Donald Trump amerikai elnök további pusztítással fenyegette Iránt.
Ahogy az Irán által támadott közel-keleti országokban egészen látványossá vált a légvédelmi képességek hiánya, úgy vált egyre egyértelműbbé, hogy a világon jelenleg egy olyan ország van, amelynek friss és kézzelfogható tapasztalatai vannak ezen a téren: Ukrajna, amely már nem csak fegyvereket kér, hanem fegyvereket és tudást ad a partnereiknek, immár a Perzsa-öböl mentén is.
Az európai országok sorra hoznak hasonló döntéseket. Várjuk a kormány válaszát, hogy Magyarországtól kértek-e segítséget az iráni háború logisztikai támogatásához.
Közben zajlanak a tárgyalások is.
A Hormuzi-szoros iráni blokádja már nem csak regionális krízis: az olaj-, LNG- és műtrágyaszállítások drámai visszaesése egyszerre fenyegeti Ázsia energiaellátását, Európa üzemanyagpiacát és a globális élelmezésbiztonságot. A szakértők szerint a valódi sokk még csak most következik.
A német kancellár szerint a közel-keleti harcok okozta energiaválság olyan gazdasági sokkot okozhat, mint a covid vagy az ukrajnai háború.
Tovább eszkalálódik a közel-keleti konfliktus: egy kuvaiti olajszállítót ért iráni dróntámadás az Egyesült Arab Emírségek közelében, miközben Dél-Libanonban az ENSZ indonéz békefenntartói vesztették életüket.
A halálbüntetést könnyebbé tevő törvény úgy lett megfogalmazva, hogy azt izraeli extremisták ellen nem is lehetne alkalmazni.
A spanyol védelmi miniszter szerint Izrael és az USA Irán elleni háborúja jogellenes és igazságtalan.
Évszázadok óta először nem tarthatják meg a virágvasárnapi szentmisét, katolikus szervezetek a vallásszabadság súlyos korlátozásáról beszélnek.
A támadások után az ENSZ főigazgatója ismét katonai önmérsékletre szólított fel.
Az USA szárazföldi katonák nélkül is elérheti céljait Iránban a külügyminiszter szerint.
A hetek óta tartó invázió ellenére Irán még jelentős tűzerővel rendelkezhet.
Nem az első, de az eddigi leghosszabb halasztás.