Az MTA új elnöke szerint megdöbbentő, hogy Palkovicsék belenyúltak egy tudományos pályázat eredményébe
2020 szeptember 06., 06:57
Nem csak miniszterként, „a tudomány művelőjeként” nyúlt bele az OTKA-pályázatokba Palkovics László
Négy nappal a kiszivárgása után választ kapott bíráló levelére Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől Freund Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Levelében Freund megdöbbentőnek nevezte, hogy a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) belenyúlt a tudományos alapkutatások támogatásáról szóló szakmai döntésbe. Egészen pontosan:
megváltoztatta az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) orvosi és biológiai kollégiumának támogatási döntését úgy, hogy a nyertesek közé a olyan pályázót is behúzott, aki előtte az utolsó helyen végzett az adott zsűri rangsorában.
Palkovics válaszlevelében, amit az ATV szemlézett, mindenekelőtt hangsúlyozza: a kormány nagylelkűen támogatja a hazai tudományos kutatásokat. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat intézményei számára 22 milliárd forintos többlet-finanszírozást biztosít a jövő évtől, és 14 milliárd forint értékben támogatja a nagy, nemzeti kutatási együttműködésekben létrejövő laboratóriumok (Nemzeti Laboratóriumok) létrejöttét.
„A Nemzeti Laboratóriumok, csakúgy, mint az OTKA rendszere is jelentősen építenek a szereplők közötti bizalomra, ami alapvető feltétele bármilyen nemzeti Innovációs, vagy támogató kutatásfinanszírozási rendszer működésének” - mondta a miniszter.
Freund Tamás kérésére, miszerint a kormány kezdeményezzen törvénymódosítást, hogy ne lehessen megváltoztatni az OTKA jogutódja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) rendszerében kialakított rangsorokat, Palkovics közli:
szükségesnek tartja fenntartani, hogy a mindenkori NKFIH-elnök (akit a miniszterelnök nevez ki) felülbírálhassa az OTKA-kollégiumok döntéseit.
Mégpedig azért, mert Palkovics szerint az elmúlt több mint 30 évben az OTKA döntéseket meghozó mindenkori vezetésnek nem volt érdemi eszköz a kezében arra, hogy a kollégiumi döntéseket objektív kontroll alá vesse.
“Ezért a kiváló hírnévnek örvendő OTKA rendszer a mindenkori kutatók, pályázók felett egyben megkérdőjelezhetetlen hatalommal is rendelkezett, a döntések harmadik fél általi felülvizsgálatára nem nyílt valódi lehetőség. A források elosztásának módja érdemi kontroll nélkül zajlott”.
- írja.
Palkovics jó módszernek tartja, hogy az NKIF az OTKA-kollégiumokban felállított rangsorral kapcsolatban indoklást kérhet a szakmai grémiumok vezetőitől arról, hogy „az objektív mutatók mentén gyengén publikáló kutatókat miért javasolják támogatásra”.
Az indoklásra való felhívás tudományos alapokon nyugszik - írja Palkovics, majd felvilágosítja Freundot, hogy nem holmi mezei miniszterként szól bele a kutatások értékelésébe: „jómagam is a tudomány művelői közé tartozom, így a tudományos kutatások értékelésére ebben a minőségemben is lehetőségem van, nem pusztán miniszterként” - jegyzi meg levelében.
Ami az OTKA-kollégium döntésének mostani felülbírálatát illeti, amit az MTA elnöke levelében kifogásolt, Palkovics azt írja, „kiemelten fontos” volt a számára, hogy az OTKA döntési javaslata csak akkor kerüljön megváltoztatásra, „ha sem az objektív, tudománymetriai mutatók, sem pedig a szakmai értékelések együttesen nem kellően meggyőzőek”.
„A kollégiumok munkáját dicséri, hogy a több, mint 320 döntés esetében mindössze 9 alkalommal bíráltam felül a döntési javaslatot”
- írja, hozzátéve, ezek szerint „a bírálati rendszerben született döntések szinte kivétel nélkül megfelelő, jó színvonalon történtek az objektív mutatókkal összevetve is”.
Szerinte azok a kutatók, akik a felülbírálat során bekerültek a támogatottak közé, „pozitív irányba mozdították el a támogatottak körét”, azaz jobb tudományos mutatókkal rendelkező kutatók kerültek be a támogatottak közé.
Hozzáteszi, a kilenc utólag bejuttatott kutatásból hetet a korábbi Élvonal program maradványpénzéből támogatnak, ezek nem érintik az OTKA pénzügyi döntési területét.
Palkovics szerint az igazán problémás az egész ügyben az, hogy nyilvánosságra került több, a felülbírálatban érintett kutató neve. Mindez a miniszter szerint „jól jelzi az OTKA rendszerben aláírt titoktartási nyilatkozatok értékét, és kérdőjeleket vet fel az objektivitás és szakmaiság kérdésében.”
„A bizalom és hitelesség az ilyen ügyek kapcsán sérül igazán, főleg, hogy nem egyedi esetről van szó, nyílt titok, hogy a kollégiumi rangsorok rájuk vonatkozó részét a pályázók egy része még a döntés előtt ismeri” - jegyzi meg a miniszter, aki Freund levele végén tett ebédmeghívását válaszlevelében köszönettel visszautasította.