Lőszerhiány, megkésett nyugati segítség, elöregedett állomány, terrorbombázások és több frontszakaszon intenzíven támadó oroszok: súlyos nehézségeik vannak az ukránoknak, akiket a partnereik közben azzal vádolnak, hogy nincs stratégiájuk. Az állóháborúból azonban az oroszok sem tudnak kilépni, nagy áttörés továbbra sem várható. Katonai elemzős interjú Jójárt Krisztiánnal, a John Lukács Intézet kutatójával.

A szolgálatok felügyelete a jelek szerint egyre inkább átpolitizálódik a propagandaminiszter irányítása alatt.

Az ukrajnai háború elől menekülők között van egy minden szempontból stigmatizált csoport, amely számára a magyarországi önálló élet célzott segítség nélkül lényegében lehetetlen. A kárpátaljai magyar ajkú romák kihívásairól szól cikksorozatunk harmadik része.

A magyar kormány harcos retorikája mindig Ukrajnára irányul, sosem az onnan menekülőkre. De hogy viszonyul az állam azokhoz az ukránokhoz, akik Magyarországon kezdtek új életet? Milyen lehetőségeik vannak, milyen kihívásokkal küzdenek? Cikksorozatunk második része.

A Krím elcsatolásának tizedik évfordulóján választatja magát újra Vlagyimir Putyin. De mi történt tíz évvel ezelőtt a Krímben? És ehhez képest mi történik most? Jójárt Krisztián, a John Lukacs Intézet kutatójának elemzése.

Szomorú kerete ennek a 25 évnek, hogy a csatlakozáskor a déli, most pedig az észak-keleti szomszédunkban dúl háború, Magyarország megítélése e két konfliktus kapcsán azonban merőben eltér. Míg a Balkán esetében sikerült egy konstruktív tagállam képét kialakítani, az ukrán háború kapcsán Magyarország rettenetesen távol került ettől.

Hányan jöttek, hányan mentek tovább, hányan maradtak? Miért nem érdeke senkinek, hogy kiderüljenek a valós számok? Cikksorozatunk első része.

A háború nem meggyengítette, hanem megerősítette Putyin hatalmát. Az ellenzék lényegében megszűnt, tombol a szuverenitásvédelem, a Kreml a nyugatos identitást is el akarja venni az oroszoktól. Indoktrináció, rendszerszintű választási csalások, több politikai elítélt, mint a Szovjetunióban: interjú Sz. Bíró Zoltánnal.

A Steadfast Defender 2024 a NATO első olyan nagyszabású hadgyakorlata, amely az orosz–ukrán háború tapasztalataira épül. Hol lehetne megállítani az oroszokat? Milyen feladatokat vehetnek át az európaiak az amerikaiktól? Elemzés.

A technológiai vállalatok már olyan kritikus eszközöket birtokolnak, amelyekre egy szuverén államnak szüksége van a működéshez, és saját maga megvédéséhez. A technológiához való hozzáférés hiánya élet-halál kérdése lehet - amint azt az elmúlt két év Ukrajnában is megmutatta. A technológiai vállalatok kulcsszerepe új kérdéseket vet fel a magánszektor és a civilek háborús helyzetben betöltött státuszáról.

Az oroszok nem boldogok az ukrajnai háborútól, de továbbra is készek folytatni azt. Tudják és érzik, hogy nagyon magas árat fizetnek mindenért, ennek ellenére tartanak ki a hadi cselekmények támogatása mellett.

Katonai szakértők egymás közt. Jójárt Krisztián és Takács Márk százados értékelése az orosz-ukrán háború katonai tapasztalatairól.

Az Ukrajna melletti nyílt kiállás töretlen, de a háttérben már borúsabban értékelték a kilátásokat. Navalnij halála olaj volt a tűzre, Oroszország elítélése még határozottabb lett. Helyszíni beszámoló a biztonságpolitikai konferenciáról, ahol a világ több száz politikusa, katonai szakembere és óriásvállalatának vezetője egyeztetett.

Stockholmban bagatellizálják a megállapodást, aminek még a részleteit sem ismerjük.

Az új világrend három részre szakad, a globális Nyugat mellett az autokratikus globális Kelet, illetve egy lazább szerveződésű, a nyugati és keleti blokkok között egyensúlyozó globális Dél is tényezővé válik.