„Legyen 2024 a mozgás éve is!” – írta ki január elsején Novák Katalin Facebookra, és kívánsága gyorsabban nem is teljesülhetett volna. Pár hét múlva mozdult ő, és reccsent a rendszer is.

Lázár János szerint „nem kérdés”, hogy a Fidesz még mindig a kegyelmi ügyet szenvedi. Pedig olyan jól indult számukra az év: januárban tudott erősödni az őszi mélyponthoz képest, a teljes népességen belül 32, a választani tudó biztos szavazók körében 52 százalékon állt a Medián mérése szerint. A kormányváltó hangulat is csökkent (48 százalékra), és kevesebben (57 százaléknyian) gondolták azt is, hogy rossz irányba mennek a dolgok. Az ellenzék lejtmenetben volt, de még tartotta magát, a teljes népességet nézve három párt (erősorrendben a DK, a Mi Hazánk és a Kutya Párt) a parlamenti bejutási küszöb fölött állt.

A szokásos ügymenet február 2-áig tartott. Előző nap vette észre egy vidéki ügyvéd a Bírósági Határozatok Gyűjteményében, hogy Novák Katalin 2023. április 27-én kegyelmet adott a bicskei gyermekotthon pedofil exigazgatóját fedező bűntársnak, K. Endrének. Értesítette a sajtót, Kaufmann Balázs kijött az első cikkel, amiből már kiderült, hogy K. Endre a pápalátogatás ürügyén jöhetett ki a börtönből, és ez az egész titokban maradt volna, ha az igazgatóhelyettes a kegyelmi kérvénnyel párhuzamosan nem támadja meg harmadfokon is börtönbüntetését.

Miközben tártuk fel az ügyet (kiderült például, hogy K. Endre otthonosan mozgott felcsúti fideszes körökben, Novák Katalin pedig K. Endre erdélyi szülőfalujában nyaralt), a Fidesz hallgatott. Novák Katalin hivatala azzal próbált védekezni, hogy hogy „pedofiloknak nincs kegyelem”, de az ügy lényegéről nem beszélt.

A kormánypárti sajtó és az elemzők eleinte próbálták mentegetni Novákot, Kocsis Máté frakcióvezető a baloldalt támadta és pedofilozta, Orbán Balázs azzal hárított, hogy „tiszteletben tartják Novák döntését”, de a helyzet tarthatatlanná vált a Fidesz számára.

A botrány kirobbanása után 6 nappal, február 8-án megszólalt Orbán Viktor, és egy Facebook-videóban bejelentette azt az Alkotmánymódosítást, ami kizárta, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adjon „a kiskorú személy sérelmére elkövetett szándékos bűncselekmények” esetében. (A videóban nem mondta ki Novák nevét, amit utána még egy hónapig került.) A Sándor-palota erre annyit reagált, Novák „jó szívvel aláírja” a módosítást.

Miután a saját jogköreinek csorbításáról van szó, ennél megszégyenítőbb politikai gesztust nehéz elképzelni egy alkotmányos demokráciában – írta február 9-i cikkében Rényi Pál Dániel.

Orbán nyilatkozatával megkezdődött a kihátrálás a köztársasági elnök mögül, Novák pedig hiába próbált magyarázatot adni a miniszterelnöknek a kegyelmi ügyre, ő ezt nem fogadta el. Még pár nap kellett ahhoz, hogy Novák Katalin lemondjon.

„Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam, mert a kegyelmi döntés és az indokolás hiánya alkalmas volt arra, hogy a pedofíliára vonatkozó zéró tolerancia kapcsán kételyeket ébresszen. Márpedig itt nincs, és nem is lehet kétely” – mondta akkor a köztévében.

Ő volt a második köztársasági elnök, aki idő előtt távozott. Aznap visszavonult a politikától Varga Judit volt igazságügyi miniszter is, aki az EP-listát vezette volna. Két nappal korábban még nem látta előre ezt a forgatókönyvet. Ő volt az, aki ellenjegyezte Novák döntését.

Orbán Viktor tévedhetetlennek hitt személyzeti politikája elbukott. Egy év végi interjúban arról beszélt, politikai világsztárokat vesztettek, de sem Novák, sem Varga nevét nem mondta ki.

Ki mit (nem) tud

Novák lemondásának másnapján elkezdték terjeszteni kormányközeli források, hogy a kegyelmi kérvényről Balog Zoltán győzködhette a volt köztársasági elnököt.