Idén sem szültetek eleget

szülesztés
2015 december 30., 18:25
comments 643

2015 végére is csak kiderült, hogy tulajdonképp a szülés a nők legfőbb dolga, csak még ezt sem csináljuk nemhogy rendesen, de még az elvárható szinten sem.

Sok oka van annak, ha egy nő nem akar gyereket, itt írtunk róla, mik is az okai ennek, és mik nem. Hosszú a lista, mi szóltunk, kattintás csak saját felelősségre.

Nem, nem lesz több gyerek

Legfőbb ellenségük idén a migráció a népességfogyás volt. Azonban

jó lenne beletörődni, hogy a gyerekszám nem fog nőni, a népesség öregedése nem fog megállni,

a helyzet e téren nem fog változni, a népesedési folyamatok nem fognak ellentétes irányt venni. Hiába remélik sokan, hogy a mindenféle célzott intézkedéseknek köszönhetően jobban szül majd a magyar nő, mint eddig valaha, (vagy legalább kevesebben halnak, mint eddig) az előbbi több okból sem valószínű, még a legújabb lakhatási hitelekkel sem.

Ami minket igazán zavar ezekben a programokban az nemcsak az, hogy sokszor nincsenek tisztában a költségeivel (mint ahogyan a legutóbb sem), hanem az, hogy igazából senki sem tudja, mire megy el a pénz

hány itthon élő család gyermekvállalási terveit segítik a népesedéspolitikai intézkedések, hány itthon felnövő, majd itthon adót fizető magyar kisgyerek megszületéséhez járulnak hozzá ezek a milliárdos intézkedések.

Van egy tippünk, hogy ha kiszámolható lenne, egészen ijesztő adatot kapnánk arról, mennyibe is került egy-egy plusz gyerek megszületése.

Meddő próbálkozások

Azt is érdemesnek láttuk megemlíteni, hogy mindeközben a magyar törvények nők és férfiak kapcsán érthetetlen különbségeket tesznek és értelmetlen akadályokat gördítenek a gyerekvállalást tervező emberek elé. Igen, ezen a téren itt tart ma a demográfiai vészharangot állandóan kongató kormányzat.

A férfiak termékenységét eközben persze nem félti boldog-boldogtalan. Őket nem fenyegetik azzal huszonéves koruk óta, hogy vigyázzanak, mert kifutnak az időből, hogy aki lemarad, kimarad, és megbánják, ha nem lesz gyerekük. Természetesen a megszületett gyerekek is elsősorban az anyákat illetik, és ha hisztek, ha nem, a világ összes nyomorúságáért egyedül és mindenképp az anyák felelősek.

Ami tényleg segítene

Szomorú tény, de itthon minden újabb gyerek vállalásával a szülők saját maguk és az egész család szegénységi kockázatát növelik egész életükre kihatóan, még akkor is, ha együtt nevelik fel őket. Ezen a családi adókedvezmény nem igazán segít.

Mindeg ötödik magyar családban egyedülálló szülő nevel gyereket, és nem nehéz kitalálni, milyen nehézségeket okoz mindez, és milyen következményekkel jár a további gyerekek vállalására nézve.

A nők munkaerőpiaci helyzetén is igencsak lenne mit javítani akár az alkalmazotti, akár mikro- és kisvállakozói területekre nézünk.

Ingyenes, elérhető, magas színvonalú és esélyteremtő oktatás, az jó lenne

Az oktatási rendszer (idén is) romokban hever, és nemcsak a központosítás miatt.

Nem nagy titok,

a gyerekellátáshoz való hozzáférés javítása, az oktatás minősége, a nők munkaerőpiaci helyzetének javítása mind kulcsfontosságú feladat. Lenne.

A GYED-extrával, vagy a bölcsődeépítés kapcsán beígért fejlesztéssel a kormány persze részben jó irányt pedzegetett idén. Hogy a kibővített, új CSOK, aminek ma jelentek meg a részletei mire lesz jó, meglátjuk.

Az biztos, hogy jövőre ideje lenne megbékülni a realitásokkal és a lejárt lemezek (és hallgatóik) györtése helyett inkább azzal foglalkozni, hogyan nőnek fel a megszületettek, itthon milyen más országokhoz mérhető lehetőségeket, esélyeket vagyunk képesek biztosítani nekik.


</em></span></p>

Kommentek

Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.