Jó reggelt, itt a 444 napindító hírlevelének hétvégi kiadása, benne az elmúlt hét legfontosabb-érdekesebb cikkeivel, videóival. Az ünnepek előtti utolsó hétvége ez, ennek megfelelően hideg idővel, remek lehetőség bepótolni a héten esetleg kimaradt tartalmainkat.
Vannak mindenféle hírleveleink, mindegyiket kifejezetten ajánlom, itt lehet feliratkozni ezekre.
Pénteken került megrendezés tekintetében végrehajtás alá igazgatva Pintér Sándor belügyminiszter és az iskolaigazgatók, tanárok találkozójára. A helyszíni tudósításainkból kiderült, hogy erős rendőri jelenlét mellett várták a pedagógusokat, Pintér pedig mosolyogva sétált el a tiltakozó tanárok előtt. Bár a sajtót nem engedték be az eseményre, de készült hangfelvétel az elhangzottakról, ami hozzánk is eljutott, ebből kiderül, hogy Pintér nem finomkodott az oktatási konzultációra hívott tanárokkal: közölte velük, hogy ő is dolgozik hétvégente, megvádolta őket, hogy a saját diákjaikat oktatják délután plusz pénzért, és odaszólt a tüntető diákoknak is.
A héten tablón mutattuk be a 13 tanárt, akit a tiltakozásokban való részvételükért rúgtak ki az elmúlt hónapokban.
14 milliárd forintért kelt el egy fényűző ingatlan New Yorkban nyáron. A vevő magyar, és az amerikai szerződés részletei alapján elég jól körülhatárolható, hogy melyik érdekcsoport állhat mögötte. Igen, Matolcsy Ádám Baráti Köre.
Átmenetileg enyhülni vagy legalábbis időben eltolódni látszott a héten a magyar kormány és Brüsszel vitája, de azt is sejteni lehet, hogy jöhetnek még újabb viharok. A megállapodásról szóló összefoglaló cikkünk lényegi állítása már a címben ott volt: nem került le a brüsszeli pórázt a magyar kormányról. Magyari Péter megírta azt is, hogy mi zajlott a hétközbeni tanácsülésen, és cikkéből kiderül, hogy a lengyelek egyedül álltak ki a magyarok megbüntetésével szemben, de ez kevés volt, és végül Budapest nem vétózott csak tartózkodott az ukrán hitel és a globális adó ügyében.
Miután kiderült, hogy Volner János a jövőben a külügyi pályára lép és Szingapúrban folytatja, Ács Dániel remek cikkben mutatta be, hogy milyen az, amikor az Éjjel-Nappal Fidesz játékosa egzotikus nyaraláson pihenheti ki a magyar demokrácia nevű valóságshow-t. De nemcsak Volner volt az egyetlen, aki némi ellenzékieskedés után posztot kapott a NER-ben, úgyhogy összeszedtük az elmúlt évek leglátványosabb átállásait.
Megnéztük a héten a horvát határt is, hiszen Horvátország schengeni csatlakozása után elvben le kell bontani a menekültek ellen felállított határkerítést, de a hét közepén még nem lehetett tudni, megteszik-e. Azóta kiderült, hogy igen, de a riportunk így is érdekes képet fest arról, hogy milyen az élet közvetlenül a határ közelében.
Ott voltunk a tárgyaláson, ahol első fokon veszített Kálomista Gábor az Elk*rtuk-perben, és az ítélet szerint bocsánatot kell kérnie Hann Endrétől, és másfél millió sérelemdíjat kell fizetnie, mert egy közleményben a film egyik főgonoszaként azonosították.
Oroszországi elemzés alapján írtuk meg, hogy az orosz elit kezdi elhinni, hogy hazájuk nem nyeri meg az ukrajnai háborút, a vereség szele destabilizációhoz, a tömegek lázadásához vezethet. Az elbizonytalanodó politikai-katonai-gazdasági vezetés sok mindent akarhat, forradalmat nem. 23 éven át nem voltak repedések, most már vannak, és egyre mélyülnek.
Beszámoltunk arról is, hogy az ukránok egyre bátrabban támadnak oroszországi célpontokat, pedig a nyugatiak nem adtak nekik ilyesmire alkalmas fegyvereket, és írtunk arról is, hogy a bahmuti pokolban teljes valójában mutatkozik meg a háború hiábavalósága: az orosz hadsereg lényegében május óta ostromolja a donecki kisvárost, ahol az elmúlt két hétben minden korábbinál jobban eldurvult a harc. Folyamatos a bombázás, az oroszok sorra indítják a rohamokat, százak élete árán haladnak métereket.
A hét egyik legnagyobb visszhangot kiváltó híre a Katar-gate néven gyorsan ismertté vált brüsszeli korrupciós botrány volt. Borítékolható, hogy a sztoriban lesznek még fejlemények, mi mindenesetre összeszedtük, amit a botrány kirobbanása után tudni lehetett.
Szintén foglalkoztunk a lekapcsolt németországi puccsistákkal, akik egyfelől tűnhetnek elsőre széllelbélelt flúgos társaságnak, de közben komoly és ijesztő kapcsolataik is voltak.
És követtük a törökországi fejleményeket is, ahol a bíróság két és fél év börtönre ítélte Isztambul polgármesterét, Ekrem Imamoglut, aki Erdogan összellenzéki kihívója is lehetne a jövő évi választáson.
Súlyos három hét volt azoknak, akik néznek focit, de elértünk a végére: vasárnap Franciaország-Argentína, előtte pedig bronzmeccs szombaton, Marokkó és Horvátország között. Az, hogy beharangozó és értékelő cikkekkel is készülünk majd (a bronzmeccsről már meg is jelent a felvezetőnk), legalább annyira magától értetődő, minthogy a magyar miniszterelnök a helyszínen tekinti meg a döntőt, ez 24 éve így megy.
Véget ért, és ha lehet, még az első évadnál is nagyobb felhajtás övezte a White Lotus második évadát. És mint megírtuk, ebben az évadban a társadalmi különbségek helyett a fő nyomor már az önzőség, a bizalmatlanság és a toxikus maszkulinitás.
És bár múlt hétvégi anyag, de érdemes még egyszer kiemelni, hátha valaki eddig lecsúszott volna róla: Fődi Kitti dokumentumfilmben mutatta be egy magyar és egy norvég család történetét – mindkettőben él egy gondozásra szoruló családtag, így történetükön keresztül a két ellátórendszer közötti különbségről is tudott mesélni. A film bemutatóján vele és a film egyik főszereplőjével, a halmozottan sérült Ágostont nevelő Farkas Krisztinával beszélgetett Plankó Gergő, a beszélgetést itt lehet megnézni.