Kíméletlen diktatúra épül a levert puccs után Törökországban

külföld
  • 18 ezer embert tartóztattak le, és 50 ezer útlevelet vontak be a katonai puccs három héttel ezelőtti leverése óta.
  • A tisztogatások nem álltak meg a katonai vezetésnél, elérték a kormánytól független sajtót, az oktatási intézményeket és a közigazgatás szinte minden szintjét.
  • A cél az egykori szövetséges hitszónok, Fethullah Gülen hálózatának felszámolása és az elnöki rendszer bevezetése.
  • Erdogan most nyugati szövetségeseit láttatja az összeesküvés mögött és Oroszországhoz közelít.

"Lyukakba fogjuk dugni őket, hogy többé ne lássák Isten napfényét, amíg csak lélegeznek. Soha többet nem fognak emberi hangot hallani. Halálért könyörögnek majd”

- ezt Nihat Zeybecki, török gazdasági miniszter nyilatkozta hétfőn, miután a helyi hatóságok elfogták a Recep Tayyip Erdogan török elnök elleni merénylettel vádolt 11 kommandóst Marmaris városában.

Egy mondatban aligha lehet pontosabban összesűríteni a jelenlegi hangulatot a Boszporusz-híd túloldalán, ahol 20 nap alatt tízezreket vetettek börtönbe és nyilvánítottak árulóvá, sorozatos kínzásokról érkeznek hírek, és folyamatos a tisztogatás a köz- és magánszférában. Annyi a fogva tartott, hogy sportközpontok és istállók működnek már ideiglenes fegyházként.

A kormány üldöz mindenkit, aki csak hangot mer emelni a megtorlások ellen és halálbüntetéssel fenyegeti az árulókat. Erdogan idáig is autoriter államot épített, de most új szintre lépett: ma már csak velük vagy ellenük lehetsz Törökországban.

Egy török hagyomány: a puccs

Törökországban a ‘60-as évek óta valóságos hagyománya alakult ki a katonai puccsoknak: az elmúlt 56 évben összesen ötször döntötték meg a hatalmat jelenleg 600 ezer lelket számláló hadsereg vezetői.

A nagyhatalmű török haderő évtizedek óta a török függetlenségi háború győzője, Kemal Atatürk szellemiségét őrzi, és nacionalista vonalat képvisel a hivatalosan szekuláris, valójában az iszlámmal rendre elfogadóbb országvezetéssel szemben. Az elmúlt öt alkalomból kétszer is az iszlám túlzott politikai befolyása állt a felkelés mögött.

De ez a puccs most nem csak katonai lázadásról szól. Erdogan nyíltan vallja, hogy a hadsereg vezetése nem “pusztán ideológiai” okokból cselekedett, hanem egy országhatáron túlról irányított, államellenes összeesküvésben vett részt, amit egykori szövetsége, a Hizmet mozgalmat vezető Fethullah Gülen szervezett meg.  

A július 15-i, pénteki felkelést követően azonnal több száz tábornokot és katonai vezetőt tartóztattak le; közel 8000 rendőrt vettek őrizetbe. Hétfőn már 9000 belügyi dolgozót, 6000 bírót, katonát és ügyészt függesztettek fel városi rendőrkapitányokkal együtt, pár nappal később a török elnöki gárda 300 tagját fegyverezték le és vetették börtönbe.

De itt messze nem állt meg a történet: a gülenisták felkutatására tömeges letartóztatások vették kezdetüket a közigazgatásban, tisztogatás indult az oktatási intézményekben és a médiában is. 3 millió köztisztviselőnek függesztették fel azonnal az éves szabadságát.

Az elnök kifejezetten elrettentő döntéseket is hozott: belengették a halálbüntetés jogerőre emelését, megvonták a puccsisták jogát a temetkezéstől, és árulás vádjával fenyegették mindazokat, akik számonkérik a megtorlásokat. Az Amnesty International már tömeges kínzásokról: verésről, nemi erőszakról, éheztetésről számolt be legutóbbi törökországi jelentésében.

