A puccskísérlet nagyon súlyos következményekkel jár, pláne az újságírókra nézve.

A cégek kötelesek lesznek 24 órán belül felülvizsgálni a hozzájuk beérkezett, gyűlöletbeszéddel kapcsolatos panaszokat, és szükség esetén törölni is ezeket.

Pedig eredetileg semmi köze sem volt a politikához.

Khadiya Iszmailova bűne az volt, hogy foglalkozni merészelt az azeri diktátorklán pénzügyeivel.

A Magyar Hírlap publicistáját 250 ezer forintos bírságra ítélték egy cikke miatt. Nem kellett volna.

Miután egy holland újságírót vettek őrizetbe a hétvégén, mert Twitteren rosszat írt Erdoganról.

Mert a volt román elnök 2010-ben egy szlovéniai sajtóértekezleten azt mondta a nomád romákról, hogy „kevesen akarnak dolgozni közülük, sokan hagyományosan abból élnek, amit lopnak”.

Egy török kamionsofőr felnyomta a feleségét, mert az mindig elkezdett szitkokat szórni, amikor Erdogan elnök felbukkant a tévében.

A jelek szerint vége a nagy nyitásnak, jön a nagy zárás: a kínai ipari és információtechnológiai minisztérium legújabb szabálytervezete szerint Kínában csak kínai vállalatok publikálhatnak online. Nemcsak híreket, hanem bármit. Játékokat is.

Kézilabdameccsen ütöttek rendezők drukkereket. Békéscsabán pedig abból lett balhé, hogy tesztelték a szólásszabadságot: lehet-e szidni Kubatov Gábort?

A javaslat ellenzői szerint csak a szólásszabadságot akarják korlátozni ezzel.

Igaz, ki is fütyülte, úgyhogy még olcsón megúszta, hogy szembeszállt az illiberális példaképünkkel. Közben 33 embert csuktak le a felsőoktatásban, mert kiálltak a kurdok védelmében.

Eddig megkérdezték a művészeket, hogy minek nekik Lego. Mostantól nem teszik.

Azért, mert vlogjában a városvezetők elleni tüntetésre hívta polgártársait, amivel a bíróság szerint a tomszki vezetés hatalmának megdöntésére buzdított.

A tervezet ellenzői szerint a politikai elit csak a rendszer kritikusait akarja elhallgattatni.