Amikor egy cikkünk következményeként februárban lemondott Novák Katalin köztársasági elnök, biztosak lehettünk benne, hogy a következő államfő szépen fog illeszkedni a sorba a fideszes sportdiplomata Schmitt Pál (lemondott), a fideszes házelnök és EP-képviselő Áder János (nem mondott le!) és a Fidesz-alelnök és államtitkár Novák Katalin (lemondott) után.

Arra viszont senki sem számított, hogy egyenesen a 21. század kisbetűs embere, a mamelukok csinovnyikja, az anti-paprikajancsi, a szinte meg sem animált NPC, a tulajdonságok nélküli ember (aki ott se volt) lesz Magyarország legfőbb közjogi méltósága.

Az ember, aki túl keveset tudott (de azt is rosszul)

A Fidesz-KDNP márciusban nagyon gyorsan államfővé választotta az Alkotmánybíróság addigi elnökét, így Sulyok Tamás 67 évesen Magyarország köztársasági elnöke lett, méghozzá nem olyan köztiszteletet kiérdemlő előtörténet után, mint például az 56-os elítélt, író-műfordító Göncz Árpád vagy Mádl Ferenc és Sólyom László jogtudósok.

Sulyok átlagos ügyvédi praxis után, különösebben kiemelkedő szakmai teljesítmény és bírói gyakorlat nélkül lett alkotmánybíró 2014-ben – és bár nem tehette volna, a cégadatok szerint még ezután is ügyvédkedett –, majd 2016-ban ő lett az elnöke a testületnek, ami kényes ügyekben mindig kiszolgálta a kormányt.

Azzal, hogy nem csinált semmit, Sulyok megcsinálta: a nepotizmus és a meritokrácia közötti űrben tanyázva bizonyította, hogy rá lehet számítani, ha arról van szó, kire nem lehet számítani, amikor az államszervezet demokratikus működése felett kell őrködni.

Rögtön a hivatalba lépése után kiderült, hogy:

• Az állításaival ellentétben az apja nem a Rákosi-korszak ártatlan üldözöttje volt, hanem a Magyar Nemzeti Szocialista Párt megyevezetőjeként a német megszállást ünnepelve „zsidó vértől mentes” polgárok csatlakozását várta, és „zsidóbútorokat” igényelt.
• De nem mondott igazat a kisgazda Sulyok Dezsőhöz fűződő rokoni kapcsolatáról sem, hiszen csak névazonosságról van szó.
• Később a DK azt is kiderítette, hogy Sulyok Tamás az ezredfordulón olyan zsebszerződésekben vehetett részt, amikkel magyar földeket játszottak át külföldieknek. (Az emiatt kezdeményezett titkos szavazáson bizalmat szavaztak neki.)

Ez jó alap volt ahhoz, hogy Sulyok a kellő alázattal lásson neki a munkának. Még az sem zavarta, hogy Novák Katalin a lemondása után hónapokig élt az államfői rezidencián, amibe amúgy Sulyok még új bútorokat sem igényelt (szerencsére).

Isten hozta, Mister!

Rögtön be is dobták a mélyvízbe, a világ egyik leghatalmasabb diktátorát, Hszi Csin-pinget kellett fogadnia, majd Orbán váratlanul meghívatta Sulyokkal a bissau-guineai elnököt.

De Sulyok karakánul kivonja magát a pártpolitikából, sőt mindenfajta politikából: „nem áll módjában felkarolni” az Országos Bírói Tanács kérését a bírói illetmények megemeléséről, nem kommentálja a miniszterelnök politikai igazgatójának a szavait, és nem hajlandó találkozni a legnagyobb ellenzéki párt elnökével sem.

Az államfő minden elődjénél jobban képviseli, hogy a köztársasági elnöknek csak protokolláris funkciója van. Amikor például nincs szerepben, mintha ott sem lenne, ahogy azt nem sokkal a hivatalba lépése után láthattuk Szegeden.

Sulyoknak banánhéjra vagy gereblyébe sem kell lépnie, el sem kell esnie, pláne nem kell női parókában, rakott szoknyában, egy síléccel a vállán kétségbeesetten forgolódva véletlenül kilöknie a pápát az ablakon ahhoz, hogy egyszerre emlékeztessen Hulot úrra, Clouseau felügyelőre, Mr. Beanre és Bénire.