• 2024 kezdetére egyszerre több fronton jutott forráspontra a világpolitika, a kihívások minden korábbinál súlyosabbnak tűnnek.
• Az amerikai külügyminiszter szerint legalább 1973 óta nem volt a mostanihoz hasonlóan robbanékony a helyzet a Közel-Keleten. Az USA belpolitikai megosztottsága veszélybe sodorta Ukrajna támogatását, míg egy újabb Trump-elnökség lehetősége Európa-szerte szül aggodalmat.
• Eközben Washington tétovázása a stratégiailag fontos csendes-óceáni régió szigeteit lökheti Kína karjaiba.
• Egyre több ország kérdőjelezi meg a nyugati nagyhatalmak vezető szerepét, az egymásra rakódó válságok sora ráadásul rávilágított a világkereskedelem sebezhetőségére is.
• Recseg-ropog a nyugati államok vezetésére épülő liberális nemzetközi rend. De mi is az, és miért pont most beszélünk a válságáról?

Legalább tizenöt éve – inkább még régebb óta – jelennek meg elemzések az Egyesült Államok által dominált világrend küszöbön álló hanyatlásáról: a 2008-ban kirobbant gazdasági válság, az iraki és afganisztáni beavatkozások kudarca, az erősödő amerikai belpolitikai bénultság és az ettől nem függetlenül feltörő populizmus mind azt jelezte, hogy valami alapvetően változik a minket körülvevő világban. 2016, azaz a Brexit-referendum és Donald Trump megválasztásának éve már egyfajta annus horribilis volt a liberalizmus nemzetközi védelmezői számára, egyben arra is ráirányítva a figyelmet, hogy a letagadhatatlan globális erőeltolódást a rendszer központi államaiban zajló belső folyamatok is felgyorsítják.

Vitatott azonban, hogy egyáltalán létezett-e valaha az a liberális rend, amit sokan most temetnek.