„Mintha nyílt sisakos focit játszanánk a brazilokkal. Rúgunk nekik három gólt, és ünnepelünk, csakhogy ők közben tizenhármat lőttek nekünk.”
Ezt egy magát megnevezni nem óhajtó magas rangú ukrán tisztségviselőre hivatkozva írta az Economist, a szövegben azt firtatták, mire jutott Kijev a stratégiai váltással, melynek jegyében az orosz hátországot támadják rakétákkal és drónokkal.
Oroszország elpusztította Ukrajna korszerű áruraktárainak 90 százalékát.
Erről pedig Tarasz Viszockij agrár- és élelmiszer-ipari miniszter beszélt pénteki sajtótájékoztatóján, igaz, egyúttal igyekezett megnyugtatni az embereket, azzal, hogy élelmiszerhiány csak azért sem lesz.
A nyári hónapokban a nemzetközi sajtó tele volt az orosz olajfeldolgozó kapacitásokat és kiskereskedelmi raktárkomplexumokat érintő ukrán csapásokról szóló hírekkel, egyre-másra érkeztek a beszámolók és a felvételek elsősorban a Wildberries érdekeltségeit és a finomítókat elérő támadásokról. A csapások sok esetben kifejezetten eredményesek voltak, amit szemléletesen illusztrál a vissza-visszatérő oroszországi üzemanyagválság. Az ukránoknak egy időre sikerült kiiktatniuk az orosz finomítói kapacitások harmadát, ami több hullámban okozott jelentős hiányt, friss hír, hogy a csapássorozat augusztusban intenzívebbé vált, mint valaha.
Emellett nyilvánvaló, hogy az orosz emberek is érzik, hogy a háború házhoz jött. Ezek következtében a szeptember második felében esedékes Állami Duma-választások előtt a politikai vezetés különféle szintjein gondokat okoz, hogy a gazdaság és a költségvetés állapota nem teszi lehetővé az osztogatást, amellyel korábban mégiscsak könnyebb volt elnyerni az emberek bizalmát és szavazatát. Hogy ez milyen megoldásokra és lépésekre sarkallja az orosz elnököt és pártját, az Egységes Oroszországot, arról Putyin bajban van címmel írtam nemrégiben újságcikket – a háborúellenes üzenetekkel operáló liberális pártot egyszerűen törölték mindenhonnan –, ám azzal is indokolt foglalkozni, hogy a további eszkaláció miként hat magára Ukrajnára az orosz–ukrán háború ötödik nyarának végén.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Ez a cikk a The Eastern Frontier Initiative (TEFI) projekt keretében készült, melyben más közép- és kelet-európai független kiadókkal együttműködve vizsgáljuk a régió biztonsági kérdéseit. A TEFI célja a tudásmegosztás, és az európai demokrácia ellenállóbbá tétele. A 444 összes TEFI-s cikkét megtalálod a gyűjtőoldalunkon.
Gazeta Wyborcza (Lengyelország), SME (Szlovákia), Bellingcat (Hollandia), PressOne (Románia), Delfi (Észtország), Delfi (Lettország), Delfi (Litvánia).
A TEFI projekt az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
Ugyanazon a napon ítélték tizenegy év börtönre a liberális Jabloko alelnökét, amikor elutasították a párt fellebbezését amiatt, mert múlt héten leszedték az országos listáról. A rohamrendőrök tucatjával vitték el a tiltakozókat a bíróság épülete elől.
Szakértők szerint eszkalálódik az ukrajnai háború, mind a két fél egyre kiterjedtebben pusztítja a másik polgári infrastruktúráját. Oroszország napi rendszerességgel támadja az ukrán benzinkutakat, de pont ellentétes hatást ér el, mint az orosz olajfinomítókat támadó ukránok.
Az energiaügyi miniszter szerint továbbra is kapható benzin és dízel, de azt elismerte, hogy sorok alakulnak ki a töltőállomásoknál.
Így reagált az ukrán elnök volt védelmi minisztere felvetésére, aki az utóbbi napokban többször is szóba hozta a választások kérdését.
Az oroszok Krivij Rih legnagyobb bevásárlóközpontját lőtték, egy nappal a 17 ember halálát okozó kijevi légicsapás után. Sokkoló felvételek a pusztításról.
Sorra publikálják a felméréseket az ukrán intézetek, amelyek szerint már legalább három potenciális elnökjelölt van Ukrajnában, akik népszerűbbek, mint Volodimir Zelenszkij. Úgy megy a helyezkedés, mintha már közel lenne a háború vége.
Az ukrán haderő augusztusban támadta a legtöbbször az orosz olajfeldolgozó infrastruktúrát.
Az oroszok Kijevet támadták.
Szerhij Koreckij eddig a Naftohazt irányította. Leváltják a védelmi minisztert is.
„A demokrácia nem lehet Oroszország túsza” – mondja Mihajlo Fedorov, aki a felmérések szerint már népszerűbb, mint a háborús ukrán elnök.
Jönnek a szeptemberi választások, van, aki már 1917-et emlegeti a körvonalazódó szociális krízis miatt, az örök putyini stabilitás mellett 2026-ban nemigen érvelhet a hatalom. Erő még van, de mikor fogy el a pénz?
Arra ugyanakkor nincs bizonyítéka, hogy maga Zelenszkij is korrupt lenne. Az ukrán elnöki hivatal erre azzal reagált, hogy Fedorov sem kívülálló: 2019 óta valamennyi kormánynak a tagja volt.
A lap információja szerint John Ratcliffe nem azért ment Moszkvába, hogy figyelmeztesse Putyint egy NATO-tagállamok elleni támadás következményeire, hanem az orosz-ukrán háború lezárására ösztönözné a Kremlt.
Szakértők szerint a háborúban a kezdeményezést Ukrajna ragadta magához, szinte minden tekintetben egyre nagyobb terheket ró Oroszországra. Az ukránoknál van a drónfölény, egyszerre pusztítják az orosz energetikai infrastruktúrát és a logisztikát, sőt, Putyin szégyenszemre csak Zelenszkij „engedélyével” tudta megtartani minden idők legszegényesebb győzelem napi parádéját.
A kameruni zászló alatt hajózó Nadezhda legénységének zöme is török volt.