Handó Tünde eltávolításának érdekében az Országgyűléshez fordul az Országos Bírói Tanács

„[Handó Tünde] hatásköreit alkotmányos ellenőrzés nélkül gyakorolja (...) szembehelyezkedett az Alaptörvényben világosan megfogalmazott kontrollált hatalomgyakorlás elvével.”

Más mellett ez szerepel az Országos Bírói Tanács (OBT) közleményében, amiben Handó Tünde OBH elnöke elmozdítását kezdeményezik az Országgyűlésnél.

„Az OBT törvénysértés esetén jelzéssel él, a kötelezettségek elmulasztása, illetve méltatlanság esetén pedig az OBH elnökének tisztségétől való megfosztását kell kezdeményeznie.”

Handó szerint viszont az ő munkáját ellenőrző testület egyetlen célja, hogy 

minél nagyobb zavart keltsenek a bíróságok körül.

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) irányítja a magyar igazságszolgáltatást, ezt a testületet pedig annak 2011-es létrehozása óta Handó Tünde, Szájer József fideszes EP-képviselő felesége vezeti. A törvény szerint az OBH és így Handó munkáját is egy bírákból álló, bírák által választott, önkormányzati testület, az Országos Bírói Tanács ellenőrzi.

Handó és az őt ellenőrizni rendelt bírák között már hosszú ideje rossz a viszony, a magyar igazságszolgáltatás csúcsán zajló háborúval kapcsolatban a

című cikkeinket érdemes elolvasni.

Handó Tünde egy ideje nem hajlandó együttműködni az őt ellenőrizni hivatott OBT-vel. A legvitatottabb kérdés Handó kinevezési gyakorlata, ugyanis sokszor előfordult, hogy az OBH vezetője nem a legjobban szereplő pályázat készítőjét nevezi ki bírósági vezetőnek, hanem saját hatáskörben, megbízással nevez ki valaki mást. Ezt az OBT többször is kifogásolt már.

Az Országos Bírói Tanács a közleményük szerint nyolc alkalommal jelezte Handó felé, hogy mi nincsen rendben, de erre az OBH vezetője érdemben nem reagált. Az OBT tagjai emiatt úgy érezték, hogy már nincs más választásuk, mint a "nukleáris opció" azaz Handó elmozdítását kezdeményezni az országgyűlésnél.

Erről szavaztak az OBT ülésén, a 15 tagból 10 vett részt a voksoláson, és ők egyhangúan támogatták Handó elmozdítását, de még az összes, jelen nem lévő tagokat is tekintve kétharmados többsége volt a javaslatnak.

A hivatalos menetrend szerint most megküldik a döntésüket az Országgyűlésnek, ott az igazságügyi bizottság meghallgathatja Handót és az OBT vezetőit, majd a parlamentben szavaznak Handó elmozdításától, amihez, ahogy megválasztásához is, kétharmados többség kell.

Mi nem a politikai következményeket nézzük, ha hallgatunk, akkor cinkossá válunk

- mondta a döntésükről az OBT egyik tagja a 444-nek.

Az OBH közleményt adott ki az ügyben, ebben többek között az olvasható, hogy 

„a valóság az, hogy az OBH elnöke a legellenőrzöttebb közjogi szereplő Magyarországon: évente kétszer számol be az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága, egyszer pedig a plenáris ülése előtt.”

Azt írják hogy

„az OBH elnöke megválasztása óta a törvényeket maradéktalanul betartva végezte munkáját”

Az Igazságügyi Minisztérium is reagált. A közlemény elején még a távolságtartó, békítő szerepben írnak a történtekről:

„Szükséges az OBH elnöke és az OBT között kialakult vita mielőbbi feloldása. Az Igazságügyi Minisztérium következetes álláspontja az, hogy az igazságszolgáltatás függetlensége a demokratikus jogállam működésének egyik alappillére, amelyet Magyarország Kormánya mindenkor tiszteletben tart”.

Aztán megerősítik, hogy a végrehajtó hatalomnak ehhez a vitához semmi köze nincs:

„Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke és az Országos Bírói Tanács (OBT) alkotmányos szervek és egyúttal a bírósági igazgatás központi szereplői. A két szerv között kialakult alkotmányos vitában a végrehajtó hatalomnak semmilyen szerepe nincs.”

Majd mégis az OBT-ben látják a hibát: 

„Emlékeztetni szükséges arra, hogy az alapvető jogok biztosa észlelve, "hogy két, élesen eltérő álláspont alakult ki az OBT alkotmányos működésének kérdésében, és ez a jogbiztonságot veszélyeztető értelmezési bizonytalanságot eredményezett", az Alkotmánybíróságról szóló törvényben foglalt jogkörében az Alaptörvény értelmezését indítványozta. Az Igazságügyi Minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy az OBT az érintettek közötti alkotmányos párbeszéd lehetőségeit nem kimerítve, az Alkotmánybíróság döntését megelőzően hozta meg határozatát”. 

Aztán az is írjk, hogy remélik béke lesz:

„A bíróságok működésének zavartalansága érdekében az Igazságügyi Minisztérium bízik abban, hogy a kialakult vita a rendelkezésre álló alkotmányos keretek között mielőbb megnyugtató rendezést nyer.”

És végül sietnek leszögezni, hogy ez a vita egyáltalán nem érinti a közigazgatási bíróságok felállítását:

„Végezetül hangsúlyozandó, hogy ezek a folyamatok nem érintik a 2020. január 1-jétől önálló szervezeti keretek között működő közigazgatási bíróságok felállítását.”