Az elmúlt fél évben elég sok olyan ügy robbant ki a régióban, ami Magyarországon elképzelhetetlen. Pártvezetők, kormánytagok buktak le korrupciós ügyekben, több tízezer ember ment ki az utcára tüntetni a pénzlopások ellen, és akár börtönbe is került magas rangú politikus.

A két legfrissebb eset: az EP-választás másnapján 3 év letöltendő börtönre ítélte a bíróság a román kormánykoalíció fő erejét adó Szociáldemokrata Párt elnökét. Az ítélet kimondása után Liviu Dragneát el is vitték a rendőrök, hogy megkezdje börtönbüntetését. Két ügy miatt került rács mögé: 

• először 2016 áprilisában ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre, mert csalásra bujtotta fel a választási bizottságok tagjait a 2012-es népszavazáson, hogy meglegyen az érvényességi küszöb Traian Băsescu akkori államfő leváltásához. A népszavazás így sem lett érvényes, a felfüggesztett börtönbüntetés miatt ráadásul Dragnea nem lehetett miniszterelnök pártja nagyáranyú 2016-os választási győzelme után. 
• idén május 27-én 3 és fél éves letöltendő börtönbüntetésre ítélte a legfelsőbb bíróság hivatali visszaélés és hamis okirat kiállítása miatt. Dragnea 2006 és 2013 között, még a Teleorman megyei tanács, illetve a szociáldemokrata párt megyei elnökeként elintézte, hogy pártja két alkalmazottjának a fizetését a megyei tanács költségvetéséből fizessenek ki, mintha a gyerekvédelmi igazgatóság munkatársai lennének. 

Dragnea ellen folyik egy harmadik bűnvádi eljárás ügy. Az a gyanú ellene, hogy a Tel Drum nevű útépítő vállalat révén - ami papíron soha nem volt az övé, de a cég tulajdonosai Dragneához szorosan köthető üzletemberek voltak, akikkel együtt is nyaralt - EU-s pénzekből sikkasztott. A cég ugyanis az elmúlt években több száz millió euró értékű közbeszerzést nyert. Az EU csalás elleni hivatala, és a román Korrupció-ellenes Ügyészség (DNA) szerint a cég valójában Dragneának hoz hasznot. 

Romániában a Korrupció-ellenes Ügyészség a politikai elit legnagyobb ellenfele. A kormány igyekszik úgy átalakítani az igazságszolgáltatást, hogy nehezebb legyen politikusokat korrupció miatt vád alá helyezni. Hosszas csata után eltávolították a DNA korábbi vezetőjét, Laura Codruta Kövesit és eljárást is indítottak ellene a titkosszolgálatokkal való törvénytelen együttműködés vádjával, miközben az Európai Ügyészség vezetésére ő a legesélyesebb jelölt. Románia egyébként csatlakozott az európai ügyészséghez, miközben Magyarország a kevés kimaradók egyike.

A román kormány megpróbálta elmozdítani Augustin Lazar legfőbb ügyészt is, ezt ő egy perrel megakadályozta. A román hatalom nem annyira homogén, mint a magyar, a vádhatóságok vezetőit politikailag védi - amíg tudja - Klaus Iohannis román államfő. Bírálják a román kormányt az európai intézmények is a jogállamiság és az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélyeztetése miatt. 

Babiš, akinek a lemondását 120 ezres tömeg követeli

Csehországban a rendszerváltás óta nem látott tömeg, 120-130 ezer ember követelte Andrej Babiš kormányfő lemondását a múlt héten. Mint a tüntetésről szóló összefoglalóban írtuk: Babiš jelentős mennyiségű uniós támogatást irányított ahhoz a több mint 200 céget tömörítő Agrofert mezőgazdasági- és vegyipari holdinghoz, amelynek éveken keresztül tulajdonosa volt, és amely Csehország második leggazdagabb emberévé tette őt. A cseh kormányfő papíron már nem tulajdonosa az Agrofertnek, de az OLAF-nyomán indított uniós vizsgálatok bizonyítottnak találták, hogy Babiš több olyan döntést is személyesen befolyásolt, amelyek nyomán uniós támogatások landoltak a cégnél. Csehországnak összesen 451 millió koronát (5,86 milliárd forint) kell visszafizetnie az uniónak, amit korábban támogatásként az Agrofert holding kapott. 

Csütörtökön a mezőgazdasági támogatások elosztásáért felelős cseh kormányügynökség vezetője - miközben az egész EU-s eljárást a cseh agrárium ellen támadásnak nevezte - bejelentette, hogy befagyasztják a kormányfő és a szintén uniós pénzek körüli ügyeskedő mezőgazdasági miniszter cégeinek járó kifizetéseket. Csehországban újabb nagy tüntetéseke szerveznek. 

Ausztriában az Orbán-minta miatt bukott a kormány

Az osztrák kormányt egy olyan ügy sodorta el pillanatok alatt, amiben Orbán Viktor új barátja, Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár orbánviktorost akart játszani, és oroszok pénzén médiát vásárolt volna magának, az ügybe bevonva a Magyarországon a média jó részét a kormányoldal számára megszerző Pecinát. Választási győzelem esetére még közbeszerzéseket is ígért még 2017-ben egy ibizai villát Strache az őt átverő nőnek, akit egy orosz oligarcha rokonának hitt.

Szlovénia, a nagy lemondások országa

Korrupciós ügy miatt kellett már börtönbe mennie miniszterelnöknek Szlovéniában is, éppen Orbán Viktor nagy szövetségesének, Janez Janšának. 2006-ban miniszterelnökként kenőpénzt fogadott el a Patria finn hadiipari cégtől egy 278 millió euró értékű szerződés fejében, emiatt 2014-ben két évre ítélték. (Még az ítélet megszületése előtt, 2013 elején előfordult az is, hogy a korrupcióellenes bizottság Jansa egyik magánszámláján 210 ezer eurót talált, amelynek eredetéről a politikus nem tudott meggyőző magyarázatot adni. A koalíciós partnerek emiatt felmondták részvételüket Jansa második kormányában.) Jansa végig tagadott, szépszámú hívei kitartottak mellette, de a többi párt nem akar vele koalícióra lépni. Magyarországról jelentős médiatámogatottságott kap, Orbán rendszeresen kampányol mellette.

Korrupciós ügy miatt volt lemondás idén is Szlovéniában, Magyarországról nézve egészen kis értékű ügyben. Jure Leben szlovén környezetvédelmi miniszter bukását egy makett okozta. A Koper-Divaca vasútvonal 27 kilométeres szakaszát egy második sínpárral toldották volna meg, ehhez készítettek egy kisméretű makettet 130 ezer euróért (41 milió forirntért). Csakhogy kiderült, hogy hiába volt rá közbeszerzés, azt már korábban odaígérték egy cégnek. Jure Leben volt az előző kormányban ennek a porjektnek a felelőse, ezért távozott februárban. A további nyomozás szerint az egész projektből amúgy akár 1,5 millió eurót, 475 millió forintot síbolhattak ki. Leben tagadott, de nem akart a kormény terhére lenni, a miniszterelnök, Marjan Sarec sajnálattal fogadta el a lemondást, de szerinte Leben számára nehéz lenne úgy folytatni a munkát, hogy vizsgálat folyik ellene, és mindennapos médianyomásnak van kitéve. 

Novemberben Marko Bandelli, a kormány fejlesztésekért, stratégiai
projektekért és kohéziós politikáért felelős minisztere a miniszterelnök kérésére mondott le posztjáról, mert beavatkozott a helyhatósági választások menetébe. Januárban pedig azért mondott le Dejan Prešiček kulturális miniszter, mert folyamatosan ő és munkatársai folyamatosan megaláztak egy minisztérium futárt, akinek súlyos magánéleti problémái is voltak, és öngyilkos lett. 

Az MTI írta a februárban a szlovén politikai helyzetről, hogy bár a tavaly júniusi előrehozott parlamenti választásokat Janez Jansa volt miniszterelnök jobboldali, bevándorlásellenes Szlovén Demokrata Pártja (SDS) nyerte meg, nem tudott kormány alakítani. A másodikként befutó Marjan Sarec népszerűsége a kormányalakítás óta nő. Szakértők szerint támogatottságának egyik oka éppen az, hogy nagyon magas erkölcsi normákat állítottak fel a politikusokkal szemben.

Még a Balkánon is bele lehet bukni korrupció gyanújába

Horvátországban májusban mondott le Martina Dalic gazdasági miniszter, miután nyilvánosságra került a privát levelezése több tanácsadó céggel. Ebből kiderült, hogy ugyanazok írták a súlyos pénzügyi gondokkal küzdő Agrokor megmentésére irányuló törvényt, akik később profitáltak annak megvalósításából. Összesen 141 cég és magánszemély látta el tanácsokkal a válságmenedzsmentet, honoráriumaik egy év alatt elérték a fél milliárd kunát (21,4 milliárd forint). A zágrábi székhelyű Agrokor Horvátország legnagyobb magántulajdonú cégcsoportja, élelmiszeripari és kiskereskedelmi profillal. (A mostani kormány azután állt fel, hogy megbukott a Tihomir Oreskovic technokrata miniszterelnök vezette előző kabinet. Ott az indította el a lavinát, hogy lemondott tisztségéről Tomislav Karamarko, a horvát kormány első miniszterelnök-helyettese. Felesége ugyanis üzleti kapcsolatban állt egy olyan céggel, amely a Mol magyar olaj- és gázipari vállalatnak lobbizott, ezt pedig a parlamenti bizottság szerint összeférhetetlen. Karamarko később lemondott a HDZ elnökségéről is, majd a pártja megbuktatta saját kormányát, és előrehozott választásokat írtak ki, amelyet 2016-ban ismét a HDZ nyert meg, a jelenlegi kormányfő vezetésével.)

Bulgáriában Rumen Porodzsanov mezőgazdasági miniszter mondott le májusban, miután uniós forrásokkal való visszaélés gyanújába került. Itthon sem ismeretlen a történet: Bulgáriában 2007 és 2013 között 746 vendégház épült részben egy európai uniós vidékfejlesztési program támogatásával. Az ingatlanok egy része azonban soha nem fogadott vendégeket, hanem kifejezetten magánhasználatra épültek. Porodzsanov volt a vidékfejlesztési program támogatásait odaítélő bolgár hivatal vezetője ebben az időszakban, a hatóságok már nyomoznak az 1,6 milliárd forintnyi levát érintő ügyben. 

Porodzsanov érintett egy másik botrányban is, ami több politikust is elsodort. Még miniszteri megbízatása előtt állítólag jóval a piaci értéken alul jutott hozzá egy luxuslakáshoz Szófia egyik előkelő negyedében. Az ingatlanvásárlási botrány miatt távozott máriusban Cecka Cacseva igazságügyi miniszter, miután kiderült, hogy ő és a kormánypárt három másik tagja tavaly ugyanazon ingatlanfejlesztőtől áron alul vásárolt luxuslakást. Őt követte Cvetan Cvetanov, a kormányzó jobbközép párt, a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) frakcióvezetője a parlamentből, miután őt is hasonló vádak érték. Ezután lemondott Vanja Koleva sportügyi és Kraszimir Parvanov energiaügyi miniszterhelyettes is - írta az MTI.

És ott van a még balkánibb történet, minden szempontból. Macedónia egykori miniszterelnöke, Nikola Gruevszki a börtönbüntetésel elől menekült Magyarországra. Orbán Viktor jóbarátja pedig menedéket is kapott nálunk. Gruevszki annyira szabadon jár-kell az ellene kiadott nemzetközi körözés ellenére, hogy véletlenül a 444 szerkesztőségének ajtajában is találkoztunk vele. 

Mi a helyzet itthon? 

Magyarországon 2010 óta egyetlen egy kormánytag sem mondott le azért, mert korrupciós ügybe keveredett. 

Magyarországon csak az OLAF erőlteti, hogy vizsgálják meg, hogyan csalt a miniszterelnök - azóta már a leggazdagabb magyarok közé emelkedett - vejének korábbi cége uniós pénzek felhasználásával a közvilágítási tendereken, a magyar ügyészség szerint minden szabályos volt. 

A magyar miniszterelnök nem foglalkozik üzleti ügyekkel, miközben rokonai, barátai vagyona hihetetlen mértékben gyarapszik. 

A Fidesz-frakció 2010 óta egyetlen egy képviselőjétől sem vált meg idő előtt korrupciós ügy miatt. Bár a nyomozás már korábban elindult, Mengyi Roland is végigvitte az előző ciklust, idén februárban ítélték el első fokon költségvetési csalás kísérlete és befolyással üzérkedés miatt három évre. 

A vád szerint Mengyi 2015-ben pénzért vállalta, hogy megbundáz egy 500 millió forintos európai uniós, szociális szövetkezetek támogatására kiírt pályázatot, amin aztán az őt lefizető két vállalkozónak kellett volna nyernie. Mengyi 5 + 5 millió forint kenőpénzt, vagy ahogy mondta, "alkotmányos költséget" kért a dologért, aztán később az is felmerült, hogy az elnyert összeg felét kéne eljuttatni hozzá.

Az ügyészség nyomoz Simonka György ügyében is. Őt úgy indította el a Fidesz a tavalyi választásokon, hogy tudni lehetett, gyanús ügyei vannak. Tavaly ősszel aztán gyanúsítottként ki is hallgatta az ügyészség, mert a vádhatóság szerint Simonka zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek EU támogatását szerezte meg jogellenesen, és ezzel 1 milliárd 400 millió forint vagyoni hátrányt okozhatott. Simonka tagadja a gyanút, és úgy kampányol a Fidesz mellett, mintha például nem is lett volna házkutatás az orosházi Fidesz-irodában. Azért az viszont még Magyarországon is erős, bár lehet, hogy inkább csak úttörő gesztus, hogy Simonkát kitüntették a Dél-Békési Térségért folytatott tevékenységéért. 

Mondok József, Izsák polgármestere egy olyan vadászpanzióba költözött be, amit 35 milliós EU-támogatásból épített. Az ügyészség ebben az ügyben lépett, a per elindult, de Mondok nem ment el a tavaly novemberi tárgyalásra és továbbra is polgármester. (A fideszes országgyűlési képviselő Becsó Zsoltról is kiderült, hogy a saját vendégházában lakik, amelyre az azóta szintén fideszes országgyűlési képviselő testvérével közös cége nyert 34 millió forintos uniós támogatást. A Hír Tv tavaly számolt be arról, hogy Hörcsik Richárd fideszes országgyűlési képviselő testvére és unokaöccse – aki egy Paks 2 körül mozgolódó egyesületben is felbukkant – pályázott az EU-nál támogatásra. Nyertek is, így lett a Hörcsik Richárd nagyszülői házából EU-s támogatással vendégház, ahol viszont turisták helyett csak a képviselővel és a családjával találkoznak rendszeresen a szomszédok. A Hír Tv arról is írt, hogy egy göncruszkai családi házat helyiek szerint kb. 40 millió forintért, EU-s pályázati pénzből újították fel, és bár szálláshelyként kellene működnie, projekttábla nincs a házon, és szállást sem lehet oda foglalni, a helyiek csak Hörcsik személyi titkárát és a családját látják ott, és oda van bejelentve az egyéni vállalkozása is.)

Ha van is jogerős ítélet, Magyarországon akkor sem kell feltétlenül bevonulnia egy politikusnak börtönbe, mint az azonnal elvitt román pártvezetőnek. Noha a Debreceni Ítélőtábla áprilisban öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte hivatali vesztegetés elfogadása miatt Balmazújváros volt polgármesterét, Veres Margit azóta sem vonult be a börtönbe, sőt Kövér Lászlóval kirándult Erdélyben. 

Vagy ha rajtakapnak egy pártvezetőt 20 milliós csaláson, akkor is megússza 300 ezer forintos büntetéssel. 

Van azért lemondás

A legnagyobb lemondás Fidesz közelben azért volt, mert Varga István, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (Kesma) kuratóriumi elnöke, egykori fideszes parlamenti képviselő arról beszélt, hogy igényes, jó tollú újságírókat inkább a másik oldalon lát, és hogy kormánypárti ember létére inkább Élet és Irodalmat járat, Origó helyett Indexet olvas, és a napot Népszavával kezdi. Varga az interjú megjelenése után pár órával távozott a pozíciójából.

Aztán van olyan lemondás is, ami szintén nem történik meg Magyarországon, sőt. Nem korrupciós ügy, a flamand környezetvédelmi miniszter azért távozott, mert aazt állította: a klímaellenes megmozdulások összeesküvés alapján szerveződtek, a tiltakozó fiatalok közül sokan nem is fogják fel, hogy egy jól előkészített terv részesei. A szavaiért később elnézést kért, és kimerültségre hivatkozott. Nálunk ez viszont simán a kormánypropaganda egyik sokat sulykolt üzenete, kimerültség nélkül.