Gülen árnyékhatalmat épített ki Törökországban

Fethullah Gülen. Foto: AFP / ZAMAN DAILY / SELAHATTIN SEVI

Amikor a puccsot követően a török elnök három hónapra kihirdette a rendkívüli állapotot, annak szükségét egyértelműen a Gülen-mozgalom felszámolásával indokolta.

Az Erdoganhoz hasonlóan mérsékelt iszlamista Gülennek több millió követője van világszerte és odahaza. A modernitást és a technológiai fejlődés fontosságát hirdető Hizmet külföldi követői dollármilliárdok felett rendelkeznek, iskolákat, cégeket, think-tankeket működtetnek Amerikától Közép-Ázsiáig, és mindenhol, ahol jelentősebb török diaszpóra él. Gülennek 30-40 éve jól beágyazott hálózata működik a török közigazgatásban, a politikában és a rendőrségen is.

Mehmet Simek miniszterelnök-helyettes nemrég teljes természetességgel írt arról, hogy az Erdogan-adminisztráció első éveiben a gülenistáknak szabad kezük volt politikai kérdésekben, mivel az elnöki stábnak se tapasztalata se embere nem volt elég a közigazgatásban.

De három évvel ezelőtt megromlott a viszony köztük - állítólag azért, mert Gülen ügyészségi emberei kezdeményeztek nyomozásokat 14 török kormánypárti politikus, Erdogan fia és más befolyásos vezetők gyermekei ellen vesztegetési és más korrupciós ügyekben. A hadjárat előzménye az lehetett, hogy Erdogan törvényileg korlátozni kezdte a Gülen-féle iskolák működését az országban.

2014-ben Gülenhez közeli rendőrségi és ügyészségi embereket mentettek fel és hurcoltak meg, a hitszónokot pedig az affér óta körözi a török rendőrség, tavaly év végén bevonták útlevelét is. Gülen a kilencvenes évek óta önkéntes száműzetésben él pennsylvania-i birtokán, de míg korábban hazajárt, ma már ki se mozdul Amerikából.

Helyi és külföldi elemzők is azt valószínűsítik, hogy Gülen befolyása alatt működik az ország egyik legolvasottabb lapja, a Zaman és a Samanyolu tévécsatorna is. Múlt hét végén a hatóságok 131 médiacég bezáratását rendelték el az összeesküvésben történt részvételük miatt. Köztük van a márciusban állami irányítás alá vont Zaman is, ahol a szerkesztőség 47 tagjára adtak ki körözést.

A Gülen-hadjárat remek apropót szolgáltat Erdogannak, hogy bezárasson mindenkit, akiről úgy véli, fenyegetheti hatalmát.

Háború az árulók ellen

Összesen 89 újságíró ellen adtak ki körözést eddig, mert a gyanú szerint a Gülen-mozgalomnak dolgoznak. A képen Bulent Mumay és Nazli Ilicak újságírók. Foto: Mahir Zeynalov / Twitter

Szombaton az egész világot bejárták azoknak az újságíróknak a képei, akiket letartóztattatott a török kormány, és akiket a güleni összeesküvésben való részvétellel gyanúsít a hatalom.

Eddig több mint 1000 magániskolát, 1200 alapítványt és 15 egyetemet zárattak be azért, mert Gülen alapította őket. Kedden épp a török futballszövetséget, szerdán már a török tudományos tanácsot mondatták le és szedték szét gülenisták után kutatva.

Gülen nem egy kifejezetten népszerű figura Törökországban: a Metropoll 2014-ben 3 százalékosra tette belföldi elfogadottságát, bár a számot nyílván árnyalja, hogy az elmúlt években támogatói még inkább bujdosásra kényszerülnek. Más felmérések, a Guardian szerint azt mutatják, hogy a társadalom 10 százaléka támogatja a Hizmetet.

Míg a külhoni törökök közt az inkább liberális-szekuláris elveket valló Hizmet népszerűnek mondható, belföldön a mozgalom sötét és homályos múltja miatt sok ellenérzést szül az Erdogannal kritikus körökben is.

2002-ben például rejtélyes körülmények közt meggyilkolták az Ankarai Egyetem professzorát, Necip Hablemitoglut, aki családja szerint halálos fenyegetéseket kapott gülenistáktól, miközben az első komolyabb feltáró tanulmányt írta a hálózatról. Könyve posztumusz jelent meg, és máig ez az egyik legfontosabb írott mű a Hizmetről. Gyilkosát azóta sem kerítették elő.

Nedim Sener PEN-díjas újságírót 2011-ben azért tartóztatták le, mert könyvet írt a Gülen-mozgalom szerepéről abban a perben, amit török ügyészek indítottak katonai vezetők, ellenzéki politikusok és újságírók ellen puccskísérlet megszervezésének gyanúja miatt. Sener azt is állította, hogy Gülennek köze volt a Hrant Dink örmény újságíró elleni 2007-es merénylethez.

Most a Gülen elleni háború - akár ő állt az akció mögött, akár nem - kényelmesnek látszó helyzetet teremt Erdogan számára. A puccsot követően felsorakozott az elnök mellett az ellenzék is, és az országban uralkodó fagyos hangulatban kis túlzással bárkit bebörtönözhet annak gyanújával, hogy a Hizmethez tartozik. És még 70 hátra van a 90 napra hirdetett rendkívüli állapotból.

Feszültség Washingtonnal

Erdogan üdvözli támogatóit az ankarai Esenboga reptéren még 2016. júniusában. Foto: AFP / ADEM ALTAN

A háború nem egyedül Gülenről szól, a jelek szerint az egész hajtóvadászat egy jelentősebb külpolitikai fordulat része is lehet Törökország és a Nyugat viszonylatában - erre utalnak legalábbis az elmúlt hetek eseményei.

A puccs másnapján Süleyman Soylu, Erdogan munkaügyi minisztere már arról beszélt, hogy az USA állhat az események mögött, az elnök pedig ma már nyíltan állítja, hogy Amerika és a Nyugat minimum cinkos a puccs előkészítésében.

Szerintük bizonyíték, hogy több olyan török katonai vezető részvétele is bizonyított, akik az amerikaiak irányítása alatt álló incirliki támaszponton szolgáltak. (Ez az a katonai bázis, amit már a támadás másnapján vesztegzár alá vontak a török hatóságok.) Az amerikaiak közben tagadják és nevetségesnek tartják, hogy előre tudtak volna a puccsról.

Kormánytisztviselők már hivatalosan is kérték a terrorizmussal vádolt Gülen kiadatását, mert attól tartanak, az imám hamarosan politikai menedékjoghoz folyamodik egy harmadik országban - Ausztráliában, Kanadában vagy akár Mexikóban. Az amerikaiak viszont nem látják egyértelműnek Gülen részvételét a puccsban - kiadatásáról a török vádak alapján bíróságnak kell döntenie -, ami az Erdogan-barát sajtóban csak erősíti a narratívát, hogy az USA maga is kivette a részét a felkelés megszervezéséből.

Ezzel párhuzamosan a török-orosz viszony egyre finomodik, a német-török fronton pedig ismét heveskedés zajlik.

Az oroszok Szíriát és a menekültválság kulcsát akarják

Erdogan és Putyin műmosolya 2015. novemberében Antalyában, a G20 találkozóján. Foto: AFP / POOL / CEM OKSUZ

Orosz állami és iráni hírszerzési források egyaránt táplálják azt az elméletet, miszerint az orosz titkosszolgálatok segíthettek Erdogannak kimenekülni a puccsisták karmai közül.Ez könnyen lehet szándékos (téves) szivárogtatás, de az egészen biztos, hogy az elmúlt hetekben-hónapokban látványos a közeledés Ankara és Moszkva között.

A sokáig a szunnitákat pártoló Erdogan korábban élesen szemben állt az oroszokkal, akik Bassár el-Aszad elnök kormányát és a status quo-t támogatják Szíriában. Tavaly már a háború szélére sodródott viszony, miután novemberben a török légierő leszedett az égről egy velük szövetséges szír egységet bombázó orosz vadászgépet. Az életét ejtőernyőn mentő pilótát a levegőben végezték ki az eltökélt Aszad-ellenes kommandósok.

Törökország az elmúlt időszakban partnerként viselkedett a nyugati szövetségesekkel: az USA-val együttműködtek Aszad-ellenes akciókban, tavasszal pedig megállapodtak az unióval is a menekültáradat feltartóztatásáról. A török külpolitika inkább nyugatra kacsintgatott.

Az elmúlt hetekben viszont fordulat állt be: júniusban Erdogan előbb levélben, majd telefonon kért bocsánatot Putyintól a vadászgép lelövése miatt, “barátként, stratégia partnerként” emlegetve az orosz elnököt. Most hétvégén a török elnök már régi pajtásként látogat el Szentpétervárra, hogy orosz kollégájával találkozzon.

A két ország külügyminisztere július elején tárgyalásokat kezdett a szíriai hadihelyzet koordinációjáról, Szergej Lavrov külügyminiszter nemrég pedig arról beszélt, a viszony alakulása Szíria ügyén múlik.

A tét Bassar al-Aszad támogatása és hatalmának megőrzése Szíria élén, ami közvetett hatással lehet az európai menekültválság alakulására - és ezáltal a kontinens stabilitására is.

Szemben Berlinnel és a Nyugattal

Angela Merkel és Recep Tayyip Erdogan a novemberi G20 találkozón. Foto: Fatih Aktas / Anadolu Agency

Ezzel árhuzamosan mérgesedik a török viszony Berlinnel, és hirtelen a bevándorlásról köttetett uniós egyezség is minimum kérdőjelesnek látszik.

A török külügyminiszter már nyíltan fenyegeti az Európai Uniót azzal, hogy amennyiben októberben nem lép életbe a török állampolgárok vízummentessége az unióban, felmondják a megállapodást és nem tartóztatják tovább a határmenti táborokban veszteglő menekülteket. Hogy erre mennyire jó esély mutatkozik, arról csütörtökön részletesen is írtunk.

Erdogan-közeli lapok Hitlerként mutatják be Angela Merkelt azután, hogy a kölni hatóságok nem engedélyezték a török elnök videó-bejelentkezését egy több tízezres szimpátiatüntetésen. Az eset miatt még az ankarai német nagykövetet is berendelték.

Közben a hangulatkeltés, és az egyre durvuló belpolitikai intézkedések arra utalnak: Erdogan a puccs utáni zűrzavart igyekszik felhasználni arra, hogy előkészítse annak a diktatórikus prezidenciális rendszernek a bevezetését, amire évek óta készül.

Az elemzők többsége szerint az elnök addig valószínűleg nem megy el, hogy tényleg bevezesse a halálbüntetést, de az uniós egyezséggel való zsarolással erős kártya van a kezében, amit már csak a belpolitikai céljai érdekében is minden bizonnyal ki fog játszani.

A jelek szerint Erdogan most a puccs utáni dermedtséget és bizonytalaságot arra próbálja felhasználni, hogy a putyini Oroszországhoz hasonló atmosztférát teremtsen, a félelem és a rettegés mögött pedig a Nyugat ármánykodását láttassa.

A kormánybarát sajtó rendszeresen külső beavatkozással, a gülenistákkal való összeesküvéssel vádolja Washingtont, minden államellenes vélemény mögött kívülről irányított árulást sejtet - így próbál meg még több politikai támogatást nyerni magának a politikai rendszer átalakítása előtt. Amíg pedig ez a hergelés működni látszik, nemigen lehet számítani arra, hogy véget ér az árulók felelősségre vonása.

A cikk a Foreign Affairs, a Foreign Policy, a Guardian, a Chatham House és a Telegraph írásai alapján készült. Címlapfotó: AFP / TURKISH PRESIDENTIAL PRESS OFFICE.

Kapcsolódó cikkek

Letartóztattak 11 katonát Törökországban, mert a vád szerint el akarták rabolni Erdogant

Még a puccskísérlet idején, azóta bujkáltak.

Horváth Bence
külföld

Kínozzák és megerőszakolják a puccskísérlet után letartóztatott embereket Törökországban

Az Amnesty International gyűjtött bizonyítékokat a kínzásokról. Sportcsarnokokban tartanak fogva ezreket, akiket ügyvéd sem látogathat.

Horváth Bence
külföld

Erdogan rendkívüli állapotot hirdetett

Egyelőre három hónapra. A rendkívüli állapot lényege, hogy ilyenkor felfüggeszthetőek az alapvető emberi szabadságjogok.

kasnyikm
külföld

Több mint 130 médiumot záratnak be Törökországban a puccs után

A hatalom attól tart, hogy ezek is kapcsolatban állhattak a puccs kitervelésével gyanúsított Gülennel.

Czinkóczi Sándor
külföld

Tömegével veszik őrizetbe a török újságírókat

A puccskísérlet nagyon súlyos következményekkel jár, pláne az újságírókra nézve.

Kulcsár Rebeka
külföld

Törökországban több mint ezer magániskolát zárnak be, csak azért, mert Gülen alapította őket

Erdoğan mindent felszámol, ami a közellenségnek kikiáltott hitszónokhoz köthető.

Czinkóczi Sándor
külföld

Erdogan annyira megborult, hogy már a török focibírók közt is tisztogatnak

94 embert vágtak ki a szövetségből, mert gülenistának tartják őket.

Rényi Pál Dániel
külföld

A török tudományos tanácsnál razziázott a rendőrség

Több embert őrizetbe vettek azzal a gyanúval, hogy Gülen követői.

Herczeg Márk
külföld

A török kormány egyik tagja kimondta: Az USA áll a puccs mögött

Most már egyértelműen Amerikát hibáztatják Erdogánék.

Magyari Péter
külföld

Erdogan a puccs megszervezésével vádolja a Nyugatot

A török elnök már alig burkoltan beszél arról, hogy az Egyesült Államok Gülen oldalán részt vett a felkelés megszervezésében.

Rényi Pál Dániel
külföld

Vesztegzár alá vették a török hatóságok az USA légibázisát

Erdogan az Amerikában élő Gülent tartja a puccs szervezőjének, és így Amerikát is felelőssé teszi a pénteki kísérletért. Ez a vita durván elmérgesedhet.

Magyari Péter
külföld

Elképesztő új magyarázat került elő a török puccsról: az oroszok mentették meg Erdogant?

Egy iráni hírügynökség állt elő a teóriával. Az oroszok és az irániak tényleg békülnek a törökökkel, és ez felforgathatja a szír háború menetét, de az egész világpolitikai rendet is.

Magyari Péter
külföld

Régi barátként várják vissza Erdogant Ororszországba

A török elnök augusztus 9-én utazik Szentpétervárra. Már nem morognak rá az orosz gép lelövése miatt.

Czinkóczi Sándor
külföld

A török külügyminiszter azt mondta, hogy ha októberig nem lép életbe a vízummentesség, veszélybe kerülhet a menekültügyi megállapodás

Ez nem fenyegetés – mondta Mevlüt Cavusoglu.

Herczeg Márk
külföld

Fél év alatt megbukhat a menekültalku, ha a németek és a törökök tovább izmoznak egymással

Pedig már pár hét alatt észre lehetett venni, hogy kevesebb migráns érkezik Európába. Most az egész borulhat a török puccskísérlet utáni átrendeződés miatt.

Czinkóczi Sándor
külföld

Hitlerhez hasonlítja Merkelt egy kormánypárti török lap

Amiért a német kormány nem engedte, hogy Erdogan élő videóüzenetben jelentkezzen be a Kölnben mellette tüntető törököknek.

Horváth Bence
külföld

A török kormány bekéreti a német nagykövetet

Sarkadi Zsolt
külföld

Erdogan betart az EU-nak és elnöki rendszert akar Törökországban

Nem hajlandó változtatni a török terrortörvényen, pedig az EU ezt kérte a vízummentességért cserébe.

Sarkadi Zsolt
külföld