Ez a törvény úgy van megfogalmazva, hogy az szinte bárkire vonatkozhat, jogvédők szerint pedig alkalmas lehet a megfélemlítésre is. A pontos tartalom homályos, az viszont világosan látszik: szintlépésről van szó.

Egy afgán és egy algériai férfi ügyében, akiket hónapokig tartottak fogva, edig egy napig se kellett volna.

Pedofilozás extra: lanyha volt a kormánygépezet, ezért a balos Partizán és a liberális jogvédők próbálják meg a lehető legrosszabb színben feltüntetni saját magukat.

Juhász István 2021 decemberében obszcén szóval illette a vele szemben intézkedő rendőröket, akik előállították és fogdára szállították. A férfit állítása szerint a fogdaőr úgy megrugdosta, hogy eltört a bordája. Másfél év elteltével őt már elítélték a faszfejezés miatt, az általa indított bántalmazási perben viszont még vádemelés sem történt.

A kormány nemrég kétharmados többséggel fogadott el egy igazságügyi reformot. Az EU nyomására elfogadott változások viszont ellentétesek a kormány érdekeivel, hogy kontroll alatt tartsa a bíróságokat, ezért a hatalom már el is kezdte aláásni a saját reformját. Erről szólt a Newsroom podcast legutóbbi adása, amit most írásos formában is közlünk.

A Newsroom új adásában arról beszélgetünk, hogyan próbálta-próbálja a kormány szűkíteni a bírók függetlenségét, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság nyomására törvényt fogadott el a jogállamiság védelmében, aminek épp ezt a függetlenséget kellene garantálnia.

Lejárt volna az igazolványuk, de a kormány meghosszabbította.

Az Európai Bizottság bekeményítése miatt pár hete szinte hihetetlen lehetőség nyílt a kormány által évekig Soros-ügynöknek és külföldi érdekek szolgálóinak bélyegzett civil jogvédők előtt: elolvashatták és véleményezhették a kormány igazságügyi reformjavaslatát, sőt, egyeztetésre hívták őket az Igazságügyi Minisztériumba. Az Amnesty International, az Eötvös Intézet és a Helsinki Bizottság jogászaival a közös jelentésük születéséről, tartalmáról, a munkájuk értelméről beszélgettünk.

A tanárokat a Magyar Helsinki Bizottság képviseli, a per tárgyalása 2023 elején kezdődhet majd el a Fővárosi Törvényszéken.

Szabó szerette volna megtámadni az alkalmassági vizsgálat eredményét, de a magyar bíróságok szerint nincs jogorvoslati lehetőség az alkalmatlanságot megállapító értékeléssel szemben, és az Alkotmánybíróság szerint ez így van rendjén.

Figyelemmel kísérik a helyzetet.

Újabb röszkei foglyok nyertek pert Strasbourgban.

Győr külterületén élnek, többen attól tartanak, el kell költözniük. Ha így lenne, akkor sem rakhatnák őket utcára, a nők mégis arra készülnek, hogy hazaviszik a gyerekeket Ukrajnába, de a férfiakat Magyarországon hagyják.

„Ferenc emléke előtt tisztelegve és a tanárok iránti szolidaritásból.”

Nem foglalkozik megfelelően számos emberi jogi problémával, és nem független, állapította meg a Nemzeti Emberi Jogi Intézmények Világszövetsége.