„A magyar választás megváltoztathatja Európát” – fogalmazott még 2025 novemberében az Economist cikkének címe. A tény, hogy a vezető gazdasági-politikai hetilap a következő év fontosabb eseményeit taglaló összeállításában kiemelt figyelmet szentel egy kis ország ügyeinek, erős figyelmeztetés volt minden magyar választó és újságolvasó számára.
Az Economist többek közt arról írt, hogy „az év legfontosabb választása segíthet mozgásba lendíteni az Európai Uniót”. Hogy „Mr. Orbán szoros kapcsolata Trump úrral és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a legtöbb többi uniós vezető számára elfogadhatatlan”. Hogy „az EU-csúcsok rendre arról szólnak, hogy Orbán úr él-e a vétójogával”. Valamint hogy „az egész világ számára tanulságokkal szolgálhat, hogy egy kiüresedett demokráciában egy erős kezű, hivatalban lévő politikus komoly választási kihívással szembesül”.
2026 márciusában, amikor a világ legnagyobb lapjaiban sorozatban jelennek meg cikkek a magyar kormány orosz barátairól, valamint ezeknek az orosz barátoknak a magyarországi kavarásairól, már világos, hogy kellett mindezt érteni. A kétesélyes, szoros verseny mellé a frusztrációra és idegbajra egyébként is hajlamos kis ország a kampány hajrájában megkapta a nyakába az egész világ figyelmét és kavarását. Ha úgy tetszik: beavatkozását.
Abban természetesen semmi különös nincs, hogy a világsajtó kicsit jobban odafigyel egy izgalmas választási kampányt bonyolító országra. Semmi furcsa nincs abban, hogy egy másik vezető gazdasági-politikai lap, a Financial Times cikksorozatban tárja olvasói elé a felcsúti gazdasági csodát és Orbán Viktor baráti körének közpénzzel kitömését. A 444 is többet foglalkozik Szlovéniával most, amikor választás van, mint bármikor máskor.
Az viszont már kevésbé megszokott, hogy a világsajtó kiemelt érdeklődéssel, élő egyenes adásban közvetítsen egy kis kelet-európai ország választása körüli titkosszolgálati kavarásokról. A lavinát a VSquare hírlevelében indította el Panyi Szabolcs, aki március 5-én arról írt, hogy a magyarországi kampányba a moldáv választások körül is kavaró orosz titkosszolgálati szakemberek kapcsolódtak be, vagy legalábbis terveznek bekapcsolódni, Orbán Viktor csapatát segítve.
Ezeket az értesüléseket a magyar kormány agresszívan tagadta, és olyan hadjáratot indított Panyi ellen, hogy az mára eljutott a magyar sajtótörténetben példátlan módon publikált, lehallgatott telefonbeszélgetésekig – és még messze a vége. A V4 Square írása után viszont olyan, a magyar kormány piszkos ügyeit taglaló cikkek jelentek meg, amiket már nem lehetett a szokásos sunyi visszatámadással elintézni a magyar kormány felől.
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?
választás 2026
vélemény
panyi szabolcs
oroszország
Donald Trump
nato
Európai Unió
orbán viktor
ukrajna
választás 2026
vlagyimir putyin
A napokban idejöhet, ha tud.
A javaslatról szóló vitán a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokért felelős államtitkár azt mondta, csak tanúként hallgatták ki az ukránokat. Arra nem adott választ, hogy a korábbi szállítmányoknál miért nem léptek fel, és hogy miért van szüksége a NAV-nak a parlament segítségére.
A hekkerbotrány bizonyos szempontból a legsúlyosabb dolog, ami Magyarországon a rendszerváltás után történt. De az Orbán-rezsimnek ez a húzása szépen illeszkedik a nyugati szövetségi rendszereket évek óta módszeresen bomlasztó politikájába.
Trumpot és Putyint nem tudja meggyőzni, hogy ne háborúzzanak, Zelenszkijt nem tudja meggyőzni, hogy nyissa meg a csapot, Brüsszelről pedig jobb nem is beszélni.
A külügyi bizottság vezető tagjait a jogállam szétverése mellett az orosz befolyás aggasztja.
Robert Golob balközép-liberális kormánya nem túl népszerű, a kihívója és Orbán Viktor szövetségese, Janez Janša viszont nagyon megosztó, de így is az ő pártját tartották a választás esélyesének. Az utóbbi hetekben azonban folyamatosan csökken a különbség, ráadásul Janšát azzal vádolják, izraeli hírszerzőcéget küldött rá ellenfeleire.
Sok erős vezetőt ismer, de elmondhatja, hogy Orbán a legerősebbek közé tartozik.
Santiago Abascal pártelnök a törvényt is megsértve titkolózik arról, ki finanszírozta őket.
Nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen Panyi Szabolcs újságíró egy forrásával beszél. Szóba kerül Szijjártó telefonszáma is, amelyet Panyi odaadott egy külföldi szolgálatnak csekkolásra.
Friedrich Merz szerint a magyar miniszterelnök viselkedésének komoly következményei lehetnek. Például csökkenthetik a Magyarországnak jutó uniós forrásokat, vagy még szigorúbb feltételekhez köthetik azok kifizetését.
Az EU-tagállamok kormányai már hozzászoktak a magyar vétókhoz, ahhoz viszont még nem, hogy Orbán ne tartsa magát a saját szavához.
Orbán Viktor és Alice Weidel AfD-társelnök sajtótájékoztatóján kiderült, hogy a magyar miniszterelnök leendő szövetségest lát a szélsőjobboldali pártban. Orbán nemzetközi kampányeseményt biztosított Weidelnek, ezzel pedig eljátszotta maradék kreditjeit is a német centrumpártoknál. Olyan kockázatot vállalt, ami Donald Trumpnál egyszer már bejött neki.
Catherine Belton részletesen bemutatta, hogyan lett Putyin drezdai kémelhárítóból orosz elnök, hogyan vitte magával KGB-s embereit Moszkvába, és hogyan épített politikai rendszert a szentpétervári kikötőt irányító maffia mintájára.
Nem is keveset, 3,7 milliárd forintot kaphatott kölcsön Orbán francia harcostársa.
Elképzelhető-e, hogy egyszer majd nem a biztonsági szolgálatokhoz kötődő elnök lesz Ororszország élén? Mennyire stabil valójában a Putyin-rezsim? Hogyan befolyásolja Oroszországot az iráni válság? Interjú Catherine Beltonnal, a Washington Post oknyomozó újságírójával.
Miközben a NATO-t és Európát fenyegette, az orosz elnök váratlan kortesbeszédet mondott Orbán mellett.