Több mint három évet kellett várnunk, hogy szombat délután a műegyetemi rakparttól elvonulhasson az Erzsébet térig a nyolcadik Békemenet. A Fidesznek nagy szüksége van rá, hogy újra a kormánypárti tömegekről szóljanak a hírek, mivel az elmúlt hónapokban szinte minden az ellenzéki előválasztástól volt hangos, és láthatóan a végeredmény is váratlanul érte a kommunikációs gépezetet. Ezért érdemes végignézni, hogyan váltak a kormánypárti menetelések a Fidesz kampányának egyik legfontosabb elemévé.

Megmentették Orbánt

„Ha nincs a békemenet, akkor lehet, hogy valóban nem éltük volna túl ezt az időszakot. (...) Ha a hagyományos diplomáciai szkander erőszabályai érvényesültek volna, és a közönség nem szállt volna be a mérkőzésbe az egyik fél oldalán, akkor könnyen lehet, hogy ezt az interjút tényleg egy másik miniszterelnöknek kellett volna adnia” - így értékelte Orbán Viktor a legelső, 2012-es Békemenet jelentőségét. Akkor több mint százezren vonultak a Hősök terétől a Parlamentig egy NEM LESZÜNK GYARMAT feliratú molinó előtt, hogy üzenjenek az Európai Bizottságnak, ami éppen akkor indított kötelezettségszegési eljárást a magyar kormány ellen a magyar jegybank függetlensége, a bírói tevékenység felső korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége miatt. Habár az ilyen eljárásokat a kormány ma már rutinból rendezi le egy közepes brüsszelezéssel, az első években még komoly presztízsveszteséget okozott, és ahogy Orbán nyilatkozatából látszik, ők is összerezzentek tőle.

A Békemenetet a Fidesz azóta is végső fegyverként veti be, ha úgy érzi, erőt kell mutatnia, és már nem elég csak közvélemény-kutatásokkal vagy Nemzeti Konzultációkkal bizonygatnia, micsoda tömegtámogatás áll mögötte. Hogy a kormány melletti tüntetések igazi alulról jövő, civil kezdeményezésnek tűnjenek, a megmozdulásokat nem közvetlenül a Fidesz, hanem a Civil Összefogás Fórum (CÖF) szervezi. Ez a szervezet nagyjából annyira civil, hogy először a Fidesz pártalapítványától kapta a pénz, később pedig olyan állami cégek tolták meg százmilliókkal, mint a Magyar Villamos Művek vagy a Szerencsejáték Zrt. Egy hangfelvétel pedig azt is bizonyította, hogy a vidékről induló ingyenes buszokat a Fidesz irodájából szervezték. De olyan is előfordult, hogy a CBA tulajdonosai körlevélben kérték a boltvezetőket, tereljék ki dolgozóikat a Békemenetre. Egyszer pedig véletlenül a Magyar Idők is leírta, hogy a kormány szervezte a Békemenetet. Ettől függetlenül a CÖF szemrebbenés nélkül állította magukról, hogy feladata „a négy évre birtokba adott hatalom civil kurázsival történő kontrollja”.

Nem lehet mindig békemenetelni

Ilyenkor Orbán Viktor legelszántabb rajongóival telnek meg az utcák, valamiért a Fidesz az elmúlt években mégis takarékra vette Békemeneteket: amíg a NER első ciklusában hatszor érezték úgy, hogy meg kell mutatniuk magukat, addig 2014 óta csak egyszer engedélyezték nekik a vonulást. Pedig ha Bencsik Andráson és Bayer Zsolton múlik, nem csak a nyolcadiknál tartanánk.

A netadós tüntetések után Bencsikék hiába hirdettek újabb Békemenetet 2014 októberében az Egyesült Államok ellen, a Fidesz inkább nem kért belőlük, nehogy azt a látszatot keltsék, hogy Orbán Viktor és a kormány bajban van. Ezt Bayer Zsolt először nem akarta lenyelni, és annyira belehergelte magát az összeesküvés-elméleteibe, hogy még a Fideszről is ilyeneket írt: „A Fidesz vezetői az elsőt is ellenezték. Akkor is le akartak róla beszélni. Aztán lett, ami lett. És az én kedves barátaimról két dolog tudható teljes bizonyossággal. Az egyik, hogy előszeretettel veszik körül magukat komplett idiótákkal. A másik, hogy még életükben nem mérték fel jól és pontosan, hogy mikor van igazi veszély.” Ennek ellenére mégsem lett Békemenet, mert a többi szervező leszavazta Bayert.

Az európai Békemenet ötlete is többször felvetődött, de végül csak egy kisebb csoport buszozott ki Brüsszelbe, hogy Brüsszel ellen tüntessenek, amikor az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít a magyar kormány ellen.

De akkor sem jártak sikerrel, amikor a Békemenettel akarták megakadályozni az olimpia elleni aláírásgyűjtéseket, mert ezt is le kellet fújni. Csizmadia László, a CÖF elnöke ezt azzal indokolta, hogy a felhergelt tömegeket nem szabad utcára vinni.

Tehát volt egy hosszú , 4 éves időszak, amikor úgy tűnt, hogy a Fidesz a saját pénzéből kitartott civiljeit sem hagyja érvényesülni, és örökre a legendák ködébe vesznek a kormánypárti felvonulások. Aztán jött Márki-Zay Péter.

A legutóbbi Békemenethez az kellett, hogy a kormányoldalon kisebb pánikot keltett, amikor a 2018-as időközi polgármester-választáson Márki-Zay az addig masszívan fideszes Hódmezővásárhelyen is győzni tudott Lázár János jelöltje ellen. Még Bayer Zsolt sem csinált titkot abból, hogy azért kell újra menetelni, nehogy túl nagy lendületet kapjon az ellenzék a hódmezővásárhelyi győzelemtől: „Reményt kaptak, elhiszik, hogy erősek lettek és a mi álmunk szertefoszlott. Mutassuk meg, hogy vagyunk egy páran!”

Megint MZP

A helyzet most is hasonló. Mivel az ellenzéki előválasztás hetekig uralta a híreket, a fideszesek úgy érezhették, kivételesen most éppen a kormánypárt lohol az események után, így hát ideje újra átvenni a kezdeményezést. Bencsik András is elképesztően agresszívnek és zajosnak találta „az ellenzéki propagandakampányt”, és azt mondta, épp azért kell utcára vonulni, mert „nem szabad, hogy bármelyikünket is elbizonytalanítson”.

Ráadásul most a miniszterelnökséget célozta meg Márki-Zay Péter, akiről három éve épp a Békemenet szervezői állapították meg a Sajtóklubban, hogy „egy jobboldali ember, aki magát kereszténynek vallja, nagycsaládos, több nyelvet tud. Ez a Fideszre a legnagyobb veszély”. Bencsik András pedig a sorosozást is leállította volna miatta: „Ez már akkor is templomba járt, amikor még nem volt kampány, hét gyermeke van, amúgy jobboldali, keresztény, konzervatív ember, csak valamiért meghasonlott a Fidesszel, amitől ellenség lett. Mi pedig jó katonaként ütöttük az ellenséget. […] Én azt hiszem, hogy abba kéne hagyni ezt az elemi iskolai szintű sorosozást. STOP Soros meg egyebek… Ezek jópofák, de a magyar társadalom ennél intelligensebb.”

A szervezőket a kormány idén sem hagyta magára, nemrég kiderült, hogy az állami tulajdonú Nemzeti Infokommunikációs (NISZ) Zrt.-hez tartozik az a telefonszám, amelyen a Fidesz Tolna megyei szervezete várta a jelentkezéseket az október 23-i békemenet iránt érdeklődőktől. De egy szabolcsi önkormányzat is beszállt már a buszoztatás szervezésébe.

A menet a Fidesz kampányához illeszkedve „a gyurcsányi terror útvonalán halad” végig a 15 évvel ezelőtti utcai összecsapásokra emlékezve. A Fidesz itthoni rajongóin kívül Erdélyből is indulnak buszok, de több száz olasz és lengyel civilt is várnak, jelezni szeretnék a „brüsszeli bürokráciának”, hogy a nemzetek népei felett nem uralkodni kell, hanem szolgálni őket.

Mivel a választásokig még pont lesz egy nemzeti ünnep, ha a Fideszben úgy látják, elképzelhető, hogy március 15-én is lesz Békemenet.Az idei Békemenetet élőben közvetítjük.