Egy év letöltendő börtönbüntetésre, 182 500 000 forintos pénzbüntetésre és 55 millió forintos vagyonelkobzásra, továbbá egy év közügyektől eltiltásra ítélte a bíróság H. I. üzletembert a Budapest Környéki Törvényszék az 54 vádlott ellen indult korrupciós büntetőügy pénteki tárgyalásán. A több minisztériumot érintő, hivatali vesztegetés és más bűncselekmények miatt indult eljárásban 24. rendű vádlottként bíróság elé állított H. – aki legkorábban a büntetés kétharmadának a letöltése után szabadulhat – egy decemberi előkészítő ülésen beismerte a bűnösségét a volt munkahelye, a Delta Systems Kft. egy közel 440 millió forintos pályázatának ügyében.

A pályázat kapcsán korábban egy költségvetési csalás miatt indult büntetőperben H. már szintén kapott egy egyéves, három évre felfüggesztett börtönbüntetést. Mivel a mostani ítélet három éven belül született, a bíróság most annak letöltését is elrendelte. Az ítélet nem jogerős, mert bár a vádlott három nap gondolkodási időt kért, a védője fellebbezett a pénzbüntetés enyhítéséért. Az ügyészség szintén háromnapos gondolkodási időt kért.

A bíróság nemcsak H.-t ítélte el: a pályázaton érintett Delta Systems Kft.-t 10 millió forintos pénzbírsággal sújtotta. A cég, amely a tőzsdén jegyzett Delta Technologies Nyrt. leányvállalata, már az előző per idején jelezte, hogy amint a szabálytalanság a tudomására jutott, a támogatás összegét kamatostul visszafizette. A Delta Systems felelősségét a korábbi, költségvetési csalás miatt lefolytatott büntetőperben a bíróság nem állapította meg, így nem is marasztalta el.

Az ügyben eljáró Oláh Gaszton bíró az ítélethirdetés után a most kiszabott – az ügyészség által a vádiratban kért 650 000 forintnál jóval nagyobb, de a bírság lehetséges tetejét jelentő másfél milliárd forinttól jócskán elmaradó – büntetést azzal indokolta, hogy egy ilyen cégnél „650 000 forint az kutyafüle”. A 10 millió forintot is meg tudják fizetni, „ez jelképes, ezt ki fogják tudni nyögni”, viszont arra sarkallja a céget, hogy a jövőben olyan emberre bízzon pályázati indulást, akiben korlátlanul megbízik. A pályázaton eljáró H.-ért ugyanis ugyanúgy felelősség tartozott a cég, mintha az ügyvezető járt volna el, indokolt a bíró. A Delta Systems elfogadta az ítéletet.

Amely így is kedvezőbb lett a vádiratban szereplőnél: az ügyészség ugyanis indítványozta, hogy a céget zárják ki a pályázati lehetőségekből is, ami a cégnek igen komoly érvágás lehetett volna. A Delta Systems Kft. neve egyébként ismerősen csenghet a hazai informatikai közbeszerzéseket követőknek: számos állami tendert nyertek önállóan vagy konzorciumban, így a Klebelsberg Központ, a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, a Digitális Kormányzati Ügynökség, az NMHH, egyetemek pályázatait, de 2021-ben például a KEF-fel kötöttek 16 milliárdos keretmegállapodást.

A tőzsdén jegyzett Delta Technologies Nyrt. 100 százalékos tulajdonában álló cég azért került a vádiratba, mert egy, a perben is érintett GINOP-pályázaton egy 439 342 000 forintnyi támogatás megvalósulásának helyszíni ellenőrzése során H. I. pénzügyminisztériumi dolgozókat vesztegetett meg (H. az I. rendű vádlott K. T.-nak különböző ügyletekhez át is adott összesen 15 milliót – ebből 650 ezret a Delta ügyében –, a maradék 55 millió az az összeg, amire a vagyonelkobzást kimondta a bíróság).

H. I. a Delta Systemsben úgynevezett más munkavállalóként volt cégjegyzésre jogosult 2012 januárjától 2020. október 21-ig, de a cégcsoport más cégeiben vezető beosztásai voltak (igaz, már a szabálytalanul elnyert pályázat után került ezekre a posztokra). A Delta Systems-tulajdonos Delta Technologies-ban 2019. november 11-től 2020. július 29-ig, a 28a Deltagroup Holding Zrt.-ben, amely a Delta Technologies legnagyobb, 28,77 százalékos tulajdonosa, 2017. október 27-től 2020. szeptember 9-ig, míg a Deltragroup többségi tulajdonosában, az MNM Invest Zrt.-ben 2017. március 21-től 2020. szeptember 7-ig volt igazgatósági tag. Amint kiderült a visszaélés, a Delta Systems minden munkakapcsolatot megszakított vele, mondta el a cég képviselője még egy decemberi tárgyalási napon, hozzátéve: nem volt tudomásuk a tevékenységéről, arról csak utólag, az ügyészségtől szereztek tudomást.

Kettőből egy, 600 ezerből 180 millió

Az üzletemberre az ügyészi indítvány 2 év börtönbüntetést és 2 év közügyektől eltiltást, valamint 200 napnyi, napi tételenként 3000, tehát összesen 600 000 forintos pénzbüntetést kért. Ehhez képest az eljáró bíró részben enyhébb, részben szigorúbb ítéletet hozott, amikor 1 év börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra, tovább 365 napi, napi tételenként 500 000 forintos, azaz összesen 182 500 000 forintos pénzbüntetésre ítélte (a napi pénzbüntetés azt jelenti, hogy ha azt nem fizetik meg, az elítéltnek annyi napot kell leülnie).

A bíró a döntést azzal indokolta, hogy „ez a kiszabott pénzbüntetés, ha nem is gebed bele, kellően fáj ahhoz, hogy legközelebb kétszer is meggondolja Ön is, hogy belemegy-e hasonló bűncselekménybe”. Azt mondta, a bíróság azt mérlegelve döntött a pénzbüntetésről, hogy az elítélt választhatja azt is, hogy nem fizeti meg, és akkor még egy évet börtönben tölt – vagyis két évet ül le, ami a vádiratban is szerepelt – vagy fizet, „és akkor az a társadalmi haszon, hogy öntől jelentős pénzeket lehet bezsebelni, amivel enyhíthetők az okozott károk, az nagyobbnak mutatkozik” a bíró szerint, mint az, hogy még egy évet börtönben töltsön. A napi büntetési tételben a felső határt állapította meg Oláh Gaszton, hozzátéve: „elég baj, hogy csak napi 500 000 forint a törvényi maximum”.

A tárgyaláson az eljáró bíró azt is bejelentette, hogy az elsőrendű vádlott, K. T. január elején megjelent és közreműködött az igazságügyi elmeorvosi szakértői vizsgálaton (ez volt a második alkalom, az első időpontja novemberben volt, de akkor megtagadta a vizsgálat lefolytatását). A szakértői vélemény várhatóan február közepére születik meg, így az ügyben a következő előkészítő ülést előreláthatólag március elején tartják.

Mi is ez az egész?

A „széles körben kiterjedt korrupciós bűncselekmény gyanújával” kapcsolatos első hír 2022. április 20-án jelent meg, amikor a Pénzügyminisztérium igen szűkszavú közleményben bejelentette, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség hivatali vesztegetés elfogadása bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt őrizetbe vette a tárca három pályázatkezelő munkatársát. A kormánypárti Magyar Nemzet azt írta, hogy „több minisztériumban is lecsaptak” olyanokra, „akik pályázatok kedvező elbírálásáért cserébe kenőpénzt fogadtak el”, de a lap szerint csak „alacsony rangú bürokraták (…) osztályvezetői szintig terjedő kis hálózatról rántották le a leplet”.

Néhány nappal később aztán kiderült, hogy a Miniszterelnökség egy főosztályvezetője és egy pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár (Karsai) érintett lehet az ügyben, és hogy „kis hálózat” helyett valójában 54 személy és több mint száz EU-s, illetve hazai forrásból finanszírozott pályázati program 25 milliárd forintja érintett az ügyben. A nyomozás során több mint 300 érintett pályázatot vizsgáltak meg, és az ügyben akkora az iratanyag – nagyjából 100-120 ezer oldalnyi –, hogy a bírósági informatikai rendszer lefagyott, amikor megpróbálták feltölteni. Csak a vádirat mintegy 400 oldalas, és bár október óta több mint tucatnyi tárgyalási napot tartottak, még mintegy tíz vádlott nem került bíróság elé, köztük a már említett elmeorvosi szakértői vizsgálatra küldött I. rendű vádlott sem.

Október óta ez történt

A többiek közül eddig a maival együtt tíz, a bűnösségét már beismerő vádlott ügyében született ítélet az október óta tartó tárgyalássorozat úgynevezett előkészítő ülésein. A főbb vádlottak közül a III., a IV., a IX., továbbá az V. és VIII. rendűek – előbbi három korábban minisztériumi osztályvezető volt – beismerték a bűnösségüket. A II. rendű vádlott, továbbá az ügy két közszereplő vádlottja, a XI. rendű Karsai Tamás volt pénzügyminisztériumi államtitkár-helyettes és a XII. rendű Barta-Eke Gyula volt állami cégvezető, Palkovics László korábbi ipari és technológiai miniszter bizalmasa, tagadták a bűnösségüket.

Az ügyészség szerint az ügy főbb szereplői egymás között tolvajnyelvet használtak, különféle álnéven vagy becenéven emlegették a többieket: Kékszakáll, Pumukli, Pulykahusi, Faszfej, Okos madár, Kudlik Juli és Görögsali. A másodrendű vádlott az Öreg, a harmadrendű vádlott a Kedves álnevet kapta, a helyszíni ellenőrzéseket Gestapónak nevezték. Az elsőrendű vádlott a korábban megjelent hírek szerint a konspiráció részeként butatelefont is beszerzett, amit évente cserélt.

A nyomozás azután indult el, hogy az ügy egyik szereplője nejlonzacskóba csomagolt készpénzzel akart luxusautót vásárolni egy szalonban. Ez a személy minden bizonnyal az I. rendű vádlott, dr. K. T. volt, aki a második előkészítő ülésre – amelyen idézés nélkül jelent meg, és amelyről ugyanúgy ki kellett vezettetnie a bíróságnak, mint az első ülésről – egy fehér nejlontáskát is hozott, amit korrupciós szatyornak nevezett.

Az ügyről írt összes korábbi cikkünk itt olvasható.