Csak Oroszország teljes vereségét tudnák elfogadni.

Szerinte nem az ő nyelvhasználatával, hanem a győzelem kivívásával kéne most foglalkozni.

Nagyjából 37 ezer forintnyi hrivnyától szabadítják meg a legnagyobb keletukrán város első emberét.

Az ukránok azt mondják, hogy Herszon megye felszabadításának kezdete óta 156 háborús bűntettet dokumentáltak a régióban, Harkiv megyében pedig 1685-öt.

Hátukban a Dnyeperrel a körbezárt oroszok felmentésben, utánpótlásban sem bízhatnak, lényegében már most fogságban vannak.

Közülük mindössze 21 volt csak katona.

Sztepan eredetileg Harkivban élt a gazdájával együtt, a háború miatt hagyták el az országot.

Tíz ember megsérült.

Átkeltek az Oszkil folyón, aminek a túlpartján csak szétvert orosz alakulatok vannak. Közben Oroszország menekíti a Krímből a tengeralattjáróit.

Ott támadnak, ahol minek, ahelyett, hogy védekeznének, ahol muszáj volna. Rosszul kiképzett, motiválatlan katonák, alkalmatlan vezetés. Valószínűleg az általános mozgósítás sem javítana a helyzetükön.

Az ukrán elnök a keleti megyékből és a Krím-félszigetről is kiszorítaná az oroszokat.

A harkivi vereség után kezdték bosszúból kampányszerűen bombázni a kritikus infrastruktúrát.

Nem sok köze volt a valósághoz annak, amit szamarkandi sajtótájékoztatóján mondott, de ha már elmondta, elmondjuk.

Moszkvában és Kijevben egyaránt azzal számolnak, hogy a háború bele fog nyúlni 2023-ba. Hadászati szinten továbbra is Oroszország dominál, a Nyugat éppen azzal sodorná veszélybe Ukrajnát, ha a mostani sikerekre hivatkozva csökkentené a támogatásokat, és valamifajta békekötést próbálna most forszírozni.

A Kreml beismerte, hogy vereséget szenvedtek Harkiv alatt. Ilyen se volt még ebben a háborúban. Persze ez is csak kommunikációs trükk, amivel a felelősséget a mindenható elnök helyett a hadvezetésre lehet tolni.