Indulhat a nap. Erről ismét egy traumatikus élmény jut eszembe (pedig alapvetően szerettem iskolába járni!), amikor nem is emlékszem már, milyen megfontolásból, de középiskolában a napkezdést áttették nyolcról fél nyolcra. Azóta már a tudomány is engem igazolt, elég sok kutatás van arról, hogy senkinek sem jó ez a korai kezdés.
Hát ennyire:
Elmosta az eső az iskolai ünnepséget? Kockás ingben tiltakoztak a diákok? Megjelent egy politikus beszédet tartani? Beszerelték már a fatüzelésű kályhát? Minden szokatlan-meghökkentő-vicces történet érdekel minket, a megirom @ 444.hu-ra várjuk ezeket tanévkezdés felütéssel.
Nekem annak idején természetesen, sok-sok sorstársamhoz hasonlóan a De nehéz az iskolatáska jutott. Lehet ha nem hallottam volna ennyire sokszor, nem érezném ennyire pusztítónak, de tényleg egy életre sok volt belőle.
Be is rakom gyorsan ide:
Van már azóta új dal, amit ilyenkor minden iskolában, illetve rádióban kötelezően leadnak? Vagy még mindig ez megy? Ha tudsz ilyenről, írd meg a megirom @ 444.hu címre Tanévkezdés címmel.
Az előző grafikonhoz szorosan kapcsolódva: ugyan a kormány tagjai sokáig azt hangoztatták, hogy a minőségi oktatás biztosítása befektetés a jövőbe, egy augusztusi kormányinfón Gulyás Gergely már költségként beszélt az oktatásra fordított extra forrásokról. Ennek apropóján néztük meg nemrég, hogy az elmúlt években hogyan kommunikáltak a fideszes vezetők az oktatás szerepéről.
GDP-arányosan egyáltalán nem állunk jól:
A Diákok a Tanárokért péntek délutánra jelentett be tüntetést a Kossuth térre, mi nemrég készítettünk interjút a csoport elnökségi tagjaival: Mihalics Lili és Gajzágó József a Szent István Gimnázium végzősei lesznek ősztől, Strbka Anna az Eötvös József Gimnázium végzőse lesz, Csibrán Barna Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tizedikes tanulója, Kranyik Tünde pedig a Vörösmarty Mihály Gimnázium végzőse.
Természetesen a közétkeztetést is utolérte az inflációs hullám, az előző tanév áraihoz képest 30 százalékkal fizethetnek többet a szülők az iskolai étkezésért. Ráadásul a Közétkeztetők és Élelmezésvezetők Országos Szövetségének elnöke, Zoltai Anna szerint a menzát működtetők ebben a gazdasági környezetben már nem tudnak megfelelni a minőségi követelményeknek.
Miután kedden eredménytelen volt a sztrájktárgyalás a szakszervezetek és a kormány között. Az RTL Klub összesítése szerint eddig négy iskola jelezte, hogy a tanárok egy része tiltakozni fog szeptemberben. A Kőbányai Széchenyi István kéttannyelvű általános iskolában például 12-en nem veszik fel szeptember elsején a munkát.
Augusztusban kifejezetten éles hangú üzenetekkel kommunikált egymással a kormány, illetve a pedagógus-szakszervezetek: a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete például nemrég arról írt, hogy válságos a helyzet a közoktatásban, míg a sztrájkbizottságot alakító Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a napokban tette közzé a levelet, amit Maruzsa Zoltán államtitkártól kaptak, és melyben az államtitkár többek között azt kérdezi, hogy milyen erkölcsi alapokon állnak azok a pedagógusok, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó törvényeket?
A beszámolók szerint Maruzsa volt az is, aki a szakszervezetekkel tárgyalva azzal érvelt, hogy szerinte a tanárok azért nem mondanak fel, mert a rossz gazdasági környezetben nem tudnak könnyedén elhelyezkedni.
Oktatási minisztérium továbbra sincs Magyarországon (az EU-ban szinte példa nélküli módon), de a területet már nem a megboldogult Emmi felügyeli, hanem az áprilisi kormányalakítás után átkerült Pintér Sándor asztalára. Pintér már a parlamenti meghallgatásán a pedagógusbérekkel kapcsolatban elmondta, hogy „nem ígér semmit, de azt betartja”, és ez a kérdés nem is lett rendezve azóta.
Az egészségügyet és az oktatást megkapó belügyminiszter mindkét terület átvilágítását ígérte, és állítólag az oktatás átalakításáról szóló tervek még a nyáron elkészülhetnek. Pintér azóta azt is belengette, hogy idén ősszel fel fogják mérni a magyar iskolások képességét, de erről egyelőre kevés részletet tudni.
Augusztus elején a Magyar Közlönyben jelent meg az az Orbán Viktor által szignózott kormányhatározat, amely a hit- és erkölcstanoktatásra előirányozott eddigi 6,58 milliárd forintos költségvetési keretet csaknem megduplázza, azaz 6,46 milliárd forinttal megnöveli.
Pályaelhagyó tanárokkal beszélgettünk, akik idén először nem az iskolában töltik az évnyitót. Más-más okokból mondtak fel, van, aki pályakezdőként, és van, aki tizennyolc év tanítás után váltott szakmát.
Az elmúlt hónapokban rengeteget lehetett hallani arról, hogy hogyan forgathatja fel a közoktatást a rendkívül nagyot emelkedő rezsiár. Lehet tudni, hogy az állami fenntartó már felmérte, melyik iskolákban lehetne áttérni fatüzelésre, és sok felvetés és híresztelés keringett arról, hogy télen visszavezethetik az online oktatást, bár ezt a lehetőséget Maruzsa Zoltán államtitkár kizártnak nevezte augusztus végén.
Ezzel együtt is látni, hogy a megemelkedő árak gondokat fognak okozni: tudni már bezárt kollégiumról, iskoláról, ahol ősszel szombatonként is lesz tanítás, hogy télen hosszabb lehessen a szünet, egy óbudai iskola pedig százezres támogatást kért a szülőktől.
Friss hír, hogy nem kezdődik meg a tanítás csütörtökön egy hajdúvidi iskolában sem, a magas energiaárak miatt. Erről pár napja tájékoztatták a szülőket.
Ez a szürke, rideg esős idő pont az, amit emlékeimben az iskolakezdéshez kötök. Napközben azért kicsivel szebb idő lesz, de azt látni, hogy az időjárás egyelőre reagált az évszakok váltakozására, és az igazi kánikulának egyelőre vége.
Az idei tanévkezdést megelőző egyik kiemelt téma a pedagógushiány volt. A szakszervezetek és az oktatási szervezetek évek óta jelzik, hogy egyre nagyobb a baj, főleg a természettudományok és az informatika területén hiányoznak nagyon a tanárok. A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint idén 4800 tanárral lett kevesebb, összesen már 16 ezer tanár hiányzik a rendszerből, ráadásul a megmaradó tanári kar is egyre idősebb. Látni azt is, hogy nem jött be a kormány kampánya, országszerte mindössze 39-en tanulnak majd az új tanárszakon.
Arról, hogy miért menekülnek a tanárok az iskolákból, ezt a júniusi cikkünket ajánljuk. Az alacsony bér biztosan ott van az indokok között, és a kormány ígérget is jelentősebb béremelést, de a legutóbbi narratíva szerint ez az Európai Bizottságon múlik éppen (Rétvári Bence korábban felvetette már azt is, hogy akkor lehet nagyobb pedagógus-béremelés, ha kevesebb szankció lesz Oroszország ellen.)
