Megszavazták a törvényt, 10 évre titkosak a Budapest-Belgrád vasútfejlesztési projekt egyes adatai
2020 május 19., 13:05
Brüsszel nem fizeti vissza Montenegró helyett a kínai hitelt, amiből a világ egyik legdrágább autópályája épül
Brüsszelben hétfőn visszautasították a montenegrói kormány kérését, hogy az Európai Unió segítsen annak az egymilliárd dolláros hitelnek az újrafinanszírozásában, amit Montenegró vett fel Kínától, hogy autópályát építsenek az országban. A hitelből épülő autópálya a mai napig nincs kész, viszont nagyon komoly adósságba lökte az országot, a kínai hitel az ország összadósságának negyedét teszi ki, és már adót is kellett emelni a növekvő eladósodottság miatt.
A döntés annyiban meglepő, hogy az utóbbi időben számos uniós elemző beszélt arról, hogy Brüsszel viszonylag kis befektetéssel érhetne el stratégiai sikert abban a régióban, ahol a kínai állam évek óta nagyon látványosan terjeszkedik, és ezzel közismerten feszélyezi az EU vezetőit.
A montenegrói kormány több tagja az EU-hoz fordult az elmúlt hetekben, de a jelek szerint hiába. A Politico beszámolója szerint az Európai Bizottság arra hivatkozva utasította el a podgoricai kormány kérését, hogy már jelenleg is az EU nyújtja a legtöbb pénzügyi segítséget az országnak, mellette ők a legnagyobb befektetői és a legnagyobb kereskedelmi partnerei is a nyugat-balkáni országnak. És az EU továbbra is Montenegró mellett fog állni, ugyanakkor nem vesz át adósságokat, melyeket harmadik féllel kötött kölcsönszerződések okoztak.
Az EU ugyanakkor jelezte azt is, hogy ugyan a kínai adósság átvállalásába nem szállnak be, a Nyugat-Balkánra szánt 9 milliárd eurós beruházási csomag részeként az autópálya további részeinek finanszírozásában segíthet majd Brüsszel.
A montenegrói autópálya jellegzetes példája annak, ahogy a kínai állam terjeszkedni kezdett a gigantikus Egy Övezet, Egy út elnevezésű infrastruktúra-építési projekt keretében a Balkánon is. A kínaiak jellemzően nagyon drága projekteket finanszíroznak hitel formájában, melyekkel kapcsolatban időnként felmerül a gyanú, hogy igazából elsősorban a kínai érdekeket szolgálja majd a megvalósulásuk. Jó példa erre a magyar kormány által szinte teljesen titkosított Budapest-Belgrád vasútvonal, ami hatalmas kínai hitelből épülhet majd, és az előrejelzések szerint gyakorlatilag soha nem fog megtérülni Magyarország számára.
Mint a Politico felidézi, Montenegro mellett Srí Lankán, Pakisztánban és Dzsibutiban is gondot okozott már a túl nagy hitelek törlesztése, az eladósodottság pedig egyenes út lehet ahhoz, hogy Peking részesedést szerezzen helyi állami tulajdonokban. Az Egy Övezet, Egy út kritikusai szerint Montenegróban is lehet ettől tartani.
Az előző montenegrói kormány még 2014-ben, Brüsszel tanácsait figyelmen kívül hagyva vette fel a hitelt az autópálya megépítésére. Annak ellenére döntöttek az építkezés mellett, hogy egy 2006-os és egy 2012-es tanulmány is arra jutott, hogy az autópálya gazdaságilag nem fog megtérülni.
Az egymilliárd dolláros beruházás 85 százaléka jön kínai hitelből. A 120 kilométeresre tervezett autóút első 41 kilométere épül kínai pénzből, becslések szerint 20 millió euró/kilométer áron, amivel a világ egyik legdrágább autópályája lehet. Ezzel kapcsolatban az EUObserver kérdésére a kínai kormány szóvivője elmondta, hogy az építkezés helyszínének földrajzi adottságai teszik relatíve drágává a beruházást. Kiemelte azt is, hogy a kamat a hitelen mindössze kétszázalékos, ami Montenegró teljes adósságállományát figyelembe véve alacsonynak számít. Szerinte szó sincs arról, hogy a kínai befektetések geopolitikai motivációjúak lennének, és nem jelentenek fenyegetést egyetlen ország biztonságára sem.
Montenegró pénzügyminisztere, Milojko Spajic még a brüsszeli döntés előtt arról beszélt a Financial Timesnak, hogy az EU számára ez van annyira kis összeg, hogy megérje nekik átvenni a tartozást, hiszen ez egyben könnyű győzelmet jelenthetne a kínai terjeszkedéssel szemben. Ezt hangsúlyozta a lapnak egy belgrádi elemzőintézet kutatója, Stefan Vladisavljev is, aki elmondta: ez volt az első alkalom, hogy a régióból egy ország Brüsszeltől kért segítséget a növekvő kínai befolyással szemben.
Jelenleg Kína birtokolja Montenegró adósságállományának negyedét, és hiába csúszik sokat az autópálya átadása, a nyugat-balkáni országnak júliusban el kell kezdenie a törlesztést. Ha erre esetleg képtelenek lesznek, akkor a szerződés értelmében Kína többek között montenegrói földekhez juthat.
Montenegróban tavaly ősszel több mint 30 év után távozott a hatalomból a szociáldemokrata párt, amely a kínaiakkal is megállapodott. Az új kormánynak nagyon szűk többsége van, és rendkívül nehéz helyzetben vannak, mivel a montenegrói gazdaság bevétele jelentős részben a turizmusból jön, ez pedig 2020-ban összeomlott. Spajic elmondása szerint az előző kormány a ciklusa végén egy újabb, 127 millió eurós hitelről tárgyalt éppen Pekinggel.
A hongkongi székhelyű South China Morning Post felidézi, hogy egyelőre nem világos, Montenegró honnan tud majd forrást bevonni a kínai hitel kiváltására. Az Adriai-tengert a szerb határral összekötő autópálya tervét korábban az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank és az Európai Beruházási Bank is vizsgálta, de végül egyik intézmény sem érdeklődött a projekt iránt.
Hétfőn az Európai Bizottság szóvivője, Peter Stano nem csak azt mondta el, hogy az EU nem fogja átvállalni a kínai hitelt, de beszélt arról is, hogy ettől még a Montenegróba irányuló kínai befektetések aggodalomra adhatnak okot, mivel fennáll a veszélye a makrogazdasági egyensúly felborulásának, illetve a adósságfüggőségnek is. Szerinte alapvetően a montenegrói hatóságok dolga annak vizsgálata, hogy az ország miért vett fel ilyen konstrukcióban hiteleket.