Mert Gambia pert indított Mianmar ellen a rohingya muszlim kisebbség elleni népirtás vádjával.

Az eufemizmus a gyakorlatban népirtást és üldözést jelent. Első lépésben elzárták az internetet, nehogy bármi kiszivároghasson erről.

A megbeszélésen elhangzott, hogy Mianmar és Magyarország számára az illegális migráció jelenti az egyik legnagyobb kihívást, és mindkét helyen felmerült az egyre növekvő muszlim népességgel való együttélés kérdése.

A jelentés szerint a hadsereg félelemben tartja a lakosokat, és Aung Szan Szú Kjí, a végrehajtó hatalom tényleges vezetője szemet huny a jogsértések felett.

A rohingya népirtás után nyomoztak, hét évet kaptak.

Eddig 740 ezren menekültek át Mianmarból az etnikai tisztogatások miatt.

Mert a Nobel-békedíjas mianmari vezető nem lépett fel a rohingyák elleni népirtás miatt.

A Reuters kelepcébe csalt újságíróinak elítélését viszont jogosnak tartja, szerinte annak semmi köze a szólásszabadsághoz.

Olyan alaposan kinyomozták egy mianmari tömeggyilkosság részleteit, hogy az vádiratnak is beillett. A katonai junta visszacsapott, de megtörniük nem sikerült Wa Lone-t és Kyaw Soe Oo-t.

Egy, még a gyarmati időkből megmaradt törvény alapján ítélték el az újságírókat, akiknek a hatóságok minden bizonnyal a népirtásról szóló tudósításaik miatt állítottak csapdát.

Múltbéli eredményeiért kapta, ezen a népirtás sem változtat.

Az ország saját, független bizottsága már vizsgálja a rohingyák elleni jogsértésekről szóló vádakat – próbálták megnyugtatni az ENSZ-t.

Több tucat profilt és szervezetet kitiltottak, köztük a hadsereg főparancsnokát.

A rohingyák elleni erőszak miatt állítanák a hadsereg hat vezetőjét a Nemzetközi Büntetőbíróság elé.

Népirtás lett a dologból.