Üdvözletem! Ez újra a Reggel 4, ami egy hírlevél, de nem az egyetlen a repertoárunkban. (Például Uj Péternek is van hírlevele, ebből is közöltünk egy részletet.)
Rekordmeleggel búcsúzott a tavasz első fele, vissza is jött az ősz, úgyhogy kezdésnek itt egy gyűjtés a legfőbb hétfői anyagokból.
Kovács Gergely nem volt benne biztos, hogy ilyen simán nyeri a XII. kerületi előválasztást, de szerinte sok munka lesz legyőzni a fideszes Fonti Krisztinát júniusban. Az LMP-s Kendernay János visszalép a javára.
Sára Botond lett a Fidesz józsefvárosi polgármesterjelöltje: a fővárosi főispán visszavághat Pikó Andrásnak 2019-es vereségéért. Botka László is újraindul a szegedi polgármesteri posztért, 22 év polgármesterség után célozza meg a hatodik ciklusát.
A focistából lett sportriporter, Menczer Tamás addig osztott mindenkit, amíg felért a Fidesz-kommunikáció csúcsára. Kocsis Máté szerint „a furcsa kegyelmi ügy” mint „óriási hiba”, lehet, hogy politikailag belerondított, de ők attól még ugyanazt az utat járják be.
Jogerős Magyar Péter pártjának regisztrációja a június 9-i választásra, amin egyébként külföldről csak az EP-listákra lehet szavazni, az önkormányzati választáson nem lehet részt venni.
A Greenpeace szerint rákkeltő méreganyag ömlött a Salgó-patakba egy akkumulátorgyárak hulladékát feldolgozó telephelyről, a szervezet bejelentést is tett a hatóságoknál.
Beszéltünk a józsefvárosi Diószegi Sámuel utca lakóival, akik csak nemrég tudták meg, hogy az állam októberben átvenné a bérházaikat, hogy a helyükön a Nemzeti Közszolgálati Egyetem terjeszkedjen.
A felsőoktatási dolgozók a bérpapírjaikkal mentek a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé, de Zsigó Róbert államtitkár még mindig 710 ezer forintos átlagbérről beszél a parlamentben.
Letartóztatták a fővárosi parkbiznisz kulcsfiguráját, aki a fideszes és az ellenzéki kerületekkel is üzletelt: olyasmi ez, mint a hírhedt parkolási biznisz, csak fűnyírással, lombsepréssel és gallyazással.
Csúcson a bevándorlók száma, 2010 óta 514 ezren jöttek Magyarországra: egyre kevesebben jönnek európai országból, cserébe az ázsiaiaknak egyre vonzóbb célpont Magyarország.
2024 döntő év lehet az orosz–ukrán háborúban, de nem olyan szempontból, hogy Ukrajna összeomlik. Lőszerhiány, megkésett nyugati segítség, elöregedett állomány, terrorbombázások és több frontszakaszon intenzíven támadó oroszok: súlyos nehézségeik vannak az ukránoknak, akiket a partnereik közben azzal vádolnak, hogy nincs stratégiájuk. De az állóháborúból az oroszok sem tudnak kilépni, nagy áttörés továbbra sem várható – mondja Jójárt Krisztián, a John Lukács Intézet kutatója.
Irán először támadt közvetlenül Izraelre, de pánikra még nincs ok: az irániak szerint ők csak visszalőttek, a maguk részéről lezárták az ügyet, és egyelőre az izraeliek is visszafogottan nyilatkoztak.