Vélhetően nem arra gondolt, hogy egy olyan országban élünk, ahol a nép feje felett (akár egy magángépen) dőlhet el, hogy egyik pillanatról a másikra megszüntetik a lakáspénztárak állami támogatását. \( ͡° ͜ʖ ͡° )/
Schmidt Máriáékat bíróság kötelezte arra, hogy Dózsa László neve helyett Pruckét tüntessék fel rajta. Őszig kapták meg a falat Zuglótól, de inkább most lefestették az egészet fehérre, így a pesti srác neve nem kerülhetett ki rá.
A most 87 éves Jorgosz Vasziliu kommunista menekültként az 1950-es éveket Magyarországon töltötte, majd kiábrándult, és egy „ellenforradalmi” tanulmány Londonba csempészéséért két napra letartóztatták. De azt csak most tárta fel Markó György, hogy a későbbi államfő volt a Rákosi-korszakban a kémelhárítás, a Kádár-rendszerben meg a BM „Gergely” fedőnevű ügynöke.
A bíróság a 6. napon ítéletet hozott a perben, amit a pesti srác lánya indított a Schmidt Mária vezette közalapítvány ellen, hogy tüntessék el a csaló Dózsa László nevét a plakátokról, és kérjenek bocsánatot.
A jó hír: egy hét múlva lesz ítélet.
Orbán egyik kedvenc 56-os hőse erről 2005-ben beszélt, de természetesen ilyesmi nem történt. Megtaláltuk a színész egyik 1994-es beszámolóját is, amiben azt ígérte, ha a szocialisták visszatérnek, elmegy az országból.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre a méltatás szerint különösen sokat köszönhetett a kormánybiztosnak.
A negyedik(!) tárgyalási napon sem ért véget a per, de legalább részletes mérések és vizsgálatok igazolják, hogy Dózsa Lászlónak köze sincs az 56-os fotóhoz.
A Karácsony Gergely-vezette önkormányzat többszöri felszólítása után távolították el a Pruck Pál fotóját magáénak hazudó színész nevét a falfestményről.
Ezt nevezik progressziónak. Már csak Pruck Pál nevét kell odaírni, bocsánatot kell kérni, és minden rendben lesz.
A miniszterelnök ezek szerint elégedett volt azzal, ahogy a Figyelő tulajdonosa az 1956-os emlékévet koordinálta.
A Pruck család Schmidt Máriáék elleni perének harmadik tárgyalásán a közalapítvány három történésze is arról beszélt, hogy Horváth Miklós volt a hibás abban, hogy Dózsa László neve került a képre. De egyikük sem mondta ki, hogy igenis Pruck Pál van a fotón.
1958-as szabadulása után évtizedekig nem írhatott, ennek ellenére ekkor is készített interjúkat nagy emberekkel.
A rommá lőtt Budapestről érkeztek a legmélyebb téli éjszakába, történetükről pedig eddig nem sokat lehetett tudni. Róluk szól az Északi menedék című dokumentumfilm, amit most teljes egészében meg is lehet nézni.
Tavaly egy kutyafuttató mellé száműzték a Forradalom Lángját, mostanra el is kerülte minden politikus.