz kihelyezett frakcióülésén. Más országokban ez még ügy lehetne, itthon már szinte természetesnek tűnnek ezek a történések.

Közben a törvénygyár sem állt le itthon, nyilván újabb provokációként is Brüsszel felé, de ezúttal a közérdekű bejelentéseket és panaszokat szabályzó törvényt írnák át úgy, hogy azt is be lehessen jelenteni, ha a feljelentő szerint ha valami veszélyezteti a „magyar életmódot.”

Ott voltunk az ellenzék szerepéről szóló beszélgetésen is, melyen két politológus, Unger Anna és Lakner Zoltán vett részt a momentumos Orosz Anna vendégeként. Mint elhangzott, szerintük az ellenzéknek akkor érdemes a választással foglalkozni, ha elég erőt gyűjtenek ahhoz, hogy kikényszerítsék a feltételek megváltoztatását, ehhez viszont előbb a társadalomhoz kell fordulni.

És meglátogattuk a Trikolór Gálát is, ahol többek között hallani lehetett

• Szandit recsegő hangszórókból énekelni,
• Benkő Pétert, ahogy felfedezi magának Wass Albertet,
• és Illényi Katica hegedűművészt, ahogy thereminen játssza a Bánk bánt.

A helyszínről készült, kézzel rajzolt illusztrációkkal díszített riportot itt olvashatják az ilyesmire fogékonyak.

Félelmek és telkek

Több mint harminc éve áll üresen egy nagymarosi épületegyüttes, ahol a dugába dőlt bős-nagymarosi vízlépcső osztrák vendégmunkásai laktak. Az önkormányzatokat ajánlatokat vár a hasznosításra, helyiek egy csoportja attól fél, hogy a gödi Samsung több ezer távol-keleti munkást akar itt letelepíteni.

A háború

Részletesen foglalkoztunk a héten azzal, hogy az elmúlt években látványos radikalizálódó orosz exelnök, Dmitrij Medvegyev már nukleáris apokalipszissel fenyeget: ha szétesik Oroszország, vele pusztul az egész emberi civilizáció is. És beszámoltunk arról, hogy orosz neonáci vezeti a hadtestet, ami ukránpártinak mondja magát, és az oroszok szerint embereket ölt egy faluban.

Írtunk arról is, hogy a közép-ázsiai államok vezetői jobban tartanak a saját lakosságuk lázadásától, mint az Ukrajnát lerohanó Putyin-rezsimtől. Bármit mond Amerika, nem tehetnek mást: muszáj lavírozniuk és üzletelniük. A háborúhoz kapcsolódó hír volt a héten az is, hogy bár Orbán Viktor előszeretettel mondja azt, hogy Magyarország mellett csak a Vatikán a béketábor tagja, valójában a Szentszék külpolitikai előljárója egész máshogy képzeli el a békét Ukrajnában, mint a magyar miniszterelnök. És ha már magyar kormány: megmutattuk azt is, hogy a kormány új reklámfilmje szerint ki is a háború igazi áldozata.

A Lakmusz podcastjában pedig Rácz András és Krekó Péter beszélgettek az orosz dezinformáció működéséről, illetve magyarországi jelenlétéről.

Turbulenciák

TLDR-cikkben mutattuk be az izraeli történéseket: az izraeliek jó része ma már három osztályú társadalomban gondolkozik, ahol az arabok javának semmilyen jogai sincsenek. Netanjahu pedig egy igazságügyi reformmal igyekszik elébe vágni az ellene indult eljárásoknak. Így már az izraeli demokrácia is veszélybe került.

Áttörés volt a héten poszt-Brexit-ügyben is, Magyari Péter pedig elmagyarázta, mit is jelent az Észak-Írországra vonatkozó megállapodás, melynek létrejöttéhez mind Brüsszel, mind London engedett korábbi elvárásaiból. És ismét foglalkoztunk amerikai belpolitikával, mert teljesen őrült verseny várható a republikánus elnökjelöltségért, és sok jel utal arra, hogy ez már a nyáron elindulhat.

Létforgatag

Podcastsorozatunkban ezúttal Zsiday Viktorral beszélgettünk inflációról, a magyar gazdaság problémáiról. Mennyit számítanak a külső körülmények és a hazai döntések? Mit kell tudnia a jó befektetőnek? Miért az élelmiszerek drágulnak leginkább?

Ne igyál annyit!

A hosszabb élet titkairól osztott meg pár tanácsokat Dr. Schwab Richárd gasztroenterológus Uj Péter vendégeként. „HS CRP-t 0,5 alá, testtömegindexet 21-re, vérnyomást 120/80-ra, jó alvás, semmi alkohol, hús alig, gabona alig, sok nyers zöldség és gyümölcs, rendszeres mozgás, irány a száz év!” – foglaltuk össze a felvezetőben.

Nem egy tánc

Folytatódott a nőket szórakozóhelyeken érő zaklatásokkal foglalkozó sorozatunk, a harmadik részben Ötvös Veronika, a NANE pszichológusa beszélt többek között arról, hogy mit okoz a nőkben, hogy állandóan megjegyzéseket kapnak a testükre nem csak a szórakozóhelyeken, de az utcán is.

Rekordevezés

Rakonczay Gábor 58 óra 47 perc alatt végigevezte Dunakilitiitől Mohácsig a Duna 410 kilométeres magyarországi szakaszát. Interjúban beszélt arról, hogy a rekord felállítása során a viharos erejű széllel, az alváshiánnyal és az éjszakai körülményekkel is meg kellett küzdenie az extrémsportolónak, akinek a kajakja egyszer fel is borult.

Tech és telefonok

Foglalkoztunk a héten azzal, hogy a Facebook szép lassan tényleg bevezeti a részben fizetős modellt, de ami 5-10 éve még hoaxként rémisztett meg rengeteg embert, az ma már valóságként igazából senkit nem érdekel, ami elég jól jelzi a közösségi oldal eljelentéktelenedését. És megírtuk az is, hogy a legnépszerűbb okostelefonokban lévő sérülékenység miatt új lopási módszer terjedhet, a jelkódunkat kifigyelő tolvajok pedig nemcsak a telefonhoz, de a digitális életünkhöz is hozzáférhetnek. Emellett részletesen beszámoltunk arról a kutatásról is, mely azt találta, hogy szexuálisan szuggesztívebbnek ítélik az AI-eszközök a nőkről készült fotókat, mint a férfiakét.

Film és gender

Megnéztük a Kokainmedvét, és azt találtuk, hogy 10/10. És a Last of Usban játszó Bella Ramsey, illetve karaktere, Elly alapján írtunk arról is, hogy a jelek szerint kezdenek ráébredni a mainstreamben is arra, hogy a szexuális identitása nem egyenlő az emberrel, és a túlszexualizált testek kora lejárt.

És a hétköznapok végére pont befért egy filmkritika: Herczeg Márk megnézte a Hadikot, és azt találta, hogy

„a film nem forradalmi, nincs benne semmi új, és bár elszórakoztam rajta, mégsem ajánlom senkinek, akinek van jobb dolga, viszont lebeszélni sem akarok senkit, akinek nincs.”