Az már most kijelenthető, hogy legalább egymillióan lesznek a Békemeneten

Előzzük meg a számháborút, hogy mennyien menetelnek majd március 15-én Bayer Zsolt hívó szavára. Olyan ez, mint egy jó vizes világbajnokság, mindig a legutolsó a legjobb. Vagyis biztosan számíthatunk a szervezők bejelentésére, hogy legalább egymillióan lesznek, de inkább többen. A rendőrség pedig egy félmilliós számmal erősítheti majd meg ezt. 

Az első Békemenet: „Nem leszünk gyarmat”

2012. január 21-e volt, kellemes idő. A Hősök tere-Kossuth tér közötti séta célja az volt, hogy megvédjék az Orbán-kormányt az IMF-től és a nemzetközi sajtóban megjelent támadásoktól. Az egyik szervező, Bencsik András, a Magyar Demokrata főszerkesztője a Kossuth téren azt mondta, hogy egymillióan vannak. Az akkor még kormánypárti mno.hu százezrekről, a tüntetés egyik szervezője, Széles Gábor tulajdonában lévő lap Magyar Hírlap több mint ötszázezer tüntetőről írt. Az MTI, az Indexhez hasonlóan, százezerre becsülte a tömeget. A Belügyminisztérium – szokatlan módon – tömegbecslést tartalmazó közleményt adott ki, amiben azt írták: „békés, jó hangulatú eseményen közel négyszázezren vettek részt”. 

A második Békemenet: „Egyesült erővel”

Bencsik András az első békemenet előtt annak a reményének adott hangot, hogy  hasonló tüntetésre nem lesz szükség a későbbiekben. Aztán annyira belejöttek, hogy kevesebb, mint két hónappal később, 2012. március 15-én  már meneteltek is újra. Bayer Zsolt azt kérte az előző demonstráció tagjaitól, hogy „hozzanak magukkal még egy embert”. Kétmillióan nem lettek, még a szervezők szerint sem, pedig jöttek már lengyelek is. A Magyar Tudományos Akadémia elől indult a menet, a résztvevők pedig a Kossuth téri célban ajándékot is kaptak:  a végállomás meghallgathatták Orbán Viktor ünnepi beszédét, például arról, hogy nem leszünk gyarmat. Az Index szerint a Békemenet rövidebb volt, mint az első. Az MTI szerint a Kossuth téren lévő tömeggel egyesülve 250 ezren voltak a téren. Közben a Szabadság téren a Milla tartott demonstrációt, az ellenzéki rendezvényen a szervezők szerint 100 ezren voltak, az MTI szerint több tízezren. 

A harmadik békemenet: "Nem maradunk adósok! Egy a haza"

És ha már volt abban az évben két menet, 2012. október 23-a sem maradhatott Békemenet nélkül. Bencsik András azt mondta előzetesen, hogy kevesebb emberre számítanak, mint januárban, mert akkor „nagy megrettenés” volt az emberekben. Most nem annyira veszélyes a helyzet, de azt érzik az emberek: szó sincs arról, hogy „vége lett volna a Magyarország elleni próbálkozásoknak”. Ezért aztán annyi békemenetet szerveznek, amennyire szükség lesz annak érdekében, hogy megvédjék Magyarország függetlenségét. A Széna térről indultak a Kossuth térre, ahol - meglepetés - a miniszterelnök ünnepi beszéde volt. Orbán külön is köszöntötte a Békemenetet. A rendőrség becslése szerint az állami ünnepségre érkezők a békemenetesekkel együtt 400 ezren voltak a Kossuth téren. 

A három Békemenetet nem múlt el nyomtalanul, az év végén a Fidesz ki is tüntette a Békemenet szervezőit. 

A negyedik békemenet: „Aki agresszív, fél. Mi nem félünk.”

Egy kerek év telt el Békemenet nélkül, de jött 2013. október 23-a. Az újabb vonulással a „demokráciát ért támadásra” reagáltak, nameg arra, hogy pár héttel korábban Dopeman megrugdosta a Szolidaritás tüntetésén felállított, majd ledöntött Orbán-szobor fejét. A menet indulása előtt Csizmadia László, Bencsik András és Bayer Zsolt is arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy a menetben provokátorok is vannak, keresték is őket végig, de nem találták. A Bem térről indultak a Hősök terére, ahol éppen Orbán Viktor tartott ünnepi beszédet. A Margit hídon átkellve Csizmadia László félmillióra becsülte a résztvevők számát. Egy másik szervező, Széles Gábor a Podmaniczky utcánál már azt közölte, hogy a Hősök terén várakozókkal együtt  egymillióan vannak. (Ez szerintünk egyáltalán nem lehetett igaz, még mértünk is hozzá.) Az MTI szerint ilyen nagyszerű volt a hangulat: „Miközben a menet haladt, az Andrássy úton végig tapsoló, zászlókat lengető emberek álltak, egyes házak ablakából is integettek.” Ez már az a békemenet volt, amikor kvíz is készült a jól ismert zászlótartóktól, hogy melyik kéz kihez tartozik és a CBA-ban is toboroztak résztvevőket

2014. március 29. „Egy az ország - 2014. április 6-a”

Pont úgy alakult, hogy ezt a Békemenetet nem nemzeti ünnepre szervezték, hanem aznapra, amikor a Fidesz is a választási nagygyűlését tartotta. Így a résztvevők egészen véletlenül a Kossuth térről indulva a Hősök terén be tudtak csatlakozni Orbán Viktor beszédébe is. Az erről szóló sajtótájékoztató előtt Széles Gábor arról beszélt, hogy az első Békemenet a legnagyobb politikai demonstráció volt az országban 1956 óta. Azóta pedig egyre többen lettek, előzetes felméréseik alapján több mint egymillió emberre számítottak. Széles szerint „ez azért is lehetséges, mert az ellenzéknek végül nem sikerült úgy beállítania a Békemenetet, mintha az egy párthoz kötődő dolog lenne”, amit egyébként konkrétan hangfelvétel is bizonyít. Ehhez képest Bayer azt mondta, hogy 2012-ben a Békemenet mentette meg Orbán Viktor kormányát, a 2014-es Békemenet pedig a választási siker kulcsa lehet. Bencsik szerint a Békemenet egy zarándokút Magyarországért, hogy megtisztuljon a baloldaltól. Orbán aztán a beszédében szokás szerint külön köszöntötte a Békemenetet. 

Egy Orbán-hívő a Békemeneten (Fotó: 444)

Menet közben Széles Gábor bemondta a várakozásaiknak megfelelő egymillió résztvevőt. A Belügyminisztérium becslése szerint 440-460 ezren voltak a Hősök terén, vagyis lehetett azt mondani, hogy többen, mint korábban.

2014- „Most béke van, ne meneteljünk”

Sokszor majdnem volt Békemenet, de aztán mégsem. Volt, hogy csak üzentek amiatt, mert belügyi államtitkárnak nevezték ki a III/II-es Tasnádi Lászlót. Tasnádi kinevezését nem tudták megakadályozni, az ellen meg már szavuk sem volt, amikor október 23-án ki is tüntették Tasnádit. 

Aztán a kormányt jóval megelőzve arra kérte a Békemenetet szervező CÖF-CÖKA az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogyan lehet átláthatóbbá tenni a magyarországi civil szervezeteknek külföldről érkező támogatásait.  

Akkor nagyon akartak menetelni, amikor jöttek a korrupciós ügyek miatti amerikai kitiltások és a netadós tüntetések 2014 őszén. De annyira, hogy az akkor éppen oroszimádó Bencsik András, be is jelentette az új Békemenetet Amerika ellen, merthogy nem a barátaink, de mégcsak nem is a szövetségeseink. A kezdeményezést a Fidesz állította le, aminek ugye semmi köze nincs a civilek által szervezett Békemenethez. Hivatalosan erre azt mondták, hogy nem a Fidesz szólt oda, hanem már a közelgő (október végén jártunk) halottak napjára és az adventre tekintettel nem lesz menet. De a közleményben maradhatott egy copypaste az ötvenes évek elejéről:

„Ha kell, lesz Békemenet, azonban a kommunista rendszer alatt megismert politikai fellazítás ármánykodásának nem ülünk fel! Mint mindig, éberen figyelünk és igyekszünk bölcsen dönteni.”

De nem maradt ennyiben, mert a kormányellenes tüntetéseket látva november elején jött Bayer Zsolt, és Bencsik után ő is bejelentette, hogy lesz Békemenet. 

„Újra mondom, nyomatékosan: lesz Békemenet. Mert ami ma odahaza folyik, az vérlázító és elviselhetetlen. A Fidesz vezetői az elsőt is ellenezték. Akkor is le akartak róla beszélni. Aztán lett, ami lett. És az én kedves barátaimról két dolog tudható teljes bizonyossággal. Az egyik, hogy előszeretettel veszik körül magukat komplett idiótákkal. A másik, hogy még életükben nem mérték fel jól és pontosan, hogy mikor van igazi veszély.”

Ekkor úgy tűnt, hogy a Szovjetunió és a Békemenet nagyon hasonlít egymásra

Ennek a vége viszont az lett, hogy a Békemenet szervezői leszavazták a Békemenet szervezőit, így mégsem lett Békemenet, közölték a Békemenet szervezői. Mindez már azután történt, hogy Orbán azt üzente:  

„most béke van, ne meneteljünk.”

Aztán időről időre előjött az ötlet, Békemenet a migráció ellen vagy az olimpiai népszavazást követelő aláírásgyűjtés ellen. Volt, hogy helyre kellett tenni a másik Bencsiket, Gábort, a Magyar Krónika főszerkesztőjét, aki mintha békemenetesként akadt volna ki a Fideszre, de gyorsan közölték, hogy ez nem így van. Az a Bencsik, a megbízható, az András soha nem tenne ilyet, ő még Rogán Antal helikopterezését is megvédte, retek, proletár demagógiának nevezve, hogy luxusnak állították be a miniszter helikopterezését, hiszen azt minden középosztálybeli meg tudja engedni magának. Ok, egyszer mintha ő is azt írta volna a mostanihoz hasonló hangulatban, hogy a Fidesz iránti szerelem kihűlt. 

Közben kiderült, hogy a Fidesz alapítványától évente 20-40 milliót kap a CÖF-COKA, majd jött a hír az MVM-től kapott 500 millióról, de az persze nem Békemenetre ment, hiszen az nem volt, de annyira nem, hogy a Kétfarkú Kutya volt kénytelen szervezni egyet tavaly. 

Most, a hódmezővásárhelyi zakó után, a választási kampányban érezte úgy Bayer Zsolt, hogy újra menetelni kell. Orbán nem szólt, hogy ne tegyék. És ha már így alakult, a menet vége pont ott lesz, ahol Orbán Viktor beszélni fog. A Kétfarkú Kutya Párt is szervez újra Békemenetet. Nem tudjuk, jelent-e valamit, hogy az egyik állandó molinótartó, Széles Gábor még nem osztotta meg legendás Facebook-oldalán a felhívást és a Magyar Hírlap sem hozta címlapján a Békemenet hírét.