Ezért nem írják alá a megállapodást.

Az apáknak a mostani 5 helyett a legalább 10 fizetett szabadnap járna.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség azt írja, a 2019-es EU-s irányelv bevezetésének határideje most járt le. Amíg Ausztriában 30 napot adnak az apáknak, Magyarország az 5 szabadnappal a sor végén áll.

Az álláskeresési idő meghosszabbítását követelik.

Nem értik, miért épp az Iparkamara elnöke kezdeményezi a jogszabályt.

A garantált bérminimum bruttó értéke pedig 219 ezer forintra emelkedik. A Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá a megállapodást, mondván, az emelés a minimálbér reálértékének megőrzésére sem lesz elég.

A szakszervezetek inkább 5 százalékot kértek volna.

Augusztusban a cégvezetés szó nélkül megszüntette az összes kollektív szerződést, a szakszervezetekkel szóba állni sem hajlandók.

Azaz a 24 hónapos munkaidőkeret bevezetése ellen.

A köztársasági elnök arra jutott, hogy nem a törvény szégyenteljes, hanem azok, akik advent idején indokolatlanul keltenek félelmet az emberekben.

Már 23 ezres hátraléknál megvonják az ingyenes ellátást, így egy komolyabb beavatkozásért akár egymillió forintnál is többet kell fizetni.

A túlóratörvény visszavonása, béremelés, cafetéria visszaállítása, sztrájkjog újraszabályozása, rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer.

A minimálbér a környező országokban – Romániát kivéve – mindenhol magasabb, mint Magyarországon.

Most, hogy Áder János aláírta a túlóratörvényt, a MASZSZ alelnöke szerint a sztrájk szervezése még intenzívebbé válik.

Ha Áder aláírja a túlóratörvényt, legkorábban január második felében lehet munkabeszüntetés